Mit tartogat 2017 Magyarország számára?

január 5, 2017

Neves karmestert, volt külügyminisztert, aktív európai parlamenti és országgyűlési képviselőt, valamint egy politológust is megkértünk, mondja el, mit vár a 2017-es évtől.

Az igencsak viharosra sikerült tavalyi év után kíváncsiak voltunk, mit várnak a 2017-es évtől a különböző politikai oldalt képviselő, különböző ideológiai beállítottságú közéleti személyiségek.

A válaszok természetesen aszerint alakultak, ki melyik „oldalt” képviseli. A várakozások és a vágyak nagyon távol állnak egymástól, és egyre megosztottabb társadalmat tükröznek, ugyanakkor rávilágítanak a magyar politikai erők jövőbeni stratégiájára is.

A Fidesz például Európa válságából igyekszik tőkét kovácsolni, míg a Jobbik azért dolgozik, hogy magát olyan modern néppárttá formálja, melynek elsődleges célja az életszínvonal emelése, és a korrupció elleni küzdelem. A „középen” állók igyekeznek megtalálni a hallgatóságukat, és létrehozni a Fidesz, a szélsőjobb és a töredezett ellenzék alternatíváját.

Mindenkihez csupán egyetlen kérdést intéztünk: mik a legfőbb kihívások, amelyekkel 2017-ben szembe kell néznünk?

Fischer Iván. Fotó: bfz.hu/Marco Borggreve

Fischer Iván

Fischer Iván, a berlini Konzerthaus és Konzerthausorchester, valamint a Budapesti Fesztiválzenekar zenei igazgatója – utóbbinak egyúttal alapítója is –, az Orbán-kormány hangos kritikusa.

„Magyarország legfőbb kihívása összhangban van Európa nagy részének kihívásaival, sőt, akár az Egyesült Államokéval is. Úrrá kell lennünk a nemzetek mostani, félelem és kollektív egoizmus által vezérelt reakcióin, és ismét felelősen kell cselekednünk. E felelősség része a teljes elkötelezettség és a folyamatos munka azért, hogy a jólétet megosszuk a szegényekkel, megvédjük a kisebbségeket, fenntartsuk a békét, oldjuk a feszültségeket, megvédjük a demokráciát és megmentsük a bolygónkat.”

Schöpflin György. Fotó: eppgroup.eu

Schöpflin György

Schöpflin György történész, politológus, a Fidesz európai parlamenti képviselője. Korábban a BBC újságírója, a Londoni Közgazdasági Egyetemen (London School of Economics) a kelet- és közép-európai politikatörténet professzora, majd 1994-ben a Londoni Egyetem Szláv és Kelet-európai Tanulmányok Intézetében egyetemi tanár.

„2016 volt az az év, amikor a globalizáció negatív dimenziója, és számos szereplő politikai hatása érezhetővé vált. Emiatt az előrejelzés reménytelen és értelmetlen is. Egyszerűen túl sok a kiszámíthatatlan tényező ahhoz, hogy bármit is érdemben mondani lehessen. Létezik még világrend? 

Választások Franciaországban, Hollandiában, Németországban, a kialakult krízis Lengyelországban vagy a Brexit meg fogják nehezíteni az életet az Európai Unióban. Túl korai lenne arról beszélni, milyen változásokat hoz Trump, de az biztos, hogy lesznek változások.

Oroszország kétségkívül igyekszik folytatni hatalmának kiterjesztését bármerre, ahol erre esélyt lát. Kína globális szerepre való törekvései folytatódnak, ami instabilitást eredményez Kelet-Ázsiában. A tágabb Közel-Kelet továbbra is válságban van.

Magyarország szempontjából a 2018-as választások fogják uralni a politika színterét. A közvélemény-kutatások alapján a Fidesz stabilan vezet, ami azt jelenti, hogy az ország megőrzi stabilitását, legalábbis annak tükrében, ami a világ többi részén történik.”

Jeszenszky Géza. Fotó: MTI, Mohai Balázs

Jeszenszky Géza

Jeszenszky Géza az egykori Magyar Demokrata Fórum (MDF) tagja, Antall József (1990-1993) és Boross Péter kormányának (1993-1994) külügyminisztere. 1998-2002 között Magyarország washingtoni, majd 2011-től 2014-ig norvégiai és izlandi nagykövete.

„Magyarországnak számos kihívással kell szembenéznie 2017-ben. A legfontosabb az lenne – amire a legkisebb az esély –, hogy csökkenjen a három politikai csoport közötti szakadék. Ez a 2018-as választásokon nyertes kormányra váró feladat marad.

A külpolitikában új párbeszédet sürgetnék Románia irányába. Először is közös álláspontra lenne szükség a migráció kérdésében (nem nehéz), ezután az Európai Unió jövőjével kapcsolatban (szintén lehetséges), és amikor a két ország közötti párbeszéd hangulata javult, akkor már bizalmi beszélgetést lehet kezdeményezni a romániai magyar közösség helyzetével kapcsolatos aggodalmakról. A közösséggel szembeni intoleranciát vissza kell fordítani.”

Krekó Péter. Fotó: jovokepp.hu

Krekó Péter

Krekó Péter politológus, szociálpszichológus, a Political Capital közéleti-politikai kutató, elemző és tanácsadó intézet 2011 és 2016 között igazgatója – jelenleg főmunkatársa –, az Indianai Egyetem Közép-Eurázsiai Tanulmányok Tanszékének Fulbright-ösztöndíjas vendégoktatója.

„Úgy vélem, hogy azok a kihívások, amelyekkel 2017-ben Magyarországnak szembe kell néznie, a nemzetközi politikai trendekkel kapcsolatosak. Az, ami elsősorban a német, vagy akár a francia, az olasz, a holland és a csehországi választásokon történni fog, jelentős hatással lesz Orbán rezsimjének hosszú távú fenntarthatóságára. A fő kérdés az: tovább növelik-e hatalmukat az orosz-barát, euroszkeptikus, bevándorló-ellenes erők – a »populista internacionálé«, amint azt Anne Applebaum írta – ahogyan azt tették 2016-ban.

Emellett komoly kihívás vár az ellenzékre is: képes lesz-e újjászervezni önmagát? Megjelennek-e új politikai erők a választás előtti évben? Hogyan fognak együttműködni a baloldali erők egymással, és milyen álláspontra helyezkednek a Jobbikkal szemben? Míg úgy tűnik, hogy a Fidesz és a balliberális ellenzék is többé-kevésbé lefutottnak tekinti a 2018-as választásokat, azaz hogy a Fidesz győzelméhez kétség sem fér, mégis számos kérdés marad nyitva.

Természetesen az is nagy kérdés, hogy a terrorizmus és a menekültkérdés mennyire lesz majd domináns Európa napirendjében. Minél inkább erről szól majd az év, az annál jobb Orbánnak belföldön és külföldön egyaránt.”

Kerék-Bárczy Szabolcs. Fotó: MTI, Szigetváry Zsolt

Kerék-Bárczy Szabolcs

Kerék-Bárczy Szabolcs pályája az MDF-ben indult: a miniszterelnök kabinetfőnökének titkára, majd az MDF országgyűlési képviselőcsoportjában képviselő tanácsadójaként, az MDF frakció gazdasági kabinetjének titkáraként tevékenykedett. Az első Orbán-kormány idején Stumpf István kancelláriaminiszter kabinetfőnöke, majd 1999 és 2001 között Martonyi János alatt külügyminiszteri főtanácsadó. 2001 és 2004 között a Los Angeles-i főkonzul. 2006-tól visszatért az MDF-be: a párt Országos Elnökségének tagja, a Külügyi Kabinet vezetője és a párt szóvivője volt. Később Bokros Lajos európai parlamenti képviselő tanácsadója, 2011-2013 között a Szabadság és Reform Intézet ügyvezető igazgatója. A Demokratikus Koalíciónak (DK) 2013 óta volt tagja. A párt elnöksége mellett 2014 és 2016 között a 12. kerületben önkormányzati képviselőként is szerepet vállalt. Miután 2016. őszén a 168 Óra hasábjain megjelent Paradigmaváltást! című írásában éles kritikát fogalmazott meg a pártjával szemben, a DK elnöksége távozásra kényszerítette. Alig néhány nappal később a Budapest Beacon interjút készített a politikussal.

„Az Orbán kormány továbbra is rövidtávú politikai céljainak elérésére és a hatalmi játszmákra fog koncentrálni, valamint még több pénzt fog ellopni. Emiatt az embereknek nem lesz több munkahelye, a tanároknak, az orvosoknak, az ápolónőknek, a diákoknak a vállalkozóknak és a nyugdíjasoknak minden korábbinál komorabb élettel kell majd szembesülniük az újévben. Orbán tovább tolja Magyarországot a diktatúra felé, távolodva a transzatlanti szövetségtől, ami instabilabbá teszi az ország helyzetét a nemzetközi közösségben, mint amilyen tavaly volt. 

Tehát a legnagyobb kihívás a demokraták, a politikusok és az állampolgárok számára egyaránt az lesz, hogy létrehozzanak egy vonzó, morálisan őszinte és szakmailag hiteles alternatívát a kormánykoalícióval szemben annak érdekében, hogy megállítsák annak ámokfutását. Ez az alternatíva nem lehet önmagában csak a jelenlegi ellenzék. Új politikai erőnek, egy centrista csoportosulásnak kell felemelkednie, amely képes valódi reményt nyújtani Magyarországnak. Ez a remény válhat valósággá 2018-ban, amikor ez az új erő együtt mindazokkal, akik valóban érdekeltek a demokratikus rendszerváltásban, átveszi a kormányzást Orbántól, és az országot a stabilitás és növekedés pályájára állítja. Ez egy hatalmas feladat, de megéri az áldozatot, és abban is biztos vagyok, hogy képesek vagyunk megcsinálni.”

Gyöngyösi Márton. Fotó: jobbik.hu

Gyöngyösi Márton

Gyöngyösi Márton a Jobbik parlamenti képviselője, a párt korábbi frakcióvezető-helyettese, az országgyűlés külügyi bizottságának alelnöke.

„A 2017-ben Magyarországra váró legfőbb kihívásokkal kapcsolatban az alábbi három szerepel a listámon:

  1. Korrupció – az utóbbi években az Orbán-kormányhoz közvetlenül köthető korrupció mértéke emelkedett, ami a központosított újraelosztási gyakorlatoknak és a nem-átlátható döntéshozatalnak köszönhető.
  2. Alacsony reálbérek – az átmenet éveiben a kormányok (beleértve a jelenlegi kormányt is) az olcsó és képzett munkaerőt támogatva, a rugalmas munkaügyi törvényekkel igyekeztek vonzóvá tenni az országot a külföldi közvetlen működőtőke-befektetések érdekében. Ez nagymértékű belső migrációhoz, és a képzett munkaerő kiáramlásához, végül annak hiányához vezetett.
  3. Migráció – Az Európai Unió Bíróságának döntést kell hoznia a migrációs kvóták és az európai törvények kompatibilitásáról. Mivel Magyarország ellenállt a kvótarendszernek és fellebbezett a Bíróságnál, a döntés kritikus jelentőségű Magyarországra nézve.”

Amennyiben tetszett a cikkünk, és a jövőben is olvasna hasonlókat, itt lájkolhatja az oldalunkat (ha már korábban lájkolt minket, akkor ne kattintson!):