Orbán Viktor miniszterelnök beszélget Ablonczy Bálinttal, a Heti Válasz újságírójával

Amikor a kormánypárti Heti Válasz azzal vádolta meg George Sorost, hogy „összeesküvést hajt végre a Fidesz ellen”, akkor az ATV gyorsan reagált egy riporttal, mely felsorol számos vezető pártpolitikust, akik részesültek Soros nagylelkűségéből.

Soros milliárdjainak legjelentősebb kedvezményezettje talán maga a miniszterelnök, Orbán Viktor, akit a nyugati demokráciákról működéséről is oktattak Oxfordban a Pembroke College-on, bár tanévét lerövidítette, hogy csatlakozzon 1989 őszén a prágai bársonyos forradalomhoz. Számos más korábbi Fidesz vezető, köztük Szájer József EP képviselő és Németh Zsolt államtitkár is járt a brit intézményben a Soros Alapítvány támogatásának köszönhetően.

Mellettük a leköszönő oszlói magyar nagykövet, Jeszenszky Géza a Soros Alapítvány felsőoktatási kuratóriumának volt tagja, az 1990-es évek nagy részében.

Számos egyéb Fidesz tisztviselő élvezhette Soros támogatását az elmúlt 25 évben. Az Open Society Institute mellett, melynek központja Budapesten van, Soros egyik legjelentősebb hozzájárulása a magyar élethez minden valószínűség szerint a Central European University (CEU), amely messze Magyarország csúcsegyeteme lenne a világ egyetemeinek ranglistáján, ha a kizárólag posztgraduális képzéseket nyújtó intézményeket vennék figyelembe. A CEU-n végzettek sorában találhatjuk a kormány korábbi nemzetközi szóvivőjét, Kumin Ferencet, a jelenlegit, Kovács Zoltánt, valamint a brüsszeli magyar állandó EU képviselet nagykövetét, Grúber Károlyt is.

Talán a legmeglepőbb mind közül a Terror Háza Múzeum vezetője, Schmidt Mária történész személye. 1988-tól kapott Sorostól támogatást a magyar holokauszt történelmi kutatására, beleértve a zsidók 1941-es Kamjanec-Podolszkij-i deportálását, amely az ő szakterülete.

Ablonczy Bálint cikke a Fidesz-barát újságban „izraeli forrást” idézve azt mondja, Soros liberális civil szervezetei politikai érdekeket követnek. Azt írja, konzervatív politikusok gyakran mondják, nem egyértelmű, hogy a civil szervezetek tulajdonképpen kiket képviselnek, és milyen pénzből tevékenykednek. Ugyanezen kérdések vetődnek fel a nemcsak Magyarországon, de világszerte a liberális aktivistacsoportok legfőbb támogatójának számító Soros György alapítványi birodalma kapcsán”.

Ablonczy hozzáteszi, “ erre a következtetésre jutott az izraeli NGO Monitor nevű szervezet tavalyi elemzése. A Soros-világot vizsgáló, Alexander H. Joffe jegyezte tanulmány szerint a 22 milliárdos magánvagyonából tavaly becslések szerint közel egymilliárd dollárt alapítványaira fordító Soros hálózatának döntéshozatala és támogatási rendszere egyaránt homályos”.

Soros Budapesten született és az LSE-n tanult Karl Popper filozófus alatt. A magyar közéletbe 1985-ben lépett be, amikor a Magyar Tudományos Akadémián finanszírozott kutatási projekteket. Ezután magyar kutatók és ellenzéki szereplők ösztöndíjait finanszírozta vezető nemzetközi kutatóintézeteknél, azzal a céllal, hogy megismertesse velük a főbb nyugati politikai és tudományos gondolkodásmódot, irányelveket.

A szocialista kormány bukását követően, 1994 után a Fidesz retorikája jobbra tolódott, és lényegesen kritikusabb hangvételt ütött meg a liberalizmussal és George Soros alapítványának tevékenységével szemben. A Heti Válasz cikke új szintre emelte az üzenet szintjét, amely Soros olyan pénzügyi személynek mutatja be, akinek az a célja, hogy „megbuktassa azokat a kormányokat a világban, amelyek neki nem tetszenek” azáltal, hogy „beszivárog a civil társadalomba”. Soros kritizálása kapcsolatban állhat a magyar kormány nemrég megkezdett koordinált támadássorozatával a Norvég Civil Alap kedvezményezettjeivel szemben.

Hivatkozás:

http://www.atv.hu/belfold/20140930-tele-van-a-kormanyzat-soros-fiokakkal

http://www.ceu.hu/node/22

http://valasz.hu/vilag/igy-szerzett-kormanyok-feletti-befolyast-soros-gyorgy-104674

http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/historia/88-023/ch28.html