| Török Gábor aláír, a háttérben Zárug Péter Farkas (balra) és Mráz Ágoston Sámuel. Fotó: Budapest Beacon, Szegő Péter |
Gyurcsány Ferenc lehet az MSZP mélyrepülésének nagy győztese, azonban a volt miniszterelnöknek nagyobb az ambíciója, minthogy napirend előtti hozzászólásokkal aprítsa Orbán Viktort: ő a baloldal vezetője szeretne lenni – hangzott el egy hétfő esti budapesti sztárpolitológusi pódiumbeszélgetésen. A Momentumnak a parlamentbe történő bejutására a vita három résztvevője közül kettő – Török Gábor és Mráz Ágoston Sámuel – inkább igennel, míg Zárug Péter Farkas inkább nemmel felelt.
A Nézőpont Intézet szerint közel négymillióan szeretnék, hogy Orbán Viktor maradjon a miniszterelnök – reagált Török Gábor politológus, a Corvinus Egyetem docense a moderátori szerepet magára vállaló Galavits Patriknak, a Facebookon is meghirdetett pódiumbeszélgetés moderátorának a rendezvényt jegyző Ostrakon Egyesület szakkollégistájának a bevezető kérdésére, miszerint a közvélemény-kutató intézetek adatai azt jelentik-e, hogy az emberek elismerik a kormányzást. Török mindemellett hozzátette: legalább ennyien kormányváltást akarnak.
A Fidesz tábora csak két-két és fél milliós, „de ezzel kényelmesen lehet nyerni”.
A Nézőpont kérdése az volt, hogy egy zárt listáról az emberek kit jelölnek meg, mint általuk óhajtott miniszterelnök-jelöltet – vette át a szót Mráz Ágoston Sámuel politológus, a Nézőpont Intézet vezérigazgatója, aki ugyanakkor arra is fölhívta a figyelmet, miszerint a Fidesz tábora messze nem ekkora, csak két-két és fél milliós, „de ezzel kényelmesen lehet nyerni”.
A fő kérdés az, hogy jövőre hányan mennek el a választásra – hangsúlyozta Zárug Péter Farkas politológus, a Miskolci Egyetem adjunktusa. Zárug szerint a kampánynak nemcsak aktiválási, de passziválási funkciója is van: tehát otthon tartani az ellenoldal lehetséges szavazóit. A 2018-as választás nagy kérdése, hogy az aktiválás és a passziválás mennyire lesz sikeres. Szerinte a közel három évvel ezelőtti veszprémi időközi országgyűlési választáson a független Kész Zoltán nem az összefogás miatt nyert, hanem azért, mert tízezer Fidesz-szimpatizáns nem ment el. Az ellenzék célja most is minél több Fidesz-szimpatizáns otthontartása lehet.
„Az ellenzék helyzetét nehezíti” az emberek élettel való elégedettsége.
A Fidesz hatalmas fölényét két dologgal magyarázta Mráz. Egyrészt a miniszterelnök személyével, „aki népszerűbb, mint saját pártja”, másrészt az emberek jelentős részének az élettel való elégedettségével, ami „az ellenzék helyzetét nehezíti”. Ahogy 2006-ban a „rosszabbul élünk mint négy éve” szlogen nem volt sikeres a Fidesztől, úgy most az ellenzék részéről pláne nem lenne az.
Török a különböző közvélemény-kutatók közötti jelentős eltérésekre hívta föl a figyelmet: a Závecz a teljes népességen belül harminc, a Medián negyven százalékot mért a Fidesznek, „ami nagyon nem mindegy”. Hozzátette: a Fideszt 2010-ben és 2014-ben is fölülmérték.
Mráz mindezt azzal egészítette ki, hogy ezek a szimpatizánsok, „de nem mindegy, hogy ők mennyire mennek el”. Minden közvélemény-kutató cég szerint legalább kétmillió olyan Fidesz-szimpatizáns van, aki el is megy szavazni – jegyezte meg.
A sorosozás „hozta vissza 2014-2015 fordulóján a Fideszt”.
A sorosozásra áttérve Zárug azt mondta: az kommunikációs termékként nyilván jó. Ha az ezzel foglalkozó szakemberek arra a megállapításra jutottak, hogy jó, „akkor nyilván jó”. Mint a Miskolci Egyetem adjunktusa fogalmazott, „ha az a kutatási eredmény, hogy ezzel lehet elérni kétmillió szavazót, akkor én ezzel nem fogok vitázni”.
Zárug szerint a Fidesz a migráció kapcsán „megnyert egy világlátásbeli versenyt”, ami a pártok versenyében nagyon fontos. Elfogadja, hogy „a sorosozás a világ egy konstruált látásmódja”, mindenesetre „ez hozta vissza 2014-2015 fordulóján a Fideszt”.
A narratíva, a mese lehet, hogy egy értelmiségi számára sok sebből vérzik – vette át a szót Török Gábor –, ám két-két és fél millió ember számára hiteles az a narratíva, hogy a Fidesz meg akarja védeni az országot. Lehet, hogy van tetszetősebb politikai ajánlat, de mögé oda kellene tenni a politikai munkát. A baloldal ténykedése mögött a politikai munka lényegében egyáltalán nem jelenik meg – így Török.
Budapesten a választókerületek többségében koordinált indulással nyerhet az ellenzék.
Akik ellenzéki egységet szeretnének, azok rosszat akarnak az ellenzéknek – vélte a Corvius docense. Akkor lenne érdemes egységesen föllépni, ha ennek a feltételei megvannak, de most nincsenek meg. A Fidesz politikai sikere a jobboldali egység. Hasonlót a baloldalon is létre lehetne hozni, de ehhez politikai munka és tehetség kellene – de nincs. Az egyetlen reménye a baloldalnak a koordinált jelöltállítás. Török szerint Budapesten a választókerületek többségében koordinált indulással nyerhet az ellenzék. Ezzel megakadályozható a Fidesz mandátumkétharmada, de esetleg az abszolút többsége is.
Törökkel vitatkozva Mráz úgy vélte: a baloldalnak jobb lenne, ha lenne baloldali egység, „de nem lesz”. Mint fogalmazott, „nincs vezető, mondanivaló, politikai munka”. Nyugat-Európából importálnak gondolatokat, de most ott is bajban van a baloldal.
„Gyurcsány nagyon ügyes.”
A Nézőpont vezérigazgatója Gyurcsány Ferencre utalva úgy folytatta: „van a baloldalon racionalitás, de ez nem a győzelmet segíti elő, hanem a túlélést”. Mráz szerint „Gyurcsány nagyon ügyes”: jövőre a DK vélhetően frakciót alakíthat, esetleg a párt az MSZP-t is megelőzi. „Onnan kezdve Gyurcsánynak 2022-ig nyert ügye van”. Nem véletlen „hogy a szocik könyörögnek a megállapodásért”, az idő ugyanis az erősödő Gyurcsánynak dolgozik – tette hozzá.
Az MSZP strukturálisan 1994-től folyamatosan gyengült, a párt megújulási képessége nulla, folyamatosan adósságspirálban van, a vagyona csökkent – vette át a szót Zárug. Ráadásul ma az ellenzék összes többi pártja abban érdekelt, hogy az MSZP-ből – mint döglődő oroszlánból – amit lehet, vigyen el magának. Szerinte a közös lista csak örökítené a konfliktusokat a következő ciklusba, de az egyéni választókerületekben történő összedolgozás kényszere fönnáll.
Mráz az MSZP és a DK közti azon különbségre hívta föl a figyelmet, hogy míg az MSZP 2004 óta bánja, hogy beleállt az akkori a népszavazásba és „megpróbál a nemzeti gondolattal kibékülni”, addig „Gyurcsány Ferencnek ilyen kényszere nincsen”.
2,6-2,7 millió baloldali szavazó van Magyarországon.
Tovább víve a Zárug által korábban megpendített gondolatot, Török Gábor azt mondta: a 2002-es és a 2006-os választás azt mutatja, hogy 2,6-2,7 millió baloldali szavazó van Magyarországon. „A baloldali mozgások tétje, hogy ezeket a szavazókat össze tudja-e valaki gyűjteni” – fogalmazott. „A Jobbik politikájában is van erre utaló jel” – tette hozzá.
Szerinte az antiorbánista szavazók csak a politikai ajánlatot várják.
Gyurcsány Ferenccel kapcsolatban úgy vélekedett: a volt miniszterelnök ambíciója nem az, hogy napirend előtt kérdezzen Orbán Viktortól, hanem hogy a baloldal vezetője legyen.
„Az, hogy Szél Bernadett szépen beszél egy tv-vitában, kevés.”
Mráz szerint az LMP jól csinálja. Az ökopártnak az ötszázalékos küszöb átlépése lehet a célja, és erre minden esélye megvan. Emlékeztetett: a ciklus közepén eltűntek, de most kezdenek megerősödni.
Az LMP tudatosan nem a teljes baloldalhoz szól, hanem részben a Fideszből, részben a baloldal többi pártjából kiábrándult, főleg értelmiségi szavazókat kívánja megszólítani – vette át Zárug a szót. A fő kampányüzenetük vélhetően az Orbán-ellenesség, de a többiek is ezzel operálnak.
Kérdés, hogy az LMP vidéken nyilvánvalóvá tudja-e tenni önnön létezését, egyelőre ugyanis az LMP alig-alig van jelen vidéken – mondta Török Gábor. Míg a Jobbik kiépítette a vidéki szervezeti hálóját, az MSZP-nek pedig még van, az LMP-nek és a Párbeszédnek egyszerűen nincs. „Az, hogy Szél Bernadett szépen beszél egy tv-vitában, kevés”; gondolatként be kell kerülni az emberek fejébe. Épp ezért fölértékelődik a személyes jelenlét és az utcai óriásplakátok szerepe. Ez utóbbiakat az is látja – magyarázta Török –, aki nem LMP-szimpatizáns. Egyetértve Mrázzal azt mondta: az LMP reális célja az ötszázalékos küszöb elérése.
A volt „nemzeti radikálisok” Mráz szerint már átmentek a Fideszhez.
A Nézőpont vezérigazgatója úgy látja: a Fidesz és a Jobbik közötti átmenet bezárulóban van. A volt „nemzeti radikálisok” Mráz szerint már átmentek a Fideszhez, „de ezt közvélemény-kutatásban nagyon nehéz kimutatni”. Mindenesetre, „a nemzeti radikális szavazóknak” a Jobbik egyre kevésbé kínál kínálatot. Az elemző úgy folytatta: a Jobbik érdeke az lehet, hogy a Fidesz abszolút többsége megszűnjék, és ennek érdekében akár elképzelhető hallgatólagos együttműködés a baloldallal.
A Jobbik néppártosodásában van racionalitás – vette át a Corvinus docense a szót. Ő úgy látja: a Fidesz és a Jobbik közti átjárás nem lezárt. Szerinte nem nagyon volt más alternatívája a Jobbiknak, mint a változás. A baloldal összeomlása miatt a baloldali szavazók megszólításában vélte fölfedezni a piaci rést. Az a helyzet előállhat, hogy akiket meg akar szólítani, még nem tudja megszólítani, de a régi szavazók közül a néppártosodás sokakat elriaszt. Egy ilyen változáshoz több kell két-három évnél Török szerint.
A Momentum elemi érdeke a baloldal összeomlása.
A tudósítónk szerint mintegy száz fős, főleg egyetemista/egyetemistának látszó fiatalokból álló közönségből több kérdés is érkezett a pódiumbeszélgetés résztvevőihez a Momentummal kapcsolatban. Míg Török és Mráz szerint is bejuthat a Momentum az Országgyűlésbe, addig Zárug, bár nem tartotta kizártnak, inkább a nem bejutásra tippelt: „A Momentumot választani nagyon tudatosan kell. Szerintem most még nincs öt százalék nagyon tudatos Momentum-választó.”
Mráz szerint a Momentum elemi érdeke a baloldal összeomlása. Ha minimálisak a baloldal győzelmi esélyei, akkor minden mindegy alapon a párt szimpatizánsai kevésbé szavaznak át a baloldal hagyományos pártjaira, mintha látnának baloldali győzelmi esélyt.
Sokan az utolsó pillanatban döntik el, hogy kire szavaznak, és ez módosíthatja a mostani előrejelzéseket – így Török Gábor, aki egyúttal arra hívta föl a figyelmet, hogy „bár forró ősz volt prognosztizálva, eddig ez elég langyos”.
A választás végeredményét „egy politikai atombomba befolyásolhatja”.
A választás végeredményét „egy politikai atombomba befolyásolhatja” Zárug szerint, azonban ő nem lát olyan politikai atombombát, amely a Fidesz menekültellenes politikáját fölülírja. A folyamatos korrupciózással az ellenzék teljesen hatástalan, „a Fidesz-falanx áthatolhatatlan” – zárta az estet a Miskolci Egyetem adjunktusa.
A pódiumbeszélgetés után tudósítónk interjút készített Török Gáborral. Az interjút a közeljövőben közöljük.