| Jobbról balra: Kovács Attila, a müncheni alapszervezet elnöke és Jilling Balázs szervezeti tag. Fotó: Budapest Beacon, Szegő Péter |

Kovács Attila arra a kérdésre nem tudott válaszolni, hogy amennyiben pártja 2019-ben bejut az Európai Parlamentbe, melyik frakcióba ül be. A müncheni magyar politikus a Zöldekkel, de az uniópártokkal is szimpatizál. Szavaiból az sejlik: nem biztos, hogy a Momentum nem köt semmilyen választási együttműködést a bő fél év múlva esedékes választásra. Programját az ellenzéki párt elviszi az emberekhez.

Mint arról a Budapest Beacon korábban beszámolt, vasárnap délután egy müncheni étteremben bemutatkozott a Momentum müncheni alapszervezete. Interjúnk közvetlenül ezt követően készült az alapszervezet elnökével, Kovács Attilával.

Budapest Beacon: A Momentum nagyon igyekszik magát elhatárolni az olyan jelzőktől, mint szocialista, liberális vagy konzervatív. Mégis: ön szerint milyen a Momentum, illetve ön mit szeretne, hogy milyen legyen?

Kovács Attila: Nagyon nem abban a pozícióban vagyok, hogy én megmondjam, hogy a Momentumnak milyen irányba kellene mennie politikailag. Azt tudom elmondani, hogy szerintem milyen irányba néznek. Szerintem a momentum vezetősége tényleg nem illeszthető be ebbe a baloldali-liberális-konzervatív…

BB: Vagy akár zöld.

K. A.: …vagy akár zöld skatulya valamelyikébe. Nyilván megpendítik például a megújulóenergia-forrást, de nem azért, mert zöldek, hanem mert sok szempontból logikus dolog Európában a megújulóenergia-forrásokat használni. Magyarországon Paks II. helyett a megújuló energiák fölhasználását képviselni nemcsak energiapolitikai, hanem külpolitikai szempontból is érdemes. Ráadásul a globális fölmelegedés fontos téma – nem azért, mert zöldek vagyunk, hanem azért, mert az ügynek van egy külpolitikai vetülete is: ha a Közel-Keleten egyre nagyobb lesz a szárazság, akkor az eddiginél sokkal nagyobb menekültáradatra kell az Európai Uniónak fölkészülnie. Tehát van a zöld irányultságú pártokkal egybeesés.

BB: A budapesti Pride-on megjelent a Momentum vezetése. Ideológiai kérdésekben liberálisak?

K. A.: Vannak olyan ideológiai kérdések, amelyekben azok vagyunk. Az nem kérdés, hogy elfogadjuk az azonos neműek házasságát. Ez majdnem az egyik legelső kijelentése volt a Momentumnak.

BB: Egyszerűsítsük le a dolgot. Ha bő másfél év múlva a Momentum bejut az Európai Parlamentbe, melyik frakcióba ül be?

K. A.: Erre sajnos nem tudok válaszolni. Szeretnék, de nincs információm a Momentum belső vezetésétől azzal kapcsolatban, hogy erre mit válaszolnának, az én személyes válaszom pedig nem sokat érne.

BB: Ön melyik frakcióban vagy európai pártcsaládban látná szívesen a pártot?

K. A.: Németországban ma (vasárnap – Sz. P.) tartják a parlamenti választást. Ha a németországi spektrumban el kellene helyeznem a Momentumot, akkor sok egybeesést látnék a Zöldekkel.

BB: Ha jól értem, ön itt, Németországban szimpatizál a zöldekkel.

K. A.: Igen, de az uniópártokkal is. Szerintem jó az az irány, amit ők most Németországban képviselnek.

BB: Papíron még mindig ők a Fidesz németországi testvérpártjai.

K. A.: Nem lehet az egyik ország politikáját, politikai vezetését a másikra rávetíteni.

BB: A Momentum többször is hangsúlyozta, hogy semmilyen választási együttműködésben nem vesz részt – még az egyéni választókerületekben sem. Az a gyanúm, hogy ez azért van, mert pártja nem a baloldali szavazókra gyúr, hanem a Fidesz 2010-es és 2014-es szavazóira, akik azóta kiábrándultak, viszont akik számára bármilyen, a demokrata oldallal történő választási együttműködés elfogadhatatlan. Jól látom?

K. A.: A Momentum nemcsak rájuk gyúr. A Momentum kormányozni akar. Ehhez az kell, hogy rengeteg irányból, rengeteg nézőpontból szólítson meg embereket. A párt tehát nemcsak a kiábrándult volt Fidesz-szavazókra gyúr, hanem a mostani Fidesz-szimpatizánsokra is, és nemcsak a baloldali szavazókra, hanem a közép híveire is.

BB: Tehát a baloldal 2010-es vagy 2014-es szavazóit is szeretnék megszólítani?

K. A.: Igen, nyilván.

BB: De ez sikerül úgy, hogy még az egyéni választókerületekben történő együttműködést is elutasítják?

K. A.: Ez a döntés nehezen született meg a Momentum vezetőségén belül, de a többség úgy döntött, hogy stratégiailag ez a legjobb döntés, jelenleg ezt kell kifelé mutatni. A kristálygömbbe nem látok, nem tudom, hogy decemberben mit fog mondani a Momentum.

BB: Decemberben küldöttgyűlés?

K. A.: Rendszeresen van küldöttgyűlés, és rendszeresen felülvizsgáljuk az aktuális stratégiát. Nem állítom, hogy ez marad,  de azt sem, hogy változni fog.

BB: Mit gondol: lesz egyéni képviselője a Momentumnak?

K. A.: Mind a százhat egyéni választókerületben szeretnénk jelöltet indítani.

BB: Fogtam az adást, de bármelyikük fog győzni?

K. A.: Nagyon remélem, hogy igen, nem egy, hanem több. Mindenki azért öli az időt és az energiát a Momentumba, mert hiszünk abban, hogy hatalmas igény van rá – olyan helyeken is, ahol a mostani közvélemény-kutatások nulla vagy egy százalékra mérik a Momentumot. Szerintünk van olyan jó a programunk, és vannak olyan jó embereink, hogy érdemes legyen beleállnunk.

BB: Programot a kutya sem olvas. Talán ötvenezer értelmiségi.

K. A.: Szervezünk olyan rendezvényeket, mint ez a mostani volt. Odamegyünk az emberekhez és elmondjuk nekik a programunkat. Ma ez azért nem történt meg, mert még nem nyilvános a programunk. Amint megjelenik, nem fogunk arra várni, hogy az érdeklődők fölmenjenek az internetre, és elolvassák, hanem rendezvényt szervezünk, elhívunk embereket – itt, Münchenben is –, és elmagyarázzuk a programot, amire várunk visszajelzést. Ha olyan visszajelzést kapunk, hogy valami nagyon rossz, akkor talán fölülvizsgáljuk azt a témát.

BB: Nagyon őszintén: látja bármilyen realitását annak, hogy jövő tavasszal kormányváltás legyen?

K. A.: Nagyon nagy realitását látom. Nem azt látom, hogy az emberekben a Momentumra való tömeges szavazási vágy van, de mindenki, akivel találkozom, iszonyatosan elégedetlen. A rendezvényeinkre nem a Momentumot megnézni jönnek az emberek, hanem azért, hogy elmondják, mennyire elégedetlenek, és hogy valamit csinálni kellene. Ha ezeket az energiákat sikerül mozgósítani, akkor a hullám egyik pillanatról a másikra átcsaphat.

BB: Kétmillió szavazattal lehet nyerni, és a Fidesznek van annyi. Ilyen egyszerű a dolog.

K. A.: Ha annyian mennek el szavazni, mint 2014-ben, és kétmillió szavazatot kap a Fidesz, akkor ez igaz. De ha több embert tudunk mozgósítani, és a Fidesz-szavazók egy részét átpártoltatjuk, akkor már nem lesz elég a kétmillió.

BB: Október 15-én hozzák nyilvánosságra a választási programot. Ennek a dátumnak nincs egy nagyon negatív üzenete? Horthy elfuserált kiugrási kísérlete, a másnapra formálisan is befejeződött nyilas hatalomátvétel napja. Miért nem – mondjuk – október 23-a?

K. A.: Nem tudom, miért pont október 15-ét választották a program nyilvánosságra hozatala napjának. Nem is próbálok belelátni a Momentum vezetőségének fejébe.

BB: Nem gondolom, hogy a Momentum ezzel bármilyen, a nyilasokkal való szimpátiát szeretne kifejezni, de nem volt ez egy iszonyú bénázás?

K. A.: Nem gondolom, hogy ennek bármilyen relevanciája lenne. Egyszerűen a szervezeti fölépítés miatt legkorábban akkorra tudjuk a programot elkészíteni.