Fotó: Budapest Beacon, Lestyánszky Ádám

A Párbeszéd Magyarországért európai parlamenti képviselője, Jávor Benedek csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján egy újonnan megjelent, általa szerkesztett tanulmányt mutatott be. A tanulmány nemcsak Paks II-t bírálja, hanem igen kritikus en bloc a nukleárisenergia-termeléssel szemben. A Zöld Műhely Alapítvány által jegyzett dokumentum egy 2013-ban – még az orosz paktum aláírását megelőzően – publikált tanulmánynak a folytatása.

Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért (PM) európai parlamenti (EP) képviselője (képünkön) csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján bejelentette: újabb tanulmány készült a paksi atomerőmű-bővítésről. A tanulmány a Zöld Műhely Alapítvány és saját szerkesztése mellett kiadott novemberi dokumentum bővítése, ha úgy tetszik, aktualizált változata, mely számos új információt tartogat.

A hetvenegy oldalas munkaanyag nagyjából összefoglalja mindazt, amit PAKS II-ről jelenleg tudunk, és egyben mindazt, amit a kormány nem akar megosztani azokkal, akik az egész beruházást fizetik: az adófizetőkkel – mondta a tanulmányt bemutató sajtótájékoztatón Jávor. Az atomtörvény módosításával az összes megvalósítási szerződést, és a beruházást előkészítő dokumentumokat is harminc évre titkosították, bár a beruházási szerződés esetében ezt utóbb tíz évre csökkentették – közölte.

A novemberi dokumentum elsősorban a környezeti hatástanulmányt kezdte ki, amely tele volt csúsztatásokkal: hamis időpontok, feltételezések, kifelejtett költségek, gondok a rendszerbeillesztéssel, irreális igénybecslés, valamint hűtési problémák – hogy csak néhányat említsünk a tanulmányról, melyet akkor a Budapest Beacon részletesen is bemutatott.

A mostani kiadvány célja is tulajdonképpen ugyanaz, mint a korábbiaknak: valamiféle rendet teremteni abban a kommunikációs zűrzavarban, amit jórészt a kormány gerjeszt — mondta Jávor.

Már a jogszabályi felhatalmazásnál megbuktak

A tanulmány szerint a bővítési projekt jogilag nem megalapozott: jelenleg a környezetvédelmi engedélyezés zajlik, a környezeti hatástanulmány ugyanakkor – ahogyan azt már említtettük – alacsony színvonalú és hiányos. Ezek közül ezúttal is ki kell emelnünk a hűtővíz kérdését, a dunai hőterhelés problémáját, illetve a nukleáris hulladék elhelyezésének hiányosságait.

Ha mindez nem lenne elég, akkor ott vannak az uniós jogi eljárások. Az egyikben az Euratom ügynökség vétót emelt az üzemanyag-beszerzésről szóló szerződés ellen, ezért a szerződés ezen részét módosítani kellett, a másik azonban ennél is komolyabb: az esetleges tiltott állami támogatás miatt is vizsgálat indult. Az Európai Bizottságot (EB) továbbá az is érdekli, sérti-e az uniós versenyjogot, hogy versenyeztetés nélkül kapta az orosz Roszatom a beruházást. A magas testület a titkosítások miatt is felvilágosítást kért a magyar hatóságoktól, innentől pedig már csak egy lépés az újabb kötelezettségszegési eljárás. Ezeknek az eljárásoknak a kimenetele alapjaiban befolyásolja a beruházás kimenetelét.

Mást mondanak Európában, mást itthon

2015 őszén az Európai Bizottság (EB) közel kétszáz oldalnyi dokumentumot juttatott el Jávor Benedeknek: belső feljegyzéseket, a bizottság és a magyar kormány közti levelezést, az EB hivatalos kérdéseit, és az arra adott magyar válaszokat. Ezekből a dokumentumokból az derül ki, hogy sok esetben mást mond a kormány az európai szerveknek, és mást a magyar nyilvánosságnak: alapvető biztonsági kérdések nincsenek tisztázva, folyamatos a megtévesztés a megtérülés és az esetleges állami támogatás körül, és még a blokkok üzembe helyezéséről is más információk keringenek Európában, mint itthon – közölte az ellenzéki politikus.

Lejárt az ideje

A csernobili, majd a fukusimai atomkatasztrófa után megváltozott a nukleáris ipar megítélése, az atomenergia részesedése mára alig több mint tíz százalékra csökkent a világ villamosenergia-termelésében – indokolja a tanulmány, miért nem számít már az atomenergia a jövő energiájának. Nemcsak a költségek, a politikai kockázatok is megváltoztak. A demokratikus államok elfordultak az atomenergiától, miközben Magyarország úgy készül atomerőművet építeni, hogy érdemben nem számol például baleseti kockázatokkal – ismertette Jávor az anyagot.

Jelenleg Európában mindössze két új, modern, nagyteljesítményű reaktort építenek, de mindkettő esetében túllépték az építési határidőket, a költségek is jócskán elszálltak, ráadásul egy másik beruházás előkészületeit – a feltételezett tiltott állami támogatás miatt – le is állították Nagy-Britanniában – írja a tanulmány.

A piac is átalakult

A villamosenergia-piacon is komoly változások zajlanak. Miközben a kormány energiastratégiája kilencven euró per megawattóra fölötti áramárat jósol 2030-ra, a szakmai előrejelzések nem becsülnek ötven euró per megawattórát meghaladó árakat a Paks II. üzembelépését követő időszakra – áll a tanulmányban. Ez alapjaiban kérdőjelezi meg a megtérülési számításokat, arról nem is beszélve, hogy a nukleáris energia az egyetlen energiaforrás, melynek az elmúlt évtizedekben folyamatosan emelkedtek a költségei. Valamilyen állami segítő intézkedés nélkül a termelt áram piaci megtérülése valószínűtlen – vélte Jávor. A támogatás – amely a tanulmány szerint évi százmilliárdos tétel is lehet – viszont tiltott a piaci versenyben, ezért a Pakson megtermelt áram akár ki is szorulhat a piacról.

Sosem térül meg

Ha hitelből építik föl az erőművet, a megtermelt áram árából nem térül majd meg a beruházás. 3,15 billió forint hitellel számolva csupán az évi kamatteher elérhetné a 250-300 milliárd forintot – miközben a paksi atomerőmű teljes éves árbevétele jelenleg legfeljebb kétszázmilliárd forintra tehető. Ahhoz, hogy a projekt valaha megtérüljön, az arám árának jelentős emelkedésére lenne szükség, és ezt a kormányzat által megrendelt tanulmány is elismeri – hangsúlyozta az ökopárti EP-képviselő. Egyelőre az sem tisztázott, hogy a vám, valamint az általános forgalmi adó (áfa) milyen mértékben emelik majd meg a költségeket, mint ahogyan az sem, mennyit fog fölemészteni a szükséges hálózatfejlesztés.

A teljes hozzáadott költség összességében újabb egybillió forintra rúghat – állítja a tanulmány, és akkor a bontási költségekről még nem is beszéltünk.

Mindez azonban még semmi: nem elég, hogy az új reaktorok sosem térülnek meg, az adóssági szabályok miatt körülbelül hárombillió forintos megszorításra is szükség lehet – áll a PM EP-képviselője által szerkesztett tanulmányban.

Hivatkoznak rá, csakhogy még nem létezik

A környezeti hatástanulmány szerint az új paksi blokkok bővítése a már megvalósult hasonló blokkok referenciaadatain alapul, csakhogy az első ilyen reaktor legkorábban két év múlva készül majd el Oroszországban – folytatta Jávor.

Mikorra épül(ne) meg?

A bővítés elkészültével kapcsolatban más időpontot állít a hatástanulmány, és mást az oroszokkal megkötött szerződés. Ahogyan korábban már említettük, a reaktorok építési határideje rendre csúszik, ami bizony pénzt visz el, nem is keveset: az üzembe helyezés egyéves késedelme akár tízszázalékos költségnövekedéssel is járhat Paks II. esetében. A hatástanulmány továbbá hatvan évnyi üzemidővel számol, ám ezt gyakorlati üzemi tapasztalatok nem támasztják alá.

Milliárdok mentek el már rá eddig is, hitel viszont lehet, hogy nem lesz

A beruházás előkészítésére már eddig is rengeteg pénzt költöttek – az Energiaklub által kiperelt adatok szerint csak 2013 júniusáig több mint tizenhárommilliárd forint közpénzt emésztett föl egy olyan projekt, ami lehet, hogy sohasem fejeződik be. A 2015-ös költségvetésben huszonnyolc, míg idén 113 milliárd jut majd Paks II-re. Ezek az összegek egyébiránt az MVM Paks II. Zrt. tőkésítése című soron szerepelnek, azt nem lehet tudni, hogy pontosan mire is fordítják majd – állítja a tanulmány.

A korrupció veszélye sem elhanyagolható: míg a hasonló projekteknél más országokban öt százaléknyi korrupcióval számolnak, a magyarországi nagyberuházások esetén ez a szám inkább bő tizenöt százalék. Ez akár félbillió körüli kárt is okozhat az adófizetőknek.

A hitellel is baj lehet, ugyanis a Vnyesekonombank nagy bajban van, jelenlegi állapotában nem lesz képes folyósítani a hitelt – írja a tanulmány. Oroszország teljes mértékben befagyasztotta a külföldi hitelnyújtásokat, és a pénzhiány miatt a korábban elindított projektek is kútba estek.

Csak az oroszok járnak majd jól

A Roszatom jól bebiztosította magát, ők biztosan nem fognak rosszul kijönni az üzletből, nem úgy a magyarok, ahol leginkább a kormányközeli reklám- és médiacégek lesznek a projekt haszonélvezői, hiszen beszállított magyar berendezésről alig-alig lesz szó, legfeljebb egy-két helyben elvégzendő munkáról – közli a dokumentum. Összességében elmondható, hogy a magyar beszállítások részesedése a kormány által emlegetett negyven százalékot messze nem közelíti majd meg.

Most kellene abbahagyni

Csak annak az energiapolitikának van jövője, amely az energiahatékonyságra, és a megújuló források kiaknázására, a helyi energiaigények helyben történő kielégítésére alapoz. Nincs nukleáris reneszánsz. Az atomenergetika körül csak egyre nagyobb költségek, és egyre komolyabb biztonsági kihívások vannak – olvasható a tanulmányban.

Ahelyett hogy megújuló energia termelésére alapozva uniós együttműködésben képzelnénk el a magyar energiapolitika jövőjét, egy Oroszországtól való pénzügyi, energetikai, és technológiai függést alakítunk ki akkor, amikor Vlagyimir Putyin kalandorpolitikája elsődleges biztonságpolitikai kockázattá vált az Európai Unió (EU) számára – mondta a zöld politikus. Ez nemcsak az EU elárulása, hanem Magyarország történelmi tévútra terelése is egyben – tette hozzá.

A kancellária lenyelte Jávor jegyzeteit

Jávor Benedek még ősszel nyert betekintést a paksi megvalósítási szerződésekbe, amiről jegyzeteket is készített, amelyet a napokban kapott kézhez, miután a kancellária gondosan áttanulmányozta azokat – és üres lapokat hagytak meg – írja a politikus, a dokumentumokat JPG-file formátumban bemutatva a Facebook-oldalán. „No persze figyelem én a kormányzati iránymutatásokat, és tudom, hogy még mindig elsöprő erejű ez az információáramlás azokhoz az országokhoz képest, ahol egyáltalán nincs betekintési lehetőség az iratokba, vagy egyszerűen halomra lövik az ezt kérelmezőket” – tette hozzá.