Szakszervezetek és civilszervezetek közös tüntetése nyitotta meg a majálist május elsején, a munka ünnepén Budapesten. A Városligeti fasorban felállított színpadon a szakszervezetek képviselői mellett a civilszervezetek nevébenSzakszervezetek és civilszervezetek közös tüntetése nyitotta meg a majálist május elsején, a munka ünnepén Budapesten. A Városligeti fasorban felállított színpadon a szakszervezetek képviselői mellett a civilszervezetek nevében Gulyás Balázs aktivista, az internetadó elleni tüntetések szervezője mondott beszédet. A beszédek után a tömeg átvonult a Városligetbe majálisozni.

Számos szakszervezet képviseltette magát a délelőtt tízkor kezdődött eseményen, ott voltak például a pedagógusok, a bányászok, a kereskedők, a vegyészek és a vasutasok is.

Május elseje a munkások sikeres harcának az ünnepe – közölte az első szónok, Gulyás Balázs. Akarat, összefogás, kitartás – ez az, amivel a munkások hét évtized alatt több vérbe fojtott próbálkozás után elérték, hogy nyolcórás legyen egy munkanap, és ezért tiszteletet érdemelnek.

A többség szerint a dolgok nem mehetnek így tovább Magyarországon – vélekedett Gulyás. Ma felemeljük azokért a hangunkat, akik napi tíz-tizennégy órát dolgoznak, mégsem jutnak egyről a kettőre, és azokért is, akik a köz szolgálatában állnak, mégis a létminimum alatti bérért kénytelenek dolgozni. Ezért is vagyunk ma feketében – utalt ezzel a szónok a kórházi dolgozókra.

Azokért is felemeljük a szavunkat, akik évtizedekig tartó munka után is bizonytalanságban élnek, vagy akiktől elvették a korkedvezményes nyugdíjat – tette hozzá. Ma Magyarországon már nem csak az a szegény, akinek nincs munkája, a dolgozó emberek is egyre rosszabbul élnek, miközben „a fideszes haverok és üzletfelek gazdagodnak” – folytatta, majd tett néhány említést Felcsút fideszes polgármesteréről, Mészáros Lőrincről és Orbán Viktor vejéről, Tiborcz Istvánról.

A kormány a többség vágyait akarja megtörni, de nem hagyjuk, nem engedünk – mondta. Nem egyezkedni akarunk, hanem azt akarjuk, hogy a nép mondja meg: nem tehetnek meg mindent, „ezért kezdeményeztünk rendszerbontó népszavazást”. De nemcsak a már a Nemzeti Választási Bizottságon átment kérdésekben fog a nép véleményt mondani, hanem azokon keresztül a gyerekétkeztetésről, a dolgozói szegénységről, a stadionokról, a kormányzati földmaffiáról, és Orbán Viktornak a Várba történő költözéséről is. Maradjon vagy menjen az Orbán-rendszer? – kérdezte Gulyás. „Menjenek!” – zúgta a sokaság.

„Együtt minden sikerülhet, a munka gyümölcse pedig egy élhető Magyarország lehet” – zárta beszédét Gulyás Balázs.

„A szakszervezet legszentebb ünnepe május elseje, de ez nem ment föl az őszinteség kötelezettsége alól” – kezdte beszédét Székely Tamás, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MSZSZ) alelnöke. „2010 óta önmagában a létezésünk is siker” – mondta. „Sokan szeretnék, ha feladnánk, de mi odacsapunk, ha kell” – fogalmazott. Szerinte a szakszervezeti szövetség hatalmas siker, mert immár negyedmillió szakszervezeti tagot tudnak a közös cél érdekében „egy irányba fordítani”. Sose felejtsétek – mondja Székely: egy ágazati szakszervezetben több tag tömörül, mint bármelyik magyar pártban. „Ha akarunk, csodákat tudunk tenni” – tette hozzá.

A kormánynak hatvanhárommilliárd forint állna rendelkezésére a szakképzés átalakítására, ebből hárommilliárd valóban oda is juthat, a többit közmunkára akarják fordítani. Lehet-e megalázóbb pofont elhelyezni a dolgozók arcán? – kérdezte a szakszervezeti vezető.

Negyedmillió ember kiált majd egyszerre nemet. „Az ipart, a szakembereket, a magyar GDP egyik pillérét nem változtathatja az új magyar arisztokrácia faluvégi ároktisztító cselédek csapatává” – mondta Székely. Közösen lehet csak fellépni – üzent többek között a pedagógusoknak.

Székely emlékeztetett: a korábbi nemzeti konzultációk alkalmával is tömegek döntöttek úgy, hogy „a süket kormányfői füleknek nem akarnak válaszolni”, ezért a szakszervezet papírhulladékként értékesítve valóban hasznos célra fordítja az így befolyt összeget. Ez idén sem lesz másképp: a „nemzeti inzultáció újabb szemetéből” az Együtt a Leukémiás Gyermekekért Alapítványt támogatják majd.

„Nem a megélhetési bevándorlók, hanem a megélhetési politikusok miatt van bajban ez az ország” – jegyezte meg Székely, majd köszönetet mondott a civilek támogatásáért.

„Nekem is van egy táblám, mint a párizsiaknak a Charlie Hebdo elleni terrortámadás után: »Ápoló vagyok«” – mondta Varga Andrea, az Autonóm Területi Szakszervezet (ATSZ) elnökségi tagja. Szerinte mindannyian ugyanazzal a bajjal küzdenek, mint az értük is feketébe öltözött ápolónő.

„Ma nem tűri a rendszer az ilyen kiáltást” – folytatta Varga. Nagy baj van az egészségügyben: naponta három orvos és két egészségügyi szakdolgozó hagyja el Magyarországot, miközben a dolgozókra egyre kevesebb fizetés mellett egyre több feladat hárul.

Nincs választásuk a dolgozóknak, miközben alig találkoznak azokkal – a saját gyerekeikkel –, akikért mindezt teszik – mondta elcsukló hangon az ASZSZ elnöke. A betegek pedig teljesen jogosan türelmetlenek, hiszen az ápolónők nem képesek eleget tenni a megsokszorozódott feladataiknak – tette hozzá.

Az egészségügy nem attól működik, hogy kiírják az épület bejárata fölé, hogy kórház. Ahhoz felszerelés, technika és szakértelem kell – folytatta Varga. Most minden egészségügyben dolgozó együtt kiált: „Én is ápoló vagyok!” A „fekete pólós nővérek” akciója rólunk – az óvodai dolgozókról, a vasutasokról, a közműcégek dolgozóiról – szól – tette hozzá.

Ne hagyjuk, hogy úgy bánjanak velünk, mint Rákosi Mátyás a szalámival, „hogy előbb felszeletelnek, aztán jól kiporcióznak, és végül aprópénzért eladnak” – zárta beszédét Varga Andrea, majd a színpadra lépett a többi szónok, és együtt emelték magasba a kezüket azt kiáltva: „Én is ápoló vagyok!”

Mészáros Balázs, a Szolidaritás és a Közművelődési és Közgyűjteményi Dolgozók Szakszervezetének (KKDSZ) elnökségi tagja és nyugdíjastagozat-vezetője azt mondta: a rendszerváltás előtt is a Városligetben ünnepelt május elsején, „de a majális akkor elsősorban a kollégákkal való közös szórakozás, a sör és a virsli ünnepét jelentette”. Ma már más időket élünk – jegyezte meg. „Az ország kormánya hadüzenet nélküli háborút indított ellenünk” – utalt a munka új törvénykönyvére és a sztrájkjog megkurtítására.

Egy lecsúszó társadalomban élünk, miközben a propaganda szerint egyre jobban teljesít az ország, de ez egy közönséges hazugság – vélte Mészáros. Szerinte a közszférában még tragikusabb a helyzet. Szégyen, hogy mennyit keresnek a közművelődésben: „ma már nem csak dolgozói szegénység, hanem dolgozói nyomor is van”.

Életpályamodellekkel kecsegtetnek, de hogy ne fűzzünk hozzá túl nagy reményeket, ahhoz elég, ha megnézzük a pedagógusok helyzetét – folytatta a KKDSZ szónoka. Külön-külön nincs esély az érdekérvényesítésre, csak összefogással lehet eredményeket elérni – mondta.

„Csapataink harcban állnak, mert ez a kormány nincs a helyén” — zárta beszédét a Nagy Imre mártír miniszterelnök által elmondott szavak átfogalmazásával Mészáros Balázs.

„A Dózsa György útig tele van a fasor. Ez a munkásszolidaritás” – kezdte beszédét Kordás László MSZSZ-elnök, aki egyebek közt megemlítette: 1955-ben XII. Pius pápa úgy döntött, hogy május elseje legyen Munkás Szent József ünnepe. „Jézus apja egy keményen dolgozó kisember volt”, ezért Kordás arra kérte a keresztény felekezeteket: álljanak a munkások mellé.

Az irigyelt nyugati jólét a munkások nélkül nem jöhetett volna létre – folytatta Kordás. Annak érdekében, hogy „visszaszerezzük a tisztességesen dolgozó kisember fogalmának és jelentésének a tulajdonjogát”, a szakszervezeti szövetség együttműködik a cél érdekében a civilszervezetekkel. Nem hagyjuk, hogy ezt mások manipulációra és hazugságra használják – jelentette ki Kordás.

Szerinte az elmúlt öt év intézkedéseinek köszönhetően az Európai Unión belül Magyarországon lettek a legkiszolgáltatottabbak a munkavállalók. „Amikor Orbán Viktor kormányoz, akkor a Munka Törvénykönyve mindig áldozatul esik” – emlékeztetett a 2001-es, cselédtörvénynek becézett törvényre. Most még rosszabb a helyzet – vélte a szakszervezeti vezető.

Nem hagyhatjuk, hogy a kormány szembemenve saját alaptörvényével, a nemzetközi jogokat figyelmen kívül hagyva alkosson szabályokat. Vissza kell szereznünk a jogainkat, és „ha kell, bepereljük az államot is”.

A közszolgálatban dolgozók fizetése 2017-ig nem fog emelkedni – folytatta Kordás, aki szerint ezzel elérik azt, hogy a versenyszférában is megelégedjenek egy kicsit alacsonyabb bérekkel. Ez a politika olcsóvá teszi a magyar munkaerőt, és felemészti a nemzet jövőjét – jegyezte meg a szónok.

„Le kell számolni a dolgozói szegénységgel!” – mondta. „Nem hagyjuk! – skandálta a tömeg. A szakszervezeti szövetség ragaszkodik ahhoz, hogy senki se kaphasson kevesebb bért, mint amennyi a létminimum, még a közmunkások sem – hívta fel a figyelmet az MSZSZ elnöke, aki a korkedvezményes nyugdíj eltörlését is bírálta.

Helyzetünkből csak az egység, az összefogás jelenthet kitörést, és akkor gyermekeinkre egy boldogabb és gyarapodó hazát hagyhatunk – zárta beszédét a szakszervezeti vezető, aki a kormánypártok figyelmébe ajánlotta a következőket: „Amikor elveszitek a jogainkat, amikor tapossátok a szavaitokban oly keményen dolgozó kisembereket, akkor jusson eszetekbe még egyszer: ne tegyetek olyat, amiért a gyermekeiteknek szégyenkezniük kellene.”

A tömeg ezután átvonult a Városligetbe majálisozni.