Nagyot fordult a világ néhány nap alatt a Budapesti Vegyiművek ügyében: a látszólagos tehetetlenséget két nap alatt tettek váltották fel. A környék lakóinak még annyi idejük sem volt, hogy felocsúdjanak a paprikás hangulatú keddi lakossági fórumból, csütörtök éjjel már ki is gördültek az első – veszélyes anyagokkal megrakott hordókkal teli – teherautók az Illatos úti telep kapuján. Ehhez csak annyi kellett, hogy Lázár János megszólaljon. A legveszélyesebb ezer hordó tehát már úton van, a maradék pedig szintén sorra kerül hamarosan, ám a talaj megtisztítása még éveket vehet igénybe – nagy kérdés, hogy lesz-e rá pénz. A közvetlen veszély tehát elhárult, de hogy mi vezetett idáig, és miért hallgatott a ferencvárosi polgármester az elmúlt hetekben, az alábbi cikkünkből kiderül. Az érintettek lehetséges felelősöket is megneveztek.

Mint arról már két – részben a 444 két cikke, részben egy, az ATV Egyenes Beszéd című műsora által abszolvált V. Németh Zsolt-interjú nyomán született – írásunkban beszámoltunk, a ferencvárosi Illatos úton, Kispesthez és Pesterzsébethez is közel egy hatalmas ipari területen mintegy kétezer tonna, részben azonosítatlan veszélyes hulladékot tárolnak szétrohadt-szétdurrant hordókban, a szabad ég alatt.

Úgy tűnik, az elmúlt héten az ügy kimozdult a holtpontról.

Csütörtökön Lázár János kancelláriaminiszter kiküldte a Budapesti Vegyiművekhez (BVM) Tarnai Richárd Pest megyei kormánymegbízottat, hogy vizsgálja át a veszélyes hulladékot. Tarnai szót fogadott, majd közölte: még ma – tehát csütörtökön – megkezdhetik a mintegy ezer hordó veszélyes hulladék elszállítását az Illatos útról. A szállítás költségei rendelkezésre állnak, az egyelőre a telephelyen maradó többi veszélyes hulladékot hónapokon belül elszállítják.

A kormánymegbízott az előzetes laboreredményekkel indokolta a hirtelen jött sietséget. E laboreredmények azt mutatták, hogy bizonyos folyamatok „negatív irányba mozdultak el”. Tarnai a hátramaradó hordókkal kapcsolatban azt mondta: a negyedikén kezdődő hét első felére előterjesztést készít a kormánynak, amelyben egy kormányhatározat kidolgozását kezdeményezik, hogy a közbeszerzési eljárást minél előbb ki tudják írni a maradék hulladék elszállítására.

Látszólag tehát Lázár kellett ahhoz, hogy a kormányzat a tettek mezejére lépjen, pedig korábban az agrártárca és Tarlós István is megszólalt az ügyben, sőt, Baranyi Krisztina, az Együtt IX. kerületi képviselője még magát Orbán Viktor miniszterelnököt is megszólította, aki csak úgy reagált: „ha jó híreket tud vinni, elmegy az Illatos útra”.

Baranyi keddre civilekkel közösen lakossági fórumot szervezett, erre mintegy ötven környékbeli lakos ment el. A József Attila-lakótelep – amelynek a legnagyobb az érintettsége az ügyben – lakóin kívül többen érkeztek a szomszédos kerületekből, Pesterzsébetről és Kispestről is. Az eseményre szinte minden érintett politikus meghívást kapott, így például V. Németh Zsolt környezetügyekért felelős államtitkár, és Bácskai János, Ferencváros polgármestere (képünkön) is. Ők nem jöttek el, eljött viszont egy kispesti, valamint két pesterzsébeti önkormányzati képviselő, és ott volt Hidasi Gyula, a helyi – egyébként szocialista – egyéni önkormányzati képviselő is.

A környező kerületek léptek volna, Ferencváros nem?

Csaszny Márton pesterzsébeti, és Ferenczi István kispesti képviselő azt mondta: a két szomszédos önkormányzat következő képviselő-testületi ülésén napirendre tűzik a BVM ügyét, és levelet írnak a miniszterelnöknek, hogy így gyakoroljanak nyomást a kormányra. Azt is szeretnék elérni, hogy legyen közös bejárás a területen a Katasztrófavédelemmel. Ezekre talán már nem kerül sor, bár a talaj megtisztításának módja egyelőre még a jövő homályába vész.

Ezzel próbálkozott korábban Baranyi Krisztina is a IX. kerületben is, azonban kevés sikerrel. Nem tudta elérni ugyanis, hogy a képviselő-testület április 23-i ülésén napirendre kerüljön a BVM ügye, mint ahogyan azt sem, hogy közösen szólítsák fel a kormányt a helyzet rendezésére. A javaslatot a fideszes képviselők elutasították vagy tartózkodtak, de a tartózkodók között volt ellenzéki is.

„Bácskai János polgármester egy korábbi ülésen azt állította, hogy politikai haszonszerzésre használom az ügyet, holott arra éppen ő használta még 2010-ben, amikor időzített bombának nevezte a Vegyiműveket. Ígéretet is tett, hogyha megválasztják, akkor felszámolja az áldatlan állapotokat. Ez öt éve volt, és azóta sem tett semmit, talán ezért is ennyire kellemetlen neki az ügy” – nyilatkozta a Budapest Beaconnek Baranyi, aki szerint a polgármester a közös helyszínbejárásra való invitálását is elutasította.

Bácskai nem magyarázkodik

A ferencvárosi polgármester a Budapest Beaconnek nyilatkozva elmondta: azért nem ment el a lakossági fórumra, mert politikai ügyet csináltak belőle. „Már nem az a helyzet, hogy előálljak, és elmondjam, mit tettem ezért az ügyért” – jegyezte meg. Bácskai szerint Baranyi előterjesztést nyújtott be, egyébként pedig „egy kormánytöbbségű testület ilyen nyilatkozatot nem fog kiadni” – fogalmazott a polgármester, aki szerint az együttes képviselőnő nyilatkozattervezete „egy politikai deklarátum volt”.

Szerinte nem pánikot kellene kelteni, hanem felelős módon politizálni, például úgy, mint az a szocialista képviselő, aki aláírást gyűjtött, aminek köszönhetően közmeghallgatás lesz május 13-án – mondta a kormánypárti politikus.

„Április 21-re az ügyben érintett szervezetek képviselőit egyeztetésre hívtam” – hangsúlyozta a polgármester.

Mivel a felszámoló által eddig tett intézkedések nem felelnek meg az elvárásoknak, V. Németh Zsolt államtitkár az ülésen azt mondta: sürgősségi törvénymódosítást kezdeményeznek azért, hogy állami felszámolót lehessen kijelölni. A jogszabály-változtatás előkészítését a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium vállalta magára. Egy esetleges tűzeset kezelésére teljes mértékben fel vannak készülve – jelentette ki az április 21-i ülésen Géczi Béla tűzoltó ezredes, a Közép-pesti Katasztrófavédelmi Kirendeltség vezetője. Bartus Adrienn, a Pest Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztályának vezetője pedig azt mondta: a veszélyes hulladék elszállítása fél-háromnegyed év alatt oldható meg.

Bácskai János lapunkkal közölte: a május 6-i kormányülésen javaslatot tesznek a csődtörvény módosítására annak érdekében, hogy az állam átvehesse a BVM területét, és megteremtse a hordók elszállításához szükséges forrást. A polgármester szerint meg kell érteni, hogy ezt a helyzetet a kormánytól függetlenül korábban senki sem tudta megszüntetni.

A 2010-es kampánybeszédével kapcsolatban Bácskai megjegyezte: felelős beszéd volt, és ma is vállalja minden kijelentését, de be kell látni, hogy a polgármesternek a legkisebb a mozgástere ebben az ügyben. A kármentesítés ráadásul egyszerűen többe kerül, mint amennyit a terület ér – véli Bácskai. A pénz a legfőbb oka, hogy nem lehetett elszállítani a hordókat, és ma is a pénz a legnagyobb gond – tette hozzá.

„Nem állítom, hogy nem kellett volna megcsinálni, de mit csinált a törvényszék? Miért nem váltották le a felszámolót, ami ötmilliárdos kárt csinált úgy, hogy negyvenmilliós felelősségbiztosítása volt? Már rég ki kellett volna üldözni a világból! Mit csinált a környezetvédelmi felügyelőség?” – tette föl lapunknak kérdéseit Bácskai.

„Azt is megcsinálhatom – ez a B terv –, hogy önkormányzati költségre elszállíttatom a hordókat, de akkor két évre minden fejlesztés leáll a kerületben, utána pedig kérdés, hogy a hitelezők maguk elé engednek-e majd a hitelezési sorban” – folytatta a fideszes politikus. „Nyugodtan alszom, mert amit tudtam, megtettem” – tette hozzá Ferencváros polgármestere.

Nem értik, miért nem lépett közbe a hatóság

A Greenpeace vegyészszakértője, Simon Gergely is jelen volt a lakossági fórumon, és elmondta, hogy a BVM területén tapasztalható állapot az egyik legrosszabb, amit valaha látott. Simon Gergely szerint a felszámolónak legalább le kellett volna fednie a hordókat, hogy megakadályozza a további súlyos szennyezést. A szakértő azt sem érti, hogy hagyhatta eddig fajulni a helyzetet a környezetvédelmi hatóság, mint ahogyan azt is furcsállja, hogyha a Katasztrófavédelem néhány éve a súlyos veszélyre hivatkozva elvitt számos hordót a telepről, akkor ezt most miért nem tudja megtenni.

A környezetvédelmi szakember úgy látja: az a legnagyobb probléma, hogy nem ismertek a kockázatok, mert a BVM területén található anyagok egy része sem ismert, ráadásul ezek folyamatosan reakcióba lépnek egymással és új anyagok keletkeznek. A szakértő korábbi nyilatkozataihoz hasonlóan ezúttal is elismételte: több anyag is robbanásveszélyes, egyesek a hőtől is reakcióba léphetnek.

„Majd jól felgyújtja valami hülyegyerek”

A IX. kerület Rácz László közbiztonsági referenst küldte el az eseményre, hogy képviselje a testület és a polgármester álláspontját. A lakók a harmadik mondatánál belefojtották a szót, amelyet azzal kezdett: „Ha történik valami…”. Ha lincshangulat nem is alakult ki, nagyjából egyértelművé vált, hogy az emberek elvesztették a türelmüket. Az egyik idősebb asszony azt kiabálta, hogy „az erzsébetiek többet tesznek értünk, mint a saját kerületünk”. Valaki azt mondta, hogy az államtitkár szerint annak kellene fizetni, aki hibás, nem az adófizetőknek, erre egy férfi rávágta: „a Quaestort is mi fizetjük”.

Miután elült a vihar, az egyik lakó elmondta: neki a Föld napja alkalmából tartott előmajálison a polgármester azt mondta, hogy már szeptemberben elkezdik elszállítani az első hordókat. Erről azonban Rácz László az önkormányzat delegáltjaként nem tudott semmit.

Legtöbben a rákkeltő anyagoktól félnek a legjobban, néhányan például azt kérdezték: nem párolog-e föl a benzol a talajból. Simon Gergely mindenkit megnyugtatott, hogy ő a helyszín bejárásakor nem látott rákkeltő anyagot. Volt, aki azt állította: egy ingatlanos azt mondta neki, hogy érezhetően csökkent a kereslet a József Attila lakótelep ingatlanjai iránt. „Nem elég, hogy tüdőrákban halok meg, még az ingatlanom értéke is lemegy.” – jegyezte meg egy idősebb asszony. Van olyan, aki fontolgatja, hogy elköltözik a József Attila-lakótelepről.

Sokan a katasztrófaturizmustól is féltek: „majd jól felgyújtja valami hülyegyerek” – mondta egy másik asszony.

A három kerület lakói egyébként egyaránt panaszkodnak az időszakos bűzre. A bűz az aromás szénhidrogének szaga, amelyek még az egészségügyi határérték alatt is rendkívül irritálóak, nehezen elviselhetőek lehetnek.

Korábban egyébként a közeli Kén utcai telepen az új tulajdonos az ott tárolt vegyi anyagok egy részét a csatornába öntötte, amelyek így könnyedén eljuthattak a lakóövezetig, ahol aztán a csatornanyílásokon keresztül a szabadba áramlott a bűz. Ezt is érezhették a lakók, ám amikor fény derült a környezetszennyezésre, a hatóság közbelépett.

A telepen dolgozó egyik cég, az Ubichem Kutató Kft. ügyvezetője, Répási József azzal ugyan egyetértett, hogy a szélben szálló anyagok és a bűz rövidtávon nem kockázatos, ugyanakkor szerinte vannak kristályosodott anyagok is, amelyek hosszútávon veszélyt jelentenek. Első körben egyébként ezeket az anyagokat szállítják el.

„Majd mi megoldjuk”

A lakók levelet küldtek Tarlós István főpolgármesternek, ötszáz aláírást is összegyűjtöttek, internetes petíciójuk pedig több mint ezeregyszáz aláírást kapott. Létrehoztak egy Facebook-csoportot is. Többen azt kérdezték: mi lenne, ha összedobnánk rá a pénzt. Ezzel kapcsolatban Baranyi a fórum végén azt mondta: ha más megoldás nincs, majd az egyesület pénzéből elvisznek annyi hordót, amennyit csak tudnak.

Sok hűhó semmiért

A fórumon Magyar Balázs geofizikus, az Elgoscar-2000 szakértője tartott beszámolót arról, hogyan is folyt – majd állt le – a kármentesítés a BVM területén. Ez az a cég, amely a Hídépítő Zrt. alvállalkozójaként egy európai uniós projekt keretében kezdte meg az akkor még működő BVM alatt található talajvíz kármentesítését. A telepen belül és azon kívül összesen hetven kutat fúrtak, és egy bonyolult tisztítórendszeren keresztül ipari felhasználásra alkalmas vizet állítottak elő, amelynek egy részét hasznosította az üzem, a másik részét pedig visszajuttatták a talajvízbe.

A legnagyobb szennyezést a korábbi cikkünkben is említett benzol, illetve diklór-benzol okozta. Ezek úgynevezett aromás szénhidrogének, amelyeket – például rovarirtó alapanyagaként – megrendelésre gyártott a BVM, de nemcsak az Illatos úti, hanem a Kén utcai telephelyén is, amelynek bezárása után az ott tárolt vegyi anyagok egy részét is az Illatos úton rakták le. A benzollal az a gond, hogy sűrűbb a víznél, ezért a BVM alatti agyag-vízzáróréteg sem akadályozta meg a réteg- és talajvízbe jutást. Ennek lett a következménye, hogy a szennyezés nemcsak a talajvízbe, hanem jóval mélyebbre, a 20-40 méter mélyen található rétegvízbe is lejutott. A kétezres évek elejére a szennyezés – túllépve az M5-ös autópálya bevezető szakaszát – elérte a József Attila-lakótelep területét. További gondot jelentett, hogy nemcsak benzollal volt tele a talajvíz, hanem sóval is, a BVM ugyanis 1993-ig klórgázt is előállított. A csapadék a benzolhoz hasonlóan a sót is bemosta a talajba, így a talajvíz sótartalma a kétezres évek elején meghaladta a tengervíz sótartalmának négyszeresét.

Így kezdtek neki a munkának 2005-ben, amikor is a már említett benzol és klórbenzol közel 45 ezer mikrogrammos átlagos koncentrációban volt fellelhető egy liter talajvízben. Ez a szám 2008 elejére helyenként 0,2 (!) mikrogrammra csökkent. A szennyezés már csak a BVM területének harmadára korlátozódott, a lakótelepi rész 2009-re teljesen megtisztult.

2007-ben viszont megszűnt a BVM, a fölszámolással az ÁFI Felszámoló és Vagyonkezelő Zrt-t bízták meg. Bezárásakor a BVM nem tudott eleget tenni a hulladéktörvényben meghatározott kötelezettségének, így a területen maradt az utolsó év működése során keletkezett közel 1300 tonna veszélyes hulladék és 1100 tonna alapanyag. A BVM nem tudta biztosítani a garanciákat, amelyeket az EU-s projekt keretében vállalt, ezért a projektet törölték az EU-s támogatásból. A területet a felszámoló nem tudta eladni, az Elektromos Művek pedig 2010-ben négy hónapra lekapcsolta az áramot a felszámolás miatt. Közben a telepen lévő hordók tovább szennyezték a talajt, de Magyar szerint ezekhez nem is nyúlhattak volna hozzá a projekt szigorú feltételei miatt. Ezután „csökkentett üzemmódban” még folytatódott a kármentesítés egészen 2012 végéig. A jelenlegi állapot szerint a szennyezés egyébként a kétezres évek elején mért értékekhez közelit: 33 ezer mikrogramm/liter a benzol és klórbenzol átlagos koncentrációja a talajvízben. Kármentesítés jelenleg nincs, de Magyar szerint amúgy is csak a veszélyes anyagok elszállítása után érdemes újra elkezdeni.

A korábbi helyszínbejárás során egyébként az is kiderült: a kutak ugyan még megvannak, de a szivattyúkat már rég ellopták.

Amíg a kármentesítés folyt, addig Magyar Balázs szerint a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség – ma már Pest Megyei Kormányhivatal – helyszíni szemléi hatástalanok voltak. Szerinte megoldás lehetett volna, ha az állam kifizeti az elszállítás és a végeleges kármentesítés költségét, majd ráterheli azt az egyébként rendkívül értékes ipari területre.