[Képünk illusztráció. Fotó: Index]

A bűncselekmény elkövetésének gyanújára sem lesz szükség ahhoz, hogy valakit megfigyeljenek – derül ki az Igazságügyi Minisztérium által jegyzett javaslatcsomagból. Nem mindegy, milyen célból figyelik meg az embert: a nem bűnüldözési célú megfigyelésekkel kapcsolatos szabályozás jelenleg is alapjog-sértő – közölte lapunk megkeresésére Koncsik Anita. A Társaság a Szabadságjogokért Adatvédelmi és Információszabadság Programjának vezetője szerint önmagában a gyanú megalapozásához szükséges bizonyítékok összeszedése még nem lenne feltétlenül problémás, a gond a garanciákkal, pontosabban azok hiányával van. 

Az új büntetőeljárásról szóló törvényhez kapcsolódóan az Igazságügyi Minisztérium (IM) több, a rendőrségi, a nemzetbiztonsági, az ügyészségről és az adóhivatalról szóló törvény módosítását tervezi. A javaslatcsomag elfogadása után „a bűncselekmény elkövetésének legkisebb gyanújára sem lesz szükség ahhoz, hogy valakit lehallgassanak, hogy titkos megfigyelés célpontjává váljon, vagy hogy tudta nélkül felbontsák és elolvassák a leveleit, távollétében átkutassák a lakását, kocsiját” – írja a pénteki Magyar Nemzet.

Nincs ideje elolvasni? Hallgassa meg!

A lap szerint az eddigiekkel ellentétben a titkos információgyűjtés a bizonyítékok megszerzésére is irányulna: az úgynevezett előkészítő eljárás azt célozná, hogy a lehetséges gyanúsítottakat felderítsék, illetve kizárják a nyomozásból. Elvileg minden nyomozásra jogosult hatóság, vagyis a rendőrség, az adóhivatal és az ügyészség is lefolytathatna ilyen előkészítő eljárást. A Magyar Nemzet szerint „a titkos nyomozásra jogosultak körének bővülésével egyidejűleg bevezetendő új intézmény tág teret ad a politikai indíttatású nyomozásoknak, vagy éppen az államnak nem tetsző hazai és külföldi gazdálkodók kiiktatásának”.

Ketté kell választani a bűnüldözési, és a nem bűnüldözési célú megfigyelést – utóbbi körbe tartozik a nemzetbiztonsági célú megfigyelés, az ezzel kapcsolatos szabályozás pedig jelenleg is alapjog-sértő, és a nemzetközi jogba ütközik – nyilatkozta a Budapest Beaconnek Koncsik Anita, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) Adatvédelmi és Információszabadság Programjának vezetője. Nemzetbiztonsági célú megfigyelést az igazságügyi miniszter engedélyével korábban is le lehetett folytatni. E gyakorlat jogellenességét – egy konkrét peres ügyben (Szabó and Vissy kontra Hungary) – az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) is kimondta korábban – hívta fel a figyelmet a TASZ programvezetője, hozzátéve, miszerint a probléma az, hogy ilyen esetekben nincs független külső kontroll, vagyis egy olyan testület – például a bíróság –, amely dönthetne a megfigyelés, mint alapjog-korlátozás megengedhetőségéről.

„Amikor például Németh Szilárd nemzetbiztonsági kockázatot emleget bizonyos civil szervezetek kapcsán, akkor könnyen elképzelhető, hogy miniszteri utasításra már most is folyik ilyen, az érintett szervezetek munkatársaival kapcsolatos megfigyelés anélkül, hogy egyetlen bíróság láthatta vagy felülbírálhatta volna az utasítást” – tette hozzá a szakember.

A másik kategória a bűnüldözési célú megfigyelés: ezzel kapcsolatban vinné „lejjebb a küszöböt” a törvénymódosítás azzal, hogy az eddigiekkel ellentétben a titkos információgyűjtés a bizonyítékok megszerzésére is irányulhatna, vagyis – ahogyan azt fentebb írtuk –, a bűncselekmény gyanújára sem lenne szükség, hogy valakit megfigyeljenek. Ezzel kapcsolatban Koncsik Anita azt mondja: önmagában a gyanú megalapozásához szükséges bizonyítékok megszerzése még nem lenne feltétlenül problémás: el tud képzelni olyan okot, amely szakmailag indokol egy ilyen fokú korlátozó intézkedést.

A probléma az, hogy a szakmaiság és a tágan értelmezett bűnmegelőzés mellett erősíteni kellene a garanciákat például arra az esetre, amikor nem indul eljárás és nem történik gyanúsítás egy olyan ügyben, amelyben adatot gyűjtöttek. Mi lesz ilyenkor az összegyűjtött adatokkal, és a megfigyelt személy értesítésével? – ezekre jelenleg csökevényes garanciákat tartalmaz a javaslat a TASZ programvezetője szerint, továbbá papírról mindenképp gyakorlatba kell őket átültetni. Koncsik arra sem lát egyértelmű utalást, hogy az esetleg jogellenesen megfigyelt személy mikor és hol érvényesítheti a jogellenes megfigyeléssel szembeni jogorvoslati igényét.

Bár az újonnan bevezetett előkészítő eljárást (előzetes felderítést) bírói kontrollhoz tervezik kötni, és csak nyomozati jogkörrel rendelkező hatóságok alkalmazhatják, magának az elrendelésnek a szükségessége is kérdéseket vet fel – folytatta a TASZ programvezetője. Szerinte éppen ezért még a bírói engedéllyel végzett információszerzést is monitorozni kellene egy független hatóságnak, és nyilvánosan elérhető statisztikákat kellene közzé tenni arra vonatkozóan, hány megkeresésből hány esetben adott a bíróság engedélyt akár már a gyanú megalapozásához szükséges lehallgatásra vagy megfigyelésre – mindez az átlátható működés zálogává válhatna egy ilyen súlyos jogkorlátozás bevezetése esetén – hangsúlyozta Koncsik Anita.

Amennyiben tetszett a cikkünk, és a jövőben is olvasna hasonlókat, itt lájkolhatja az oldalunkat (ha már korábban lájkolt minket, akkor ne kattintson!):