Az elnökséget betöltő országok sorrendjét eggyel elcsúsztatva Észtország fogja betölteni az EU soros elnöki pozícióját – értesült a Politico. A brit miniszterelnök szerdán jelentette be, miszerint országa a kilépésről szóló tárgyalások közben nem vállalja a feladatot.

Mivel Theresa May brit miniszterelnök szerdai bejelentésével biztossá vált, ami még korábban csak majdnem biztos volt, tehát hogy a britek nem vállalják az Európai Unió (EU) soros elnökségét, valakinek be kell ugrania helyettük.

A problémát nagy valószínűséggel úgy oldják meg, hogy az EU fél évvel elcsúsztatja a pozíciót betöltő országok sorrendjét, így az eredeti tervek szerint 2018 első felében sorra kerülő Észtország lép a britek helyére 2017 második felében – értesült a Politico. Az észteket Bulgária váltja majd a következő fél évben; ők eredetileg 2018 második felében kerültek volna sorra. Az Európai Tanács állandó képviselőinek tanácsa az orgánum értesülései szerint szlovák javaslatra döntött a megoldás mellett.

Hivatalosan még a tagállamok minisztereiből álló tanácsnak is jóvá kell majd hagynia a megállapodást, amely gyakorlatilag minden soron következő elnökséget fél évvel előrébb hozna.

Feledy szerint Magyarország bejelentkezése az elnökségre szimbolikus lépés volt

Ezzel eldőlni látszik, hogy sem a poszt betöltésére kedden bejelentkezett Magyarország, sem pedig a sokak által esélyesnek tartott Belgium nem lesz soron kívül elnök. Szijjártó Péter külügyminiszter szerint Magyarország azért lett volna alkalmas a feladatra, mert az egyetlen olyan uniós ország volt, amely sikeres választ adott a migrációs válságra, a belga külügyminiszter pedig azzal érvelt, miszerint miattuk nem kellett volna külön forrásokat szánni a pótlásra, hiszen a legtöbb EU-s intézmény székhelye eleve Belgiumban van. Elméletileg az is a belgák mellett szólt, hogy utoljára 2010-ben töltötték be az elnöki pozíciót, ami e tekintetben meglehetősen régen volt.

Zgut Edit, a Poltical Capital külügyi szakértője még a döntés előtt a Budapest Beacon-nek azt nyilatkozta: szkeptikus azzal kapcsolatban, hogy Magyarország mely migránsválság-kezelő módszerét tudná az elnökséggel kapcsolatban hasznosítani, ám ebben a helyzetben ez nem is lényeges igazán. Sokkal fontosabb, hogy az ország képes legyen megszervezni és levezényelni az elnökséget, a megörökölt napirendi pontok kezelésével együtt. A 2011-es magyar elnökséggel kapcsolatos viták ellenére Magyarország általában véve simán vezette az EU-t – jegyezte meg Zgut.

Az ugyancsak lapunknak nyilatkozó Feledy Botond szerint a a kormány bejelentése szimbolikus lépés, amivel a kormány a Brüsszelből érkező kritikákat igyekszik ellensúlyozni. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) oktatója szintén még a döntés előtt úgy fogalmazott: technikailag az a legegyszerűbb, ha Észtország hat hónappal meghosszabbítja az elnökségét.