„A mi médiánk jogi szabályozása némiképp eltér a Magyarországon alkalmazott jogi szabályozástól.” „Lehet vitatkozni a gazdaságról és a bevándorláspolitikáról, de ezeket az embereket akkor is emberként kell kezelni, és segíteni kell nekik.” Ilyen és ehhez hasonló mondatokkal gyalulták a magyar kormányt a göteborgi könyvvásáron, hozzátéve, hogy a kormányt nem tévesztik össze az országgal. A kormány kultúrpolitikáját külföldön vivő Balassi Intézet ugyanott zsidó fényképésszel és cigányzenekarral rukkolt elő.

A 2015-ös göteborgi könyvvásáron Magyarországnak, mint a díszvendégnek a részvétele könnyen lehet, hogy a magyar kormány újkori történelmének egyik legnagyobb PR baklövése. Ha valamit megtanult itt a kormány, az az, hogy az otthoni elnyomó politikának hatása van a határon kívül is.

A menekültválság közepén a magyar kultúrát külföldön képviselni hivatott, a kormány alá tartozó Balassi Intézet önakaratán kívül számos, a svéd társadalom széles spektrumából érkező újságíró, kiadó és olvasó fókuszának középpontjába került.

A könyvkiállítás előtti napokban Svédországban éles kritikákat váltott ki az, ahogy a magyar kormány a menekültekkel bánt.

„Aggodalommal tölt el a Magyarországról kiinduló önkényuralmi tendencia és a »mindenki ellenünk van« politikai retorika. Ez a legriasztóbb dolog. Senki nem utálja Magyarországot. Amit nem értünk, az az, hogy Magyarország miért nem tudja követni a demokratikus alapelveket” – mondta Peter Karlsson, a legrégebbi svéd kiadó, a Norstedts svéd-magyar szerkesztője.

Karlsson azt mondta: Magyarország hozzáállása a menekültválság kezeléséhez komoly vitát gerjesztett a svéd médiában. A könyvvásár szervezőit azért kritizálták, amiért Magyarországot választották idén díszvendégnek, és azok hangját is lehetett hallani, akik Magyarország részvételének bojkottjára szólítottak föl.

A sokat vitatott magyar médiatörvény szintén kiváltotta a svéd irodalmi világ kritikáit a könyvkiállítás előtt.

A szervezőknek három fő témaköre volt a könyvkiállításon: Magyarország, mint díszvendég, Izland és a szólásszabadság.

„Hogy úgy fogalmazzunk, a szólásszabadság a göteborgi könyvkiállítás DNS-e. Ez egy olyan kérdés, amely mindig velünk van, és szándékosan választottuk a könyvvásár egyik idei témájának. És mivel idén Magyarország a díszvendég, úgy véljük, hogy ez a két téma nagyon jól megfér egymás mellett. A mi médiánk jogi szabályozása némiképp eltér a Magyarországon alkalmazottétól. Ez egy olyan kérdés, amiről viták folynak Svédországban, mert a jogi környezet nem hasonlít a mienkhez. Emiatt pedig érdekes téma a párbeszédhez” – közölte Maria Källsson, a göteborgi könyvvásár igazgatója.

„Meglehetősen toleráns módon tekintünk a menekültekre és nagyon sokukat befogadtuk. Magyarország teljesen más szemszögből tekint a kérdésre, és ezért az emberek hangot adnak a véleményüknek. […] Szeretnénk Magyarországgal az emberi jogokról beszélni, hogy miként alakulhatott úgy, hogy nekünk, szintén EU-tagállamoknak ennyire más legyen a hozzáállásunk egy témakörhöz. De ami még fontosabb, az az, hogy észrevegyük, a könyvkiállítás középpontjában a szerzők vannak. Azoknak a szerzőknek, akiket ide meghívtunk Magyarországról, lehetővé kell tenni, hogy eljöjjenek és beszéljenek az irodalomról, úgy, hogy nem kell a vállukra venniük a magyar bevándorlási politikát” – mondta Källsson.

A megnyitó

„Csodálatos volt a megnyitónk volt, bár egy kicsit túlfűtötté vált” – közölte az igazgató.

Svédország apai ágon amúgy gambiai kulturális és demokráciaminisztere, Alice Bah Kuhnke bemutatta Marija (Mása) Alekszandrovna Gesszent, egy, részben az Egyesült Államokban élő orosz-zsidó újságírónőt, Vlagyimir Putyin orosz elnök kritikusát. Gesszen elégedetlenségének adott hangot, amiért a színpadon osztoznia kell egy olyan kormány képviselőivel, amely aláásta a demokráciát és a szólásszabadságot.

„Nem az én nevemben építitek a kerítést. Nem az én nevemben vezetitek be a menekültválság miatti szükségállapotra vonatkozó törvényeket” – mondta Gesszen, szavait a magyar kormánydelegáció tagjainak címezve.

Mása Gesszen nemcsak szerzőként és íróként volt jelen, inkább aktivistaként, aki teljesen egyenesen beszélt Magyarországról. Szavai a szívéből jöttek, azt mondta, amit gondolt, ahogy ő látja a magyar történéseket – fogalmazott róla Maria Källson.

Källsson a Budapest Beacon helyszíni tudósítójának azt nyilatkozta: Gesszen szavai valóban agresszívak voltak, de a szólásszabadság miatt jogában állt ilyen mondatokat megfogalmaznia.

A magyar delegáció Gesszen szavaira azzal reagált, hogy felállt és a nyitóünnepség alatt elhagyta a termet.

Balassi Intézet a könyvvásáron: zsidó fényképész, cigányzenekar

A megnyitón Hammerstein Juditnak, a Balassi Intézet főigazgatójának beszéde után fölolvasták Esterházy Péter levelét. Esterházy betegsége miatt nem tudott részt venni az eseményen. Levelét az író nemcsak szólásszabadság ünnepének szánta, de kritikákat is megfogalmazott néhány aktuális magyar kérdéssel kapcsolatban.

Íjgyártó István kulturális diplomáciáért felelős államtitkár a kormánynak a magyarországi cigány közösség integrálása és befogadása érdekében vívott harcáról beszélt, azt sürgető belügynek és nemzeti érdeknek nevezve.

Úgy folytatta: 2015-ben Magyarország a Nemzetközi Holocaust Emlékszövetség soros elnöke. Közölte: a Balassi Intézet most debütált Kertész Imre új könyvének fordításával és Kinszki Imre zsidó fényképésznek a könyvvásáron bemutatott fotókiállításával.

Ezután az államtitkár a Budapest Bár cigányzenekart hívta a színpadra.

Ekkor néhány svéd aktivista tüntetni kezdett. Több, a magyar kormányt kritizáló táblát emeltek a magasba. Az egyiken például ez volt olvasható: „Hátat fordítunk a magyar menekültpolitikának!”

Később kétszázötven fős csoport alkotott pár percen át élőláncot, hogy így vállaljanak szolidaritást a Magyarországon átutazó menekültekkel.

A magyar szellemi élet számos ismert alakja megjelent a könyvvásáron, többen kerekasztal-beszélgetésen vettek részt, például Krusovszky Dénes költő, Heller Ágnes filozófus, Bodor Ádám író, Kukorelly Endre költő, valamint Stumpf András és Mong Attila újságíró.

Peter Karlsson hangsúlyozta: a könyvkiállítás lehetőséget biztosított a svédeknek, hogy mindkét oldal álláspontját megismerjék a magyarországi helyzetről.

„Senki nem utálja Magyarországot” – mondta Karlsson. „Itt nem Magyarországgal van probléma. A magyar kormány politikájával van baj, különös tekintettel a svédek aggodalmát kiváltó menekültválságra. Svédország az Egyesült Államokhoz hasonlít abban, hogy rengeteg a bevándorló itt. Én nem is számítok bevándorlónak, mivel az egyik szülőm már Svédországban született. A lakosság húsz százaléka vagy nem Svédországban született, vagy mindkét szülő más országban született” – folytatta beszédét a Norstedts szerkesztője.

„Egy nagy bevándorló ország vagyunk, és fogadtuk a bevándorlókat a II. világháború után, 1956 után, és az 1973-as a chilei katonai puccs után is. Több tízezer iráni jött a nyolcvanas években, és nagyon sokan érkeztek Jugoszlávia széthullása után is. Szintén rengetegen jöttek Irakból, Szíriából, Etiópiából, Eritreából és Szomáliából is. Nem mondanám, hogy Svédországban nincs vita a bevándorlás kérdéséről. De ha még Svédországnak meg is van a saját szélsőjobboldala, általánosságban nyitottak vagyunk a bevándorlással kapcsolatban. Természetesen, lehet vitatkozni a gazdaságról és a bevándorláspolitikáról, de ezeket az embereket akkor is emberként kell kezelni, és segíteni kell nekik” – zárta beszédét a Peter Karlsson.