Szijjártó Péter. Fotó: MTI, Koszticsák Szilárd

A magyar külügy kioktató stílusban ment neki az amerikainak, amiért az aggodalmát fejezte ki Ahmed H. ítéletével kapcsolatban.

Ahogyan arról a Budapest Beacon is beszámolt, a Szegedi Törvényszék tíz évi fegyházbüntetésre ítélte Ahmed H-t, azt a Cipruson élő szír férfit, akit a 2015. szeptember 16-i röszkei incidens után egyedüliként vádoltak meg terrorizmussal.

A bíróság múlt szerdai, elsőfokú ítéletében a vádlottat a határzár tömegzavargás résztvevőjeként elkövetett tiltott átlépése és állami szerv kényszerítése céljából, személy elleni erőszakos bűncselekmény elkövetésével megvalósított terrorcselekmény bűntettében mondta ki bűnösnek. A szabadságvesztés mellett a törvényszék Ahmed H-t végleges hatállyal kiutasította Magyarország területéről, és arról is döntött, hogy a vádlott legkorábban a büntetés kétharmadának letöltése után bocsátható feltételes szabadságra.

A Fidesz és Orbán Viktor miniszterelnök üdvözölte a döntést, az Amnesty International kevésbé, a  Migráns Szolidaritás Csoport (Migszol) pedig szombat délután tüntetést is szervezett.

Kedden az Egyesült Államok külügyminisztériuma sajtóközleményt adott ki: „Az Egyesült Államokat aggasztja Ahmed H. vád alá helyezése és elítélése a terrorizmus mibenlétének kiterjesztett értelmezése alapján” – írta Mark C. Toner, az amerikai külügyminisztérium helyettes szóvivője.

Mark C. Toner helyettes külügyi szóvivő. Fotó: Reuters

Az Egyesült Államok szorgalmazza, hogy Magyarország folytasson le transzparens vizsgálatot a röszkei eseményekkel kapcsolatban – mindezt független civilszervezetek bevonásával –, és vizsgálja felül Ahmed H. és a hozzá hasonlóan elítéltek ügyeit – hangsúlyozta Mark C. Toner hozzátéve, hogy a jövőben is közelről figyelemmel kísérik majd az elítélt szír férfi ügyének alakulását.

Felháborító és elfogadhatatlan, hogy az Egyesült Államok külügyminisztériuma magyar bírósági ítéleteket kommentál – reagált szerda délelőtt az amerikai külügy közleményére Menczer Tamás, a Szijjártó Péter vezette Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) sajtófőnöke.

Az MTI-hez eljuttatott állásfoglalás úgy folytatódik: „Furcsa, hogy a világot a hatalmi ágak szétválasztásáról rendszeresen kioktató amerikai külügy most arra szólít fel egy kormányt, hogy avatkozzon be a bíróság dolgába”. Lehet, hogy ez az Egyesült Államokban lehetséges, de Magyarországon nem az, sőt itt „nem is az úgynevezett civil szervezetek, hanem igenis a bíróság dönt azoknak a sorsáról, akik bűncselekményt követtek el, és ez így is marad, függetlenül attól, hogy az Egyesült Államok külügyminisztériumának ez tetszik vagy sem”.

„Magyarország soha nem fogja számon kérni az amerikai bíróságokon az amerikai rendőröket megtámadó terroristák elítélését” – tette hozzá Menczer.

Amikor arra hivatkoznak a KKM-nél, hogy Magyarországon ilyen beavatkozás (nevezzük inkább véleménynyilvánításnak – a szerk.) nem lehetséges, akkor bizonyára elfelejtették, amikor Navracsics Tibor még közigazgatási és igazságügyi miniszteri minőségében – 2012-ben – a bíróságok ítélkezési gyakorlatának felülvizsgálatát javasolta Darák Péternek, a Kúria elnökének a Cozma-ügy kapcsán.

Rogán Antal propagandaminiszter 2013-as, még a Fidesz-frakcióvezetőjeként tett kirohanása szintén jó példa: ő azt tette szóvá, hogy milyen körülmények között tölti a házi őrizetét a négy ember haláláért felelős szlovák miliomosnő, Eva Rezesova. Ez utóbbiból ráadásul szép kis botrány is kerekedett: az ügyvédi kamara elnöke, Bánáti János elfogadhatatlannak nevezte, hogy egy politikus beleszóljon egy bírósági ügybe, a Magyar Bírói Egyesület pedig közleményben reagált Rogán kirohanására, fölhívva a figyelmet a hatalommegosztás és a bírák függetlenségének alkotmányos passzusára.

Mark C. Toner legutóbb a Népszabadság bezárásának kapcsán szólalt föl, kifejezve az Egyesült Államok aggodalmát a magyar sajtószabadság állapota miatt.

Amennyiben tetszett a cikkünk, és a jövőben is olvasna hasonlókat, itt lájkolhatja az oldalunkat (ha már korábban lájkolt minket, akkor ne kattintson!):