Németh Zsolt: Ez vészesen kezd emlékeztetni a putyini retorikára

december 31, 2014

Nemeth-e1420009563550

A fenti címmel jelent meg az index.hu hírportálon interjú Németh Zsolttal, a Fidesz parlamenti képviselőjével, a parlament külügyi bizottságának elnökével.

Ahogy a nemrég készített interjúk, Lázár János kancellárral, Kövér László házelnökkel, és Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel, melyek a Magyar Nemzetben illetve a Magyar Hírlapban jelentek meg, ennél is érezheti az olvasó azt a mesterségesen összerakott hangulatot, mint a többinél, de nem kérdéses, hogy ennél a riporter megkérdőjelezte Németh válaszait alátámasztó feltételezéseket. Ahogy a hétfői interjúban Szijjártó, Németh is részben a Külügyminisztérium átszervezésével indokolta Magyarország utóbbi hónapokban tapasztalható egyre növekvő nemzetközi elszigetelődését. Ennek a nézőpontnak úgy tűnik az a célja, hogy ne a miniszterelnöki hivatal legyen felelős a problémáért, amely valójában számos korábbi funkciót vett át a korábbi külügyminisztériumtól (ami azt eredményezte, hogy a külügyet leminősítették egyfajta magasztalt magyar befektetési promóciós irodává – a szerk.)

Bár Németh elismerte, hogy Kövér szavai nem voltak helyénvalóak, fenntartja, hogy nagyrészt az Egyesült Államok tehet a jelenlegi diplomáciai repedés kialakulásáról, és az USA-t azzal vádolja, hogy ugyanolyan putyini retorikát alkalmaz, mint felettesei a Fideszben. Csakúgy mint Kövér, Németh is tágabb, geopolitikai kontextusban látja a kitiltási ügyet, elsősorban politikai eszközként tekint arra, nem pedig úgy, mint az USA eredeti, korrupció miatti aggodalmának kifejezését.

(A cikk címe némiképp megtévesztő, a szavakból nem derül ki, hogy Németh Magyarország vagy az Egyesült Államok retorikájára utal. Az Index.hu Magyarország egyik legfontosabb független on-line médiája, melyet 2011-ben megvásárolt a Közép-európai Média Zrt. A cég elnöke Spéder József, aki a Földhitel és Jelzálogbank Zrt. (FHB) elnöke is egyben. Spédernek tulajdonítják a Takarékbank sokat vitatott 2013-as államosításának, majd 2014-es re-privatizációjának ötletét, és annak ő az egyik legnagyobb nyertese. (Erről sem az index.hu, sem a többi Spéder által irányított online média (napi.hu, portfolio.hu, vg.hu) nem számolt be kritikus hangnemben. – a szerk.)

Az interjú/cikk így kezdődik:

Látványosan romlott Magyarország külföldi megítélése az elmúlt fél évben, az amerikai-magyar konfliktusban megjelenő retorika pedig vészesen kezd emlékeztetni a putyini retorikára – értékelte az ország külpolitikai helyzetét az Indexnek Németh Zsolt, a parlament külügyi bizottságának fideszes elnöke.

A 2010 óta tartó kormányzati időszakban egyértelmű cezúrát jelent a harmadik Orbán­ kormány hivatalba lépése. A korábbi időszakra a jogi természetű viták voltak jellemzőek. A külpolitikai kérdések megjelenése, hazánk külpolitikai orientációjának megkérdőjelezése a vitákban új keletű fejlemény – mondta az Indexnek Németh Zsolt, a parlament külügyi bizottságának fideszes elnöke.

Hogyan változott a nemzetközi közösség megítélése Magyarországgal kapcsolatban az elmúlt hat hónap során?

Magyarország megítélése minden kétséget kizáróan romlott. Ez a tény nem vitatható. Különösen nagy probléma, hogy azokban a körökben is romlott a helyzet, ahol az elmúlt négy évben határozottan kiálltak mellettünk. Itt a közép-­európai szövetségeseinkre gondolok.

Hogyan állunk most az előző Orbán-­kormány idejére jellemző megítéléshez képest?

“Annak most a felénél tartunk” – mondta Németh. Ugyanakkor, szerinte, amikor a magyar kormány egy-egy nagyobb jelentőségű újítást, változtatást hajt végre, annak mindig ára van, amit be lehet vállalni.

Az alapkérdés az, hogy ez az ár megéri­-e – ezt kell a mindenkori magyar politikai vezetésnek mérlegelnie“ – mondat Németh.

A Külügyi és külgazdasági Mimisztériumban bekövetkezett változásokról

“Az biztos, hogy nagykövetek most is dolgoznak, próbálkoznak, végzik a munkájukat. A nagyköveti karról alapvetően jó véleménnyel vagyok. A mostani átalakítások sem érintették hátrányosan a kar minőségét, jelentős részben kaptak missziót kaptak olyan emberek, akik korábban is vezetők, nagykövetek voltak” – mondta.

Szerinte most “eljött a konszolidáció ideje”, ugyanakkor a tárca felelőssége, hogy külpolitikai doktrínát, stratégiát alkosson.

Az amerikai kitiltási ügyről

Németh megjegyezte, hogy ahogy arra sor került, az “felettébb szokatlan” volt.

Nem szerencsés, ha úgy hoznak hírbe valakit korrupciós váddal, hogy nem adják meg az esélyt a védekezésre, utalt Vida Ildikó NAV-elnök esetére. Németh Zsolt szerint egy szövetségesi viszonyban elvárható, hogy a felek tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy csak megalapozott vádakkal álljanak elő.

“Én sem vagyok meggyőződve arról, hogy a konkrét személyek esetében az Egyesült Államok tényleg megvizsgálta a vádakat. De természetesen látom, hogy az egész ügynek van egy kontextusa: Ukrajna, Putyin, Déli Áramlat, Paks. Ez azonban nem mentesíti a szövetségeseket, hogy tiszteletben tartsák az íratlan eljárási szabályokat.”

Németh örülne annak, ha az egész kitiltási ügy jogi útra terelődne. “Az amerikai ügyvivő feljelentésének kezdeményezésével talán egyértelműsítette ezt Magyarország, és remélem, ebből Washingtonban is le fogják vonni a megfelelő következtetéseket a jövőre nézve, és normális mederbe kerülhet az ügy”.

Arra a kérdésre, hogy nem tartja-e abszurdnak, hogy Orbán Viktor egy jogilag nonszensz lépés megtételére kényszerítette a NAV-elnököt azzal, hogy Goodfriend feljelentéséhez kötötte Vida Ildikó hivatalban maradását, Németh azt válaszolta: “A kitiltási ügy sajátossága, hogy abnormális lépésekre születtek adott esetben abnormálisnak minősíthető reakciók, ezért nehéz normatív ítéleteket kialakítani az üggyel kapcsolatosan.”

Németh azt is mondta, hogy a kormányfő helyében ő nem nyilvánosan, hanem egy magánbeszélgetés keretében kérte volta a NAV elnökét arra, hogy jelentse fel Goodfriendet. (Kamu! Épelméjű embernek nem jutna eszébe úgy reagálni, hogy feljelentse az első számú magyarországi amerikai diplomatát. – a szerk.)

Az amerikai-magyar kapcsolatokról

Németh mintha itt átvette volna Charles Gáti, a Johns Hopkins Egyetem professzorának szavait, aki egy válságban lévő házassághoz hasonlította a viszonyt: „Ez a házasságkötés óta a legmélyebb válság, olyan állapot, amikor a felek néha teljesen elvesztik a józanságukat és az önkontrolljukat. Ilyen volt például McCain szenátor esete. De szerintem nem lehet minden felelősséget az amerikaiakra terhelni. Kettőn áll a vásár – mondta. Szerinte a viták kiélesedése alapvetően a biztonságpolitikai kérdésekre vezethető vissza: a NATO-ra, Oroszországra, a Déli Áramlatra.

A korrupcióról

Németh szerint alapkérdés, hogy a korrupcióellenes harc végül milyen formát fog ölteni, és kormányközi együttműködés tárgya lesz, vagy politikai nyomásgyakorlásra akarják­ felhasználni.

“Tény, hogy itt Közép­-Kelet-­Európában még nem találtuk meg a csodaszert a korrupció ellen, ezért akár segítséget is igénybe vehetünk, de ha szimpla politikai eszközként használják a korrupcióellenes fellépést, akkor ez nem fog menni” – mondta Németh Zsolt.

Az euroatlanti közösségi tagságról

Arra a kérdésre, hogy nem érzi-e aggasztónak, hogy miközben az euroatlanti közösség és szövetségi rendszer tagjai vagyunk, lassan a szövetség ellenségei lesznek Magyarország barátai, az Egyesült Államok pedig az ellenség, Németh azt mondta, “a putyini retorika rendkívüli mértékben jelent meg”.

„Feltételezések, vádak fogalmazódnak meg kölcsönösen. Amerikai részről például az, hogy Magyarország kiemelt partnere Oroszország lenne. (Putyin szavai szerint, nem pedig McCain szerint – a szerk.) Ugyanakkor az Amerikáról szóló hazai retorika vészesen kezd emlékeztetni a putyini retorikára. Gondolok azokra a kijelentésekre, miszerint Amerika legfőbb törekvése az, hogy megossza Európát és Oroszországot.

Németh szerint ez a helyzet feloldható lenne, ha Oroszország felé a Nyugat ésszerű politikai ajánlattal állna elő. “Vannak olyan nézetek, miszerint le lehet győzni Oroszországot, csak ehhez kellő fegyver, határozottság, pénz kell. De tisztában kell lenniük a nyugati szövetségeseinknek is azzal, hogy Oroszországot nem lehet legyőzni katonailag, de még gazdaságilag sem. Érdemi és egységes ajánlattal kell Oroszország irányába a Nyugatnak előállni. Nem világos most, hogy koncepciók versenye vagy munkamegosztás zajlik ebben az ügyben az Egyesült Államok és Európa között.”

Németh szerint az a nyugati kritika, miszerint Magyarország “Putyin európai lerakata”, csak vádaskodás.

“A putyini politikai megközelítésnek a magyar politikába való beemelését legfőképp a Jobbik végzi. A Jobbik minden konkrét kérdésben, legyen szó Ukrajnáról, energetikapolitikáról, civilekről vagy a transzatlanti szövetségről, egyfajta közvetítőként jelenik meg a magyar politikai életben. Ezzel valójában egy rendpárti szemléletet próbál a magyar politikai életbe becsempészni” – magyarázta.

Arra kérdésre, hogy ennek fényében mi a véleménye arról, hogy Orbán Viktor az orosz modellhez hasonlóan regisztrálná a külföldi pénzeket kapó civil szervezeteket, Németh azt válaszolta:

Akár a civil, akár a kitiltási ügyben az az alapvető érdekünk, hogy a Nyugat irányába ne újabb falakat húzzunk fel, ne az előítéleteket erősítsük. Mi ne kitiltsunk, hanem meghívjunk és vendégül lássunk! Mert valójában az Putyinnak a módszere, amelyik vádol, amelyik kitilt, amelyik viszontkitilt.

Hivatkozás:

Németh Zsolt: Ez vészesen kezd emlékeztetni a putyini retorikára, Index.hu; 2014 december 30.