Fotó: Mandiner

Közös kampányba kezdenek az olimpiai és a városligeti népszavazás kezdeményezői, az aláírásgyűjtés azonban egyelőre még nem indulhat el, mert valaki megtámadta a Fővárosi Választási Bizottság döntését a bíróságon.

A Fővárosi Választási Bizottság még december közepén hagyott jóvá két népszavazási kérdést. Az egyiket – miszerint

 „Egyetért-e Ön azzal, hogy Budapest Főváros Önkormányzata ne pályázzon a 2024. évi nyári olimpiai és paralimpiai játékok megrendezésére?”

– Erdélyi Katalin, az Átlátszó újságírónője (képünkön) nyújtotta be. A másik kérdést Karácsony Gergely, a Párbeszéd Magyarországért (PM) társelnöke, Zugló polgármestere jegyzi:

 „Egyetért-e Ön azzal, hogy a városligeti építési szabályzat ne tegye lehetővé új múzeumi épületek építését a Városligetben?”

A két kezdeményező együttműködési megállapodást kötött egymással – közölte kedden Erdélyi Katalin. Az Indexnek nyilatkozó újságírónő elmondta: közösen kampányolnak, gyűjtenek aláírást, és közös pénzből is költenek minderre.

A „Hajrá Budapest” szlogent zászlajukra tűző kezdeményezők minden civilszervezet és ellenzéki párt – beleértve a Jobbikot – segítségére számítanak, és már meg is keresték az érintetteket.

Ahhoz, hogy fővárosi népszavazásra kerüljön sor, mintegy 140 ezer aláírásra van szükség, ám hiába a kezdeményezők számára pozitív bizottsági döntés, az aláírásgyűjtés még nem indulhat el, mert a döntést valaki megtámadta a bíróságon. A magas testületnek néhány hete van a döntésre, a kezdeményezők szerint így előreláthatóan január végén indulhat el az aláírásgyűjtés.

„Úgy gondoltuk, hogy az a fair, ha valamennyi ellenzéki pártnak elküldjük az együttműködési javaslatunkat” – közölte a Budapest Beacon megkeresésére Erdélyi Katalin, akit arról kérdeztünk, hogy a Jobbikkal miért állnak szóba. További érdeklődésünkre úgy reagált: sem a Jobbik, sem a többi párt részéről nem volt eddig semmilyen visszajelzés. Hangsúlyozta: a demokrácia része, „hogy nem rekesztünk ki senkit, a Jobbikot sem”.

Nagy tétje van

A második Orbán-kormány 2010-es hivatalba lépése óta az ellenzék nem tudott szembeszállni semmivel, amit a Fidesz ráerőltetett az országra, a 2014-es parlamenti választás pedig azt is megmutatta, hogy az ellenzék nem képes együtt dolgozni annak érdekében, hogy valódi ellenfele legyen a Fidesz-KDNP pártszövetségnek. Ha bármiben is sikerrel vennék fel a küzdelmet az ellenzéki pártok, így például a Városliget vagy az olimpia ügyében, az az ellenzéki választóknak komoly üzenet lehetne a soron következő választások előtt.

A Budapest Beaconnek nyilatkozó László Róbert szerint túl korai lenne még a lehetséges kimenetelről beszélni. A Political Capital (PC) választási szakértője úgy vélte: a népszavazási kezdeményezések csak abban az esetben jelenthetnek kihívást, ha valóban eljutnak a szavazófülkékig.

A bíróságnak egyrészt jóvá kell hagynia a választási bizottság döntését, másrészt a szervezőknek jóval a minimálisan előírt mennyiségű aláírás fölött kell összegyűjteniük, mivel azok között sokszor nagy számban vannak érvénytelen aláírások is. Amennyiben képesek lesznek leküzdeni az említett akadályokat, a parlamentnek ki kell írnia a népszavazást — hangsúlyozta a szakértő.

Az persze már egy teljesen más kérdés, hogy – még ha az ellenzéki pártok képesek is lesznek összegyűjteni a megfelelő számú aláírást – a népszavazásnak mi lesz az eredménye – mondta László Róbert.