Fotó: MTI, Szigetváry Zsolt

A New York Times karácsonyi száma részletesen foglalkozott a Magyar Nemzeti Arcvonal orosz titkosszolgálati kapcsolataival.

A New York Times karácsonyi számában kiemelt figyelmet szentelt a bőnyi rendőrgyilkosság utóéletének, pontosabban a neonáci Magyar Nemzeti Arcvonal (MNA) orosz titkosszolgálati kapcsolatainak. A lap moszkvai tudósítója által írt cikk – melyet az Index szemlézett – információi alapján úgy tűnik: a Győrkös István vezette félkatonai szervezet sokkal szorosabb kapcsolatban állt az orosz hírszerzéssel, mint azt eddig sejteni lehetett.

Évi ötször utaztak a „diplomaták” Bőnybe

Épp az Index írta meg még október végén, hogy Bőnyben orosz diplomaták is részt vettek a Győrkösék szervezte airsoftos gyakorlatozásban, csakhogy ők valójában az orosz katonai titkosszolgálat (GRU) diplomatafedésben lévő hírszerzői voltak, akik többek közt relikviakutatás, vagy fegyverbörzék során próbáltak közel kerülni magyar szélsőjobboldaliakhoz.

A neonáci szervezet és a GRU közös gyakorlatozásairól szóló értesülést később a parlament nemzetbiztonsági bizottsága előtt is megerősítették: Győrkösék az oroszoktól anyagi segítséget is reméltek – állítólag szinte könyörögtek a pénzért.

A New York Times újságírója bizottsági tagokkal beszélt, akiktől az alábbiakat tudta meg:

• A Magyar Nemzeti Arcvonalnak a GRU-sokkal közös harci játékai, airsoftos gyakorlatozásai 2010 és 2012 között voltak a legintenzívebbek – azaz már bőven a második Orbán-kormány idején.
• A nemzetbiztonsági bizottság tagjait a magyar titkosszolgálatok arról is tájékoztatták, hogy az MNA és a diplomatafedésben lévő orosz hírszerzők kapcsolata olyannyira szoros volt, hogy a GRU-sok évente ötször is leutaztak Budapestről Bőnybe airsoftozni.

A bőnyi rendőrgyilkosság helyszíne. Fotó: MTI

Az orosz hírszerzők valódi célja a Győrkös István által alapított weboldal, a Hídfő megszerzése volt, amelyet orosz szerverre való költözése után dezinformációkat terjesztő oldallá alakítottak át. Ezekből néhányat a amerikai lap is megemlít.

A New York Times fölidézi, hogy a bőnyi gyilkosság előtt pár nappal Norvégiában őrizetbe vettek egy régóta ott élő, de orosz állampolgárságú szélsőjobboldali férfit, aki skandinávokat toborzott a kelet-ukrajnai harcokban való részvételre, mely harcokban az orosz szeparatisták oldalán maga is többször részt vett.

A norvég állammal ellentétben azonban a magyar egészen máshogy reagál az orosz titkosszolgálati akciókra: leginkább sehogy – hívja föl a figyelmet az Index.

Erre utal egyebek mellett, hogy a Times újságírójának csak a szocialista Molnár Zsolt és az LMP-s Szél Bernadett nyilatkozott. Molnár arról beszélt, hogy a nemzetbiztonsági bizottsági tájékoztatás szerint Győrkösék harci játékai valójában a katonai kiképzés egy formáját jelentették, melyek ugyanakkor „teljesen legálisak voltak” […] „Nem volt velük semmi probléma – és egészen pontosan ez az, ami a probléma”. Molnár döbbenetesnek tartja, hogy az orosz „diplomaták” milyen könnyedén és nyíltan tarthattak fenn kapcsolatot a magyar közélet szélsőséges, erőszakos és a társadalmat bomlasztó képviselőivel.

A Lehet Más a Politika (LMP) társelnöke, Szél Bernadett fölidézte a lapnak korábbi javaslatukat, miszerint a parlamentnek létre kellene hoznia egy olyan eseti bizottságot, ami az orosz befolyásszerzés nemzetbiztonsági vonatkozásait vizsgálná. A New York Times arról ír, hogy a kezdeményezést blokkolta a Fidesz.

Győrkös István. Fotó: szabadriport/Index

A cikk kiemeli, hogy miközben a közvélemény-kutatások szerint a magyarok többségének továbbra is a Nyugatról, nem pedig Oroszországról van kedvező képe, Orbán és a Jobbik vezetője ezt máshogy gondolja, és ők inkább a Nyugatot, különösen az Európai Uniót (EU) támadják, Orbán számára pedig nemcsak Putyinnak a liberális demokráciákkal szembeni ellenségessége lehet vonzó, de a paksi hitel is.

Az amerikai lap fölidézi Kovács Béla kémügyét is, és megjegyzi, hogy mióta az Európai Parlament (EP) felfüggesztette a jobbikos képviselő mentelmi jogát „a hatóságok Magyarországon nem sok érdeklődést mutattak aziránt, hogy előrébb lendítsék az ügyet. A kormány ehhez hasonlóan vonakodni látszik attól is, hogy a bőnyi neonáci, Győrkös oroszországi kapcsolatait mélyebben kivizsgálja”.

Ezt megerősíteni látszik, hogy az Index az elmúlt hetek során kétszer is megkereste a Külgazdasági és Külügyminisztériumot (KKM) azt tudakolva, hogy miután a nemzetbiztonsági bizottság ülésein a magyar szolgálatok elismerték Győrkösék kapcsolatát a GRU-val, a magyar külügy milyen diplomáciai lépéseket tesz Oroszországgal szemben. A hírportál egyebek mellett azzal kapcsolatban is érdeklődött, nem kellene-e a KKM-nek akár az Információs Hivatallal (IH), akár az Alkotmányvédelmi Hivatallal (AH) szorosabbra fűznie az együttműködését.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. Fotó: MTI, Koszticsák Szilárd

Az Index először azt a választ kapta, hogy az Információs Hivatal nem tartozik a külügy irányítása alá, ám amennyiben az olyan tényeket közöl a KKM-mel, amelyek szükségessé teszik diplomáciai lépések megtételét, nem fognak hezitálni. Később a portál újfent rákérdezett a dologra – immár arra, hogy közölt-e „olyan” tényeket az IH –, mire a KKM úgy reagált, hogy nem.

A lap szerint „a külügyminisztérium rendkívül átlátszóan kerülte meg a kérdéseket”, ugyanis a Magyarországon tevékenykedő idegen hírszerzők tevékenysége nem a szintén külföldi hírszerzéssel foglalkozó Információs Hivatalra (IH) tartozik, hanem a polgári kémelhárításra (Alkotmányvédelmi Hivatal) és a katonai elhárításra (Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat, illetve 2012 előtt Katonai Biztonsági Hivatal). Márpedig, a diplomatafedésben lévő orosz katonai hírszerzők gyakorlatozásait az MNA-val az elhárítás vezetői nemcsak elismerték a parlament nemzetbiztonsági bizottságában, de ott részletes tájékoztatást is adtak róla – hangsúlyozza az Index, hozzátéve, miszerint a külügyminisztérium mégis úgy csinál, mintha ezekről még csak nem is hallott volna.

Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin tavalyi, budapesti találkozója. Jövőre állítólag az orosz elnök ismét a magyar fővárosba látogat. Az értesülést néhány napja a Kreml is megerősítette. Fotó: Orbán Viktor/Facebook

Azt, hogy miért nem teszik szóvá Oroszországnak, hogy az titkosszolgálati akciókkal magyar szélsőségeseket támogat, képez ki és befolyásol, Szijjártó Péter külügyminiszter november végén a Financial Timesnak azzal magyarázta, hogy „megvárná a hatóságok teljes beszámolóját, mielőtt bármilyen hivatalos diplomáciai panaszt tenne”. Ha az aggályaidat akarod kifejezni az oroszoknak, erős információkra és erős bölcsességre kell azokat alapoznod, máskülönben nem lesz erős az álláspontod – mondta a tárcavezető a brit gazdasági lapnak.

Érdekes adaléka a történetnek, hogy a korábbi sajtóértesülést, miszerint Vlagyimir Putyin orosz elnök 2017-ben ismét Budapestre látogathat, Dmitrij Peszkovorosz elnöki szóvivő megerősítette. Az MTI beszámolója szerint azt mondta: „Valóban, folyamatban van egy ilyen vizit előkészítése, annak pontos időpontját közölni fogjuk”. Szijjártó Péter múlt szerdai, ATV-nek adott interjújában is utalást tett arra, hogy Putyin jövőre Budapestre látogat.

Amennyiben tetszett a cikkünk, és a jövőben is olvasna hasonlókat, itt lájkolhatja az oldalunkat (ha már korábban lájkolt minket, akkor ne kattintson!):