Nézőpont: a magyarok nyolcvanhét százaléka ellenzi az illegális bevándorlást

szeptember 25, 2015

Nézőpont, menekültekA Nézőpont Intézet legfrissebb felmérése szerint a magyar lakosság elsöprő többsége ellenzi az illegális bevándorlást, legtöbben gazdasági okok és a terrorveszély miatt. A válaszadók több mint fele a kerítésépítést is üdvözli. A közvélemény-kutatást amúgy a Heti Válasz rendelte meg.

A magyar lakosság mintegy nyolcvanhét százaléka ellenzi az illegális bevándorlást – derül ki abból a felmérésből, amelyet a Nézőpont Intézet végzett a Heti Válasz megbízásából. E tekintetben a baloldali pártok szavazói is elutasítóak: mintegy kétharmaduknak ellenzi az illegális bevándorlást.

Az elutasítás legfőbb oka a gazdasági ok (32 százalék) – ahogy a Fidesz is sugallta: „elveszik a munkát” –, ezt követi szorosan a terrorveszély (29 százalék). A válaszadók 16 százaléka a kulturális és vallási különbségeket, 14 százaléka pedig az egészségügyi kockázatokat emelte ki első helyen.

A megkérdezettek majdnem ötöde úgy gondolja, hogy aki illegálisan lépi át Magyarország határát, az kizárólag gazdasági okokból teszi, míg harmaduk bár ugyanígy gondolja, szerintük – ha kevesen is, de lehetnek köztük háború elől menekülők is. A népesség 26 százaléka szerint a menekültek zömében a háború elől menekülnek, de lehetnek köztük gazdasági bevándorlók is, míg a válaszadók mindössze egytizede gondolja úgy, hogy mindegyikük a háború elől menekül.

A ténylegesen háború elől menekülőkkel szemben egyébként megértőbbek a megkérdezettek: őket a teljes népesség 65 százaléka fogadná be.

A felmérés alapján a lakosság 55 százaléka támogatja a magyar-szerb határon létesített határzárat, míg az Európai Unió (EU) által szorgalmazott menekültkvótákat csak kevesebb, mint harmaduk.

S hogy ki a felelős a menekültválságért? A magyarok negyede szerint az Egyesült Államok, ötödük szerint az EU, 17 százalékuk szerint a közel-keleti háborús helyzet, és mindössze 15 százalék gondolja úgy, hogy az Iszlám Állam (ISIS). A magyar kormányt a teljes népesség öt százaléka tartja felelősnek.

A felmérés szeptember 6-a és 12-e között, tehát a röszkei incidenst megelőzően zajlott, annak negatív vagy pozitív hatásai tehát ebben a kutatásban nem mutatkoznak meg.