Gőgös Zoltán nem hiszi, hogy ennyi aláírás hibás. Fotó: Vasarnapihirek.hu

Nem lesz népszavazás az állami földek privatizációjáról, mert a Nemzeti Választási Iroda szerint nem adott le elég érvényes aláírást az MSZP. A testület szerint minden negyedik aláírás érvénytelen. Gőgös Zoltán azt mondta: megóvják az iroda döntését.

Bár az összes aláírásgyűjtő-ívet még nem ellenőrizték, Gáva Krisztián, a Nemzeti Választási Iroda (NVI) elnökhelyettese az ATV Egyenes Beszéd című műsorában szerdán gyakorlatilag bejelentette: nincs meg az állami földek privatizációjával kapcsolatos népszavazáshoz szükséges kétszázezer hiteles aláírás, így nem lehet referendumot kiírni a kérdésben.

Az ívek csaknem 96 százalékos feldolgozottsága mellett 173 341 érvényes és 42 859 érvénytelen (ebből több mint 16 ezer aláírás egynél többször szerepelt – a szerk.) aláírást találtak, így hiába van még hátra körülbelül tízezer, ha azok közül mind érvényes, akkor sem lesz meg a szükséges mennyiség.

Az aláírások ellenőrzésével kapcsolatban az NVI már kedden minden, a szocialisták által kért dokumentumot nyilvánosságra hozott – mondta Gáva. Az MSZP azt kifogásolta, hogy ezek nem egyeznek azzal a belső utasítással, amelyet a szakértő az ellenőrzések helyszínén látott.

Az NVI alelnöke szerint az ellenőrök kezében – kis kiegészítéssel – ugyanezek az útmutatások vannak, és e dokumentum egyértelműen részletezi, mikor érvényes vagy érvénytelen egy aláírás. A dokumentumok – melyek a tartalmát szerinte csak az érti igazán, aki tudja, hogyan működik az ellenőrző szoftver – sosem voltak titkosak. Mivel belső szabályzatról van szó, ezért azt először még nem adták oda a szocialistáknak, ám a sajtóban olyan állítások jelentek meg, amelyek az iroda függetlenségét veszélyeztették, ezért mégis nyilvánosságra hozták a dokumentumot.

Gőgös Zoltán, a Magyar Szocialista Párt (MSZP) alelnöke és témafelelőse telefonon reagált: az MSZP nem ért egyet az NVI számolási módszerével, és szerinte megvan a 200 ezer érvényes aláírás. Ez viszont már nem az NVI kompetenciája lesz, hanem valószínűleg a Kúriáé, ugyanis megóvják a döntést – jegyezte meg az ellenzéki politikus.

Szerinte a Fidesz eldöntötte, hogy földügyben nem lesz népszavazás, ezért nem lepődött meg, hogy az NVI munkatársai így számoltak, csak az, hogy miként lett ugyanabból a gyűjtőkörből másfélszer annyi hiba, mint a Kész Zoltán féle kérdésnél (A két kérdéshez együtt gyűjtötték az aláírásokat. Kész kérdése úgy hangzik: „Egyetért Ön azzal, hogy a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 2. számú mellékletében meghatározott gazdasági társasággal foglalkoztatási jogviszonyban álló természetes személy havonta legfeljebb bruttó 2 millió forint összegű javadalmazásban részesülhessen?”. Az már korábban kiderült, hogy Késznek nem jön össze a kétszázezer aláírás – a szerk.) „Furcsa és gyanús”, hogy negyvenezer aláírás hibás mondjuk 250 ezerből – jegyezte meg Gőgös.

Kerek egy hónappal ezelőtt arról számoltunk be, hogy Gőgöséknek feltehetően összejött a szükséges mennyiségű aláírás. Az ívek leadása után tartott sajtótájékoztatón a szocialisták alelnöke azt mondta: 28 300 ívet adtak le. Egy íven kilenc aláírásnak volt hely, de mivel nem minden ív volt teljesen kitöltve, az összes leadott aláírás száma megközelítőleg 240 ezer lehetett. Az ellenőrzésen a leadott aláírások átlagosan 13-14 százaléka hibásnak minősül, ezért számításaik szerint 220 ezer érvényes aláírást adtak le, ami elég ahhoz, hogy kötelező legyen az Országgyűlésnek kiírnia a népszavazást – mondta akkor Gőgös.

A népszavazás többről szól majd, mint a termőföldről, az „Fidesz-ellenes, kormányellenes népszavazás lesz”. A népszavazás nemcsak megálljt parancsolhat a földeladásnak, de felhatalmazást adhat a már értékesített területek visszavételére is – hangsúlyozta akkor a szocialista politikus.

Ács Sándorné, az Élőlánc Magyarországért elnöke, valamint a hathatós állami segítséggel tönkretett ökogazdaságot létrehozó Kishantosi Vidékfejlesztési Központ vezetője szerint az aláírásokat tartalmazó dobozokban „Magyarország sorsa megy most be a választási bizottság elé, az állami földek megmaradása gyermekeink jövőjének biztonságát jelenti”.

Az aláírásgyűjtésben közreműködött az Élőlánc Magyarországért, a Lehet Más a Politika (LMP), a Párbeszéd Magyarországért (PM), az Együtt, a Magyar Liberális Párt (MLP), számos szakszervezet és Kész Zoltán független országgyűlési képviselő is, aki mint említettük, a saját kérdéséhez is gyűjtötte a szignókat.

„Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés alkosson törvényt az állami tulajdonban álló termőföldek értékesítésének a tilalmáról?” – szólt a kérdés, amiről most már szinte biztosan nem mondhatnak véleményt az emberek.

Gőgös még az aláírásgyűjtés kezdetekor a Budapest Beaconnek úgy nyilatkozott: „Az emberek értik, hogy a föld, amit most el akarnak lopni, mindannyiunk közös vagyona, ezért ha a Fidesznek lenne esze, akkor abbahagyná az eladást, de nem hiszem, hogy meg fogják tenni”.