Nincs még lefutva, hogy a Momentum senkivel sem köt választási megállapodást

szeptember 25, 2017

| Balról jobbra: Kovács Attila, a müncheni alapszervezet elnöke, Jilling Balázs szervezeti tag és Dobos László kommunikációs felelős. Fotó: Budapest Beacon, Szegő Péter |

Vasárnap délután egy müncheni étteremben bemutatkozott a Momentum Mozgalom müncheni alapszervezete. A párt célja a 2018-as kormányváltás és a néppártosodás – közölte egyebek mellett Kovács Attila alapszervezeti elnök, aki kiemelte, hogy nem az öt százalék elérése a cél. A Budapest Beacon helyszíni tudósítójának az antiszegregációs oktatáspolitikára vonatkozó kérdésére nem érkezett egyértelmű válasz.

Vasárnap délután egy müncheni étteremben bemutatkozott a Momentum Mozgalom (Momo) müncheni alapszervezete. A Facebookon is meghirdetett, amúgy meglehetősen interaktív, és ennek következtében néha kissé kaotikus rendezvényen a párt helyi potentátjai mellett tizenhárom fő vett részt.

Júniusban alapították a müncheni alapszervezetet – közölte a szervezet elnöke, Kovács Attila, München és Stuttgart között ingázó építészmérnök. Az ellenzéki politikus vetítéssel egybekötött kiscsoportos foglalkozás keretében a Momentum országos vezetőit mutatta be, némi párttörténettel föltuningolva. Ebből egyebek közt az is kiderült, hogy Fekete-Győr András pártelnök a bajor parlament, a Landtag CSU-frakcióvezetője mellett dolgozott. 2016 nyarán ment haza, megalapította az idén márciusban párttá alakult Momentumot, ami aztán a nyilvánosság elé a NOlimpia elnevezésű, 2024-re tervezett budapesti olimpia ügyében kiírandó népszavazás érdekében vitt aláírásgyűjtéssel lépett. A párttá alakuláskor kilencvenkilenc tagja volt a Mozgalomnak, ma már körülbelül ezerháromszáz van – közölte Kovács.

Szavaiból kiderült: pártja nem kívánja lebontani a szerb határon épült kerítést, az 1294 fős menekültkvótát azonban elfogadná. A menekültprobléma megmarad az elkövetkező évtizedekben is – vélte a müncheni Momentum-alapszervezet elnöke. „Szerintem – főleg a vízhiány miatt – sokkal több menekült lesz, mint amennyit az EU vár” – tette hozzá.

  • Bár az esemény nyilvánosnak volt meghirdetve, Kovács azt kérte a Budapest Beacon müncheni tudósítójától, hogy a párt szervezeti felépítését ábrázoló grafikont ne fényképezze – utóbbinak amúgy ez esze ágában sem volt.

Ha jól értettük Kovács szavait, a Momentum nagyon demokratikus párt. Miután augusztus elején az elnökség két tagja, Pottyondy Edina és Kádár Barnabás lemondott magas posztjáról, három idevonatkozó szavazást tartott a küldöttgyűlés: először megszavazták, hogy legyen új elnökségi tag, majd, azt, hogy kettő legyen, végül azt, hogy ki legyen az. Így lett elnökségi tag Cseh Katka és Dukán András Ferenc.

„A rendszer olyan, hogy meggátolja a diktatórikus döntéshozatalt”

– hangsúlyozta Kovács.

A müncheni elnöktől azt is megtudtuk: a párt elnöke, alelnöke és elnökségi tagjai pártvezetőkként egy vasat sem kapnak. Amikor pedig ő – mármint Kovács – Münchenből Budapestre utazik a küldöttgyűlésre, az útiköltséget maga kell, hogy állja.

A többi párttal történő esetleges választási együttműködésről Jilling Balázs szoftverfejlesztő mérnök, a müncheni szervezet tagja azt mondta: ha együtt akarnának működni, akkor belépnének az LMP-be. Szerinte nem a tortát kell továbbszeletelni, hanem meg kell tudni olyanokat szólítani, akiket például Gyurcsány Ferenc nem fog tudni, de akik kormányváltást szeretnének. Egy, a hallgatóságból jövő idevonatkozó kérdésre, miszerint ez a stratégia fog-e változni, Jilling úgy felelt: „Ezt nem tudjuk, de az a cél, hogy mindenhol legyen egyéni jelölt.” Ha tehát jól értettük szavait, a Momentum együtt nem működési stratégiája nincs azért kőbe vésve.

A szót visszavevő Kovács is hagyott egy kiskaput az összefogásnak. Azt mondta: hatalmas viták voltak a kérdésről a párton belül.

„Most az a döntés, hogy nem lesz összefogás, de ez nap mint nap fölmerül, és nem látom a kristálygömböt, hogy decemberben vagy januárban ez nem fog-e megváltozni”

– tette hozzá.

A müncheni szervezet elnöke megerősítette, amit Fekete-Győr András a párt május 1-i budapesti tüntetésén bejelentett, vagyis, hogy október 15-én leteszik az asztalra a választási programot. Úgy vélte: képesek lesznek kormányozni, „hogy megválasztanak-e rá annyian, az még kérdéses”. Jilling szerint találni közös pontokat a Momentum és a kispártok között, de míg ők – mármint a Momentum – kormányzóképesek, addig például a Párbeszéd Magyarországért nem az.

A Momentum célja az utolsó faluba is eljutni – válaszolta egy kérdésre a müncheni elnök, hozzátéve, miszerint pártja fontos üzenete lesz, hogy a fiatalok menjenek haza Magyarországra. Bajorországban ötvenezer magyar választópolgár él – érzékeltette Kovács a kérdés komolyságát.

| Jilling Balázs, a müncheni alapszervezet tagja a transzparencia fontosságát hangsúlyozta. Fotó: Budapest Beacon, Szegő Péter |

Jilling a párt pénzügyeiről tartott vetítéssel színezett hosszabb eszmefuttatást. Mind a kiadások, mind a bevételek tekintetében a párt célja az átláthatóság, azonban ha a mecénások anonimek akarnak maradni, azok is maradnak, „hogy a retorzióktól megóvjuk őket”. Hozzátette: pártja nem szeretné, hogy a mecénások a támogatásért megszabhassák a politikai irányvonalat.

A párt költségvetése nyolcvanmillió forint, az aktivisták ingyen dolgoznak. A Nolimpia kampánya tizennégymillió forint volt, a nyári fesztiválon pedig tizenkétmilliót buktak – számolt el Jilling a költségekkel. A tagdíj havi ezer forint, de nem kizárt, hogy a müncheni alapszervezet ezt az összeget megnöveli.

Azt is megtudtuk: a két legnagyobb külföldi alapszervezet a londoni és a berlini. Londonban hetven-nyolcvan tag, és ennél sokkal több szimpatizáns van – mondta Dobos László, a müncheni szervezet kommunikációs felelőse. Az egyébként több mint húsz éve Münchenben élő, egy logisztikai szaklapnál újságíró Dobos, egy, a közönségből érkező kérdésre, miszerint van-e a Momentumnak ideológiája, és mi az, ha van, úgy felelt: a teljesítményelvűség.

„A társadalmi pozíciónak a teljesítménytől kellene függenie.”

A hálapénzt megszüntetnék, az orvost rendesen megfizetnék – tette hozzá Jilling.

Kovács mindezt azzal egészítette ki, hogy a minőségi oktatás mindenki számára elérhető kell, hogy legyen. A Budapest Beacon tudósítójának kérdésére, miszerint ebben van-e egy antiszegregációs szál, Kovács éreztette, hogy erre nem tudnak pontosan válaszolni. Azt mondta: október 15-e, a választási program nyilvánosságra hozatala után térjünk erre vissza.

Utóbb némileg káoszba fulladt a pártszervezet bemutatkozása. A közönségből az is elhangzott, hogy a kormányváltás érdekében „Budapestet valamikor majd lángba kell borítani”, ezt azonban Kovács Attila azzal utasította vissza, hogy „a Momentum demokratikus választáson akarja a kormányt leváltani”.

Ugyanő egy kérdésre azt mondta: pártja néppártosodni szeretne. Tudósítónk idevonatkozó kérdésére közölte: az ötezer fősnél kisebb településekre is elmennek.

A kissé kakofóniába átcsapó vitában Jilling megjegyezte: ha nyernek, Polt Pétert azonnal le kell váltani. Hogy ezt hogy képzeli el, azt nem fejtette ki.

„A Momentum célja a 2018-as kormányváltás. Nem az öt százalék a cél. Vagy néppárt leszünk, vagy fölégünk”

– zárta le a Momentum müncheni alapszervezetének bemutatkozását Kovács Attila.

Közvetlenül a rendezvény után tudósítónk interjút készített Kovács Attilával. Az interjút hamarosan közöljük.

Az interjú időközben megjelent, itt olvasható.