“Kiváló választás volt a jelenlegi magyarországi alapkezelő… a vizsgálat hónapjai során tapasztalt szélsőségesen nagy nyomás ellenére az alapkezelő folytatni tudta a magas szintű, professzionális munkát és megmutatta elkötelezettségét a kitűzött célok és a civil szervezeti programok megvalósítása mellett.” – EGT és Norvég Alap félidei civil szervezeti értékelés, 2015 február.

A „félidei” jelentést 2014 második félévében készítették független szakértők az EGT és a Norvég Civil Alap brüsszeli Pénzügyi Mechanizmus Irodájának felkérésére, melyben külön megdicsérték az alap magyarországi kezelőjét, az Ökotárs Alapítványt, és követendő példaként említették más országok alapkezelői számára.

A bolgár-amerikai CREDA Consulting cég tekintette át az EGT és a Norvég Civil Alap által támogatott programokat 16 országban, a jelentés alapját a helyszíni ellenőrzések, interjúk és kérdőívek biztosították. A Magyarországról szóló ország jelentésben a CREDA dicsérő szavakkal illeti az Ökotárs Alapítvány által vezetett konzorciumot, a tanúsított „függetlenség, tapasztalat, stratégiai látásmód, szakértelem és elkötelezettség” miatt.” A jelentés arra a megállapításra jut, hogy az alap pénzeit professzionális és teljesen átlátható módon osztották ki, és a támogatott projektek jól meglapozottak voltak.

Ironikus módon a jelentés a Norvég és az EGT Alapokat kritizálta, amiért nem nyújtottak megfelelő támogatást a demokráciapárti kezdeményezésekhez, mint például figyelő tevékenységekhez, az állampolgári érdekérvényesítés megszervezéséhez és kampánytevékenységhez, az oknyomozó újságíráshoz, ahogy az antiszemitizmus elleni küzdelemhez, a roma- és idegengyűlölet ellenességhez sem”, vagyis pont azokhoz a tevékenységekhez, amelyekért a magyar kormány kritizálta az Ökotárs Alapítványt, amiért támogatja ezeket.

A jelentés hangsúlyozza, hogy fontos a jövőben is a Civil Alapok kezelését az Ökotárs által vezetett konzorciumra bízni.

A jelentés szerzői megjegyzik, hogy a magyar kormány megkísérelte megfélemlíteni a civil társadalmat, és azt is, hogy politikai indíttatású kormányzati ellenőrzésekkel hátráltatták az emberi jogok és az átláthatóság növelése érdekében tett erőfeszítéseket.

A jelentés megjegyzi, hogy a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) először azt követően ellenőrizte a Norvég Civil Alap által támogatott civil szervezeteket, hogy Lázár János kísérletet tett a Civil Alapok kezelését átirányítani a Miniszterelnöki Hivatalhoz, miután az EU és az EGT strukturális alapjait kezelő Nemzeti Fókuszpontot, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséget felszámolták 2013 végén. Ennek sikertelenségét követően először azzal vádolta meg az alapkezelőt, hogy politikailag részrehajló, majd később azzal, hogy szabálytalan pénzügyi műveleteket hajtottak végre.

A kialakult diplomácia feszültség arra ösztönözte Jeszenky Gézát, a Norvégiába delegált magyar nagykövetet, hogy lemondjon.

2015 januárjában a Budai Központi Kerületi Bíróság megállapította, hogy az alapítványoknál végrehajtott szeptemberi rendőrségi rajtaütés törvénytelen volt.

Talán a jelentés megállapításait már előre látta Lázár János, aki múlt héten nyílt levelet írt az Amnesty International magyarországi szervezetének, melyben arra figyelmeztet, hogy a civil szervezetek sem állnak a törvények felett, és reményét fejezte ki, hogy mielőbb pont kerül az Ökotárs-ügy végére.

Tavaly a Budapest Beacon Móra Veronikát választotta az év emberének. A CREDA megállapításainak fényében ezúton Lázár Jánost választjuk „az év hazudós versenyének” a győztesének, de megemlítjük Csepreghy Nándort is, aki megérdemelten kerül a dobogóra.

A jelentés valamint a Magyarországra vonatkozó ország-jelentés elérhető itt.

Részletek a jelentésből:

Következtetések és aggasztó tényezők, melyek veszélyeztetik a tervezett eredmény elérését

(1) A jelenlegi alapkezelő kiváló választás volt Magyarországon. A konzorcium tagjai a legnagyobb tapasztalattal rendelkező független támogató szervezetek, amelyek egymással szoros együttműködésben dolgoznak. A konzorcium tagjai vegyítik a stratégiai látásmódot és az érték-alapú megközelítést a leginkább innovatív elemekkel az Európa-szerte kiértékelt 15 civil szervezeti program közül. A modell alapot képez a legjobban bevált, bemutatott gyakorlatokhoz, különös tekintettel az aktív polgárság támogatására, a horizontális aggodalmakkal történő foglalkozásra, valamint a kétoldalú kapcsolatok előmozdítására. Ahogy azt korábban megjegyeztük, az alapkezelési tevékenység kockázatosnak minősül a hírnév, az általános stabilitás és a bejegyzett civil szervezet jogi státusza szempontjából. A szélsőségesen nagy nyomás ellenére az alapkezelő folytatni tudta a magas szintű, professzionális munkát és megmutatta elkötelezettségét a kitűzött célok és a civil szervezeti programok megvalósítása mellett.

(2)  A stratégia kialakítása minden részletre kiterjedő, és többféle megközelítést alkalmaz. A 7 különböző tematikus támogatási terület jó keretrendszert biztosít az elérni kívánt eredmény szempontjából. A makro-projektek és kisebb mértékben a közepes-projektek különleges körülményei, a szaktudás átadására és a kisebb szervezetek és csoportok kapacitásának felépítésére megoldást nyújt a fővárosi szervezetek és a vidéken tevékenykedő szervezetek között fennálló „rés” betöltésére. A megközelítés összetettsége lehetővé teszi, hogy a támogatások széles körhöz jussanak el a legfőbb prioritásokat élvező civil szervezeti programok esetében. A hatékonyságról még mindig korai lenne beszélni, de a szándék egyértelmű, ellenőrzött.

(3)  A jelentés arra a megállapításra jutott, hogy a kiválasztási folyamat a program minden elemében professzionális és átlátható módon lett megszervezve, összhangban az EGT támogatási eljárásokkal. A projektek értékelése a nyilvánossá tett kritériumrendszer alapján történt, annak érdekében, hogy biztosítva legyenek a felhívásban rögzített célok, a megfelelő szervezeti kapacitás, az innováció és a költséghatékonyság. A magyarországi civil szervezeti programok támogatásának kiválasztási folyamata jó példaként szolgálhat a hatékony támogatás megvalósítására.

(4) A kétlépcsős pályázati eljárás hatékonynak tűnik. Jelentkezésre ösztönzi a szervezeteket, mégis időt takarít meg mind a jelentkezők, mind pedig a bírálók számára, ha a jelentkező ötletei vagy képességei nem állnak összhangban a projekt céljával, vagy nem felelnek meg azok a minimális feltételrendszernek. Az eljárás lehetővé tette, hogy jelentős mennyiségű konzultációra és kölcsönhatásra kerüljön sor a két lépcső során, különös tekintettel a makro-projektekre pályázók esetében, mivel az ilyen hosszú-távú támogatások sokkal összetettebb természetűek.

(5)  A civil szervezeti alapkezelő helytálló irányelvekkel és gyakorlatokkal rendelkező, hatékony stratégiával működik.

(6)  Az eredeti koncepciók és a leszerződött projektek jóváhagyott aránya azt mutatja, hogy a kiválasztási folyamat megfelel a legmagasabb szintű elvárásoknak is. Ennélfogva a legtöbb jóváhagyott projekt megalapozott, szoros összhangban van a célokkal, és egyértelmű kilátásokkal rendelkezik az elérni kívánt cél megvalósulása érdekében. A projektek előmozdítói közül sokan fejezték ki mély elkötelezettségüket az ügyük mellett. Az új tevékenységek és módszerek bevezetése fontos lehetőséget teremt az összegyűlő emberek számára, és látható módon járul hozzá az eredmény eléréséhez.

(7) Az összes megkérdezett projekt támogató azt nyilatkozta, hogy az alapkezelő iránymutatásai és eljárásai egyértelműek; a rendszer általánosságban felhasználóbarát, a kommunikáció nyílt és támogató jellegű. Ugyanakkor rugalmas is a projektek időben történő alakításában. Az ilyen minőségű és szintű kommunikáció hasznos a kapacitás építésében, a maximális eredmény elérése érdekében, és a megvalósítás során a beszámolás javításában is.

Mindent összevetve a civil szervezeti programok a cél magvalósulásának tekintetében kihívásokkal is találkoznak:

(1) A civil szervezeti program stratégia nagyratörő, mégis az alapkezelő szembeszáll a programok késői indításából fakadó időbeli nehézségekkel. A kétlépcsős pályázati eljárás és a külső értékelők nagy munkaterhe is időigényes, ami nem teszi lehetővé a szervezetek további előzetes ellenőrzését, ami ideális lenne.

(2) A makro-projektekre az előrebecsült támogatási összeg túl ambiciózus volt. Emiatt a jövőbeni fordulókra kellett átcsoportosítani forrásokat. Ennek eredményeképpen kevesebb hosszú távú projekt és kapacitás-bővítési elem került be a támogatottak körébe a kisebb csoportok és civil szervezetek közül, mint amennyit eredetileg terveztek.

(3) Az általános környezet nem támogató jellegű a demokráciapárti kezdeményezésekkel szemben, mint például a figyelő tevékenységek, az állampolgári érdekérvényesítés megszervezése és kampánytevékenysége, az oknyomozó újságírás, ahogy nem támogató jellegű az antiszemitizmus elleni küzdelem, a roma-ellenesség és az idegengyűlölet elleni küzdelem területén sem.”

(4) Az eredmény egy túlságosan összetett és bonyolult keretrendszer, mivel több terület átfedi egymást. Alapvetően az alapkezelőnek és a projekt támogatóinak meg kell különböztetnie és be kell számolnia a programprioritásokról, a horizontális aggodalmakról, az elvárt eredményekről, a 10 százalékos támogatási elkülönítésről, illetve a „romákra irányuló különleges figyelemről”. Az alapkezelő adatbázisa nem áll összhangban, illetve nem kacsolódik a Pénzügyi Mechanizmus Irodáéval, ami kettős munkát okoz az alapkezelő számára.

(5) Általánosságban az elsőbbségi területeken dolgozó szervezetek bizonytalanok; nem rendelkeznek biztos támogatási forrással az alapstratégia követéséhez. Végül, de nem utolsó sorban a kormányzati vádaskodás, és a média támadásai által megvalósított nyomás, valamint a vizsgálatok több időt és energiát vontak el az érintettektől, ami további bizonytalanságot okozott az alapkezelő illetve a programtámogatók jövőbeni működésével kapcsolatban. Ez a környezet akadályt képez az erőfeszítésekben a civil bátorság, az emberi jogok, a demokrácia és a társadalmi igazságosság előmozdítása érdekében történő kreatív gondolkodás előtt.

Javaslatok

1. A jelenlegi programok fejlesztésére:

1.1 Kritikus jelentőségű, hogy Magyarországon a civil szervezeti programok megvalósítása továbbra is a kormánytól függetlenül történjék, és az alapkezelést a jelenlegi konzorcium végezze.

1.2 Számos változtatás történt már 2014-ben a második körben, és néhány új lépés is bevezetésre került, mint például a horizontális aggodalmakkal foglalkozó akció-projektek kiterjesztése.

1.3 Az alapkezelő támogathatná a kiválasztási bizottság tagjainak és értékelőinek oktatását azáltal, hogy megosztják velük a támogatott projektek hatásairól szóló beszámolók és ellenőrzések eredményeit. Ez elősegíthetné a jövőbeni értékelési munkájukat.

1.4 Meg kell vizsgálni annak lehetőségét, hogy forrásokat biztosítsanak a kapacitásbővítési gyűlések összehívását szolgáló további kiegészítő tevékenységek módszereire és megközelítéseire, valamint a közönséggel való kapcsolatok és a kommunikáció erősítésére.

A következő finanszírozási időszakra

2. Stratégiai javaslatok (a tartalommal, a stratégiai megközelítéssel és a prioritásokkal kapcsolatban)

2.1 Fontos lenne fenntartani a demokrácia és az emberi jogok prioritását. Itt továbbra is nagyon fontos lesz a választókerületi szervezés kapacitásépítése és az érdekérvényesítés.

2.2 Továbbra is nagyon fontos a fiatalokat érintő problémák és a romák fejlesztése, és mindkét területen szükséges bővíteni a kapacitást az önszerveződés és a saját kezdeményezéseik vezetése területén.

2.3 A stratégiák finanszírozása során keresni kell a felelős helyi magatartás előmozdítását kockázati csoportoknál, beleértve a gyerekeket, a fiatalokat, az időseket, a romákat és hátrányos helyzettel élőket.

2.4 A helyi közösségi szint fontos helyszíne a változásnak a demokratikus gyakorlatok előmozdítása, támogatása és az aktív polgári részvétel tekintetében.

2.5 A közösség által finanszírozott fenntartható polgári csoportok és helyi jótékonysági tapasztalatok sokszorosításának a lehetséges felkutatása.

2.6 Meggondolandó a regionális megközelítés a résztvevő országok határokon átívelő támogatás alkalmazására azok között, akik a demokrácia hiányosságai ellen kitartóan küzdenek; hogyan tudják egymást segíteni, tapasztalatot cserélni, és egymást ötletekkel inspirálni.

2.7 Mérlegelni kell az innováció, a kreativitás és az alkalmazhatóság szervezeti támogatását egy többéves stratégia kifejlesztése és követése érdekében.

2.8 Hangsúlyt kell fektetni a kapacitásépítésre a hatékony közönségkapcsolati és médiakommunikációs területen. A kommunikációnak intelligensnek és „ragadósnak” kell lennie a civil szervezeti programok céljai, az alapkezelő szerepe és a program támogatóinak munkája tekintetében. A módszereknek reagálni kell arra az igényre, hogy olyan csatornákat találjon, mely nem csak a hagyományos médiákon keresztül jut el a közvéleményhez.

2.9 Figyelembe kell venni alternatív eszközöket is a kapacitásépítés eredményeinek a méréséhez, beleértve azokat is, amelyek az informális csoportokat és a kisebb szervezeteket tükrözik.

Működési javaslatok (a vezetőség összetételével, az eljárásokkal, stb. kapcsolatban)

2.10 Biztosítani kell, hogy a civil szervezeti programot egy a kormánytól független alapkezelő működteti, amely közvetlenül áll szerződéses kapcsolatban a Pénzügyi Mechanizmus Irodával. Fennáll annak kockázata, hogy a források kormányzati ellenőrzés alá kerülnek, ami nagy mértékben csökkentené a változatos civil szervezeti megközelítést, és valószínűleg megszüntetné az átláthatóság, az elszámoltathatóság és az emberi jogok védelmében folyó munkát.

2.11 Figyelembe kell venni a közvetlen alapkezelői pályázati meghívást abban az esetben, ha a korábbi és jelenlegi programok vezetésével elégedettség tapasztalható. Ezzel olyan időt lehet megtakarítani, mely elveszett az egyeztetések során, és amely végül kihat az elvárt cél magvalósulásának a lehetőségére is.

2.12 A többrétegű kiválasztási folyamat jó. A jelenlegi felállás plusz biztonsági elemet biztosít a normák és a minőségbiztosítás területén mind a különböző tematikus területek között és azokon belül is. Az eddig tapasztalatok alapján mindenkinek hasznos lenne valamilyen referencia útmutató és a dokumentált igazolt esetek bemutatása külső értékelő szervezet elemzésére, és ez az átláthatóságot is növelné. Probléma esetén a Pénzügyi Mechanizmus Iroda egyértelműbb útmutatást tudna nyújtani.

2.13 Érdemes megfontolni a vezetőség díjának növelését vagy a kiegészítő lépések kiszélesítését annak érdekében, hogy az alapkezelő megfelelő forrással rendelkezzen az új, kevesebb tapasztalattal rendelkező csoportok mentorálásához és betanításához. Ez ösztönzőleg hatna a jó ötletekkel rendelkező, de kevésbé jól fogalmazó és pályázatíró személyekre az új kezdeményezések elindításához.

2.14 Hasznos lenne más támogatók szorosabb bevonása, valamint rendszeres fórumok szervezése a stratégiai koordináció és a programprioritások támogatása érdekében.