Lezárult a Közbeszerzési Döntőbizottság vizsgálata: 84 milliós bírságot kaptak a Magyar Nemzeti Bank alapítványai. Bodnár Zoltán, a jegybank volt alelnöke szerint az alapítványok felügyelőbizottsági és kuratóriumi tagjainak felelőssége megállapítható, ezért megkérdeztük az ügyészséget, indítanak-e bármilyen eljárást az említett személyek ellen. Válaszaikkal frissítjük cikkünket.

Lezárult a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Pallas Athéné alapítványaival kapcsolatos vizsgálat. A Közbeszerzési Döntőbizottság (KBD) ügyészségi indítvány alapján három hónap alatt 112 szerződést vizsgált meg, és 66 esetében találta úgy, hogy azoknál közbeszerzést kellett volna kiírni. A magas testület ezért összesen 84 millió forint bírságot szabott ki az alapítványokra, melyek közleményükben megnyugtatónak nevezték a vizsgálat eredményét, ami után „újra a szakmai munkára összpontosíthatnak”.

„Rövid idő alatt, megnyugtató eredménnyel lezárult a Közbeszerzési Döntőbizottság vizsgálata.  A több mint ezer darabra tehető szerződésállományból 112 szerződést vizsgált a Közbeszerzési Döntőbizottság az alapítványok saját kezdeményezésére és az ügyészség indítványára, ebből a KBD csak 66 ügyben szabott ki büntetést” – írják.

Némi sértődöttséget érzek a közleményben, mintha zaklatásnak vették volna, hogy megvizsgálták a szerződéseiket – mondta Bodnár Zoltán, a jegybank korábbi alelnöke az ATV Egyenes Beszéd című műsorában kedden. A Magyar Liberális Párt (MLP) gazdaságpolitikusa szerint ezek nem egyszerű hibák, a döntőbizottság ugyanis azt állapította meg, hogy ezek a szerződések törvényellenesen jöttek létre.

Az ügyészség ráadásul nem azért kezdeményezett eljárást, mert olyan éber volt, hanem azért, mert a nyilvánosság előtt kitárgyalt botrányok már olyan szintet értek el, hogy nem tehette meg, hogy nem lép, illetve számos feljelentés is érkezett – jegyezte meg Bodnár. Szerinte a testület határozatai azt mutatják, hogy az állami szervek között tökéletes összhang és összjáték van abban a tekintetben, hogy hogyan lehet elkenni, eltüntetni azt a sok disznóságot, amit a Matolcsy-féle alapítványoknál elkövettek.

A bírság (melyet természetesen ugyancsak közpénzből fognak kifizetni – a szerk.) jellemzően a szerződéses összeg három százaléka, miközben a közbeszerzési törvény tizenöt százalékig terjedő bírságot tesz lehetővé. Ez a bírság abszolút legalja, ha úgy tetszik, jelképes, máskor másokkal szemben a döntőbizottság sokkal keményebb és harciasabb – folytatta.

Bodnár úgy látja, mindezek ellenére sokkal fontosabb, ami nem történt meg. Nincs hír például arról, hogy a döntőbizottság korábbi gyakorlatának megfelelően polgári peres eljárást kezdeményezett volna a 66 szerződés semmisségnek bíróság általi kimondatására, hiszen ezek a szerződések törvényellenesen jöttek létre, vagyis semmisek. Amelyek már lezárultak, azokkal nincs mit tenni, de gyanítom, hogy van néhány élő szerződés is közöttük – tette hozzá.

Ezért megnyugtató a helyzet az alapítványok számára, ráadásul az ügyészség nem gondolja azt, hogy hűtlen kezelés miatt az érintett alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagjait büntetőeljárás alá kellene vonni – mondta az MNB volt alelnöke.

Bárki tehetne feljelentést, de nem ez a kérdés, Bodnár szerint ugyanis itt mégiscsak az történik, hogy az ügyészség által kezdeményezett eljárás eredményeképp a hivatal megállapítja a törvénysértést – amit gondatlanul nem lehet elkövetni, csak szándékosan –, erről az ügyészség értesül, és akkor most az lenne a dolga, hogy nekikezdjen a büntetőeljárásnak. Az alapítványi felügyelőbizottsági (és kuratóriumi) tagok felelőssége minden további nélkül megállapítható, hiszen ők azért vannak, hogy az alapítvány törvénye működéséről gondoskodjanak – magyarázta az MLP politikusa.

Most képzeljük el, hogy a Pallas Athéné Domus Animae (PADA) alapítvány ügyében, ahol maga Matolcsy György MNB-elnök a kuratórium elnöke, Polt Péter legfőbb ügyészsége hűtlen kezelés miatt eljárást indít (mondjuk éppen Matolcsy György ellen – a szerk.) – öntötte nyakon a történetet egy adag szarkazmussal Bodnár.

Megkérdeztük az ügyészséget, hogy  indítanak-e (bármilyen) eljárást az érintett alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagjai ellen. Válaszaikkal frissítjük cikkünket.

A Költségvetési Döntőbizottság azután kezdte el vizsgálni az alapítványok szerződéseit, miután az Alkotmánybíróság (AB) a Fidesz legnagyobb bánatára kimondta: az alapítványoknál kezelt pénz igenis közpénz, így ezek elköltése a közbeszerzési törvény hatálya alá esik.

Az MNB érdektelen, Matolcsy György is érdektelen, a modell az érdekes, ugyanis ilyen jövedelemelosztó központokra épült föl az egész kormányzás az elmúlt hat évben. Amíg ezt nem kezdik el szisztematikusan felfejteni és kritizálni, addig Matolcsy, a jegybank, és azok is nyugton maradhatnak, akik nyolc-tíz millió forintot kapnak a senki által nem olvasott könyveikre – mondta korábban Kéri László politológus.

A Budapest Beacon annak idején az utca emberét is megkérdezte, mit gondol arról, hogy a közpénz (majdnem) elveszítette közpénzjellegét.

Lapunk korábban ugyancsak beszámolt arról, hogy Szemerey Gabriella, a jegybankelnök unokatestvérének felesége havi egymillió forint fölött kereshet (egyszerre három jegybanki szervezettől kap fizetést – a szerk.), és arról is, hogy nyomozás indult a Pallas Athéné Domus Animae (PADA) alapítvány ügyében hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt.