Volodimir Hrojszman ukrán kormányfő és Orbán Viktor a tárgyalásukat követően tartott sajtótájékoztatón az Országházban 2016. november 24-én. Fotó: MTI, Illyés Tibor

Az ukrán miniszterelnök budapesti látogatása során létrejött találkozók és bejelentések félrevezetők lehetnek, és elfedhetik a bizalmatlanságot, továbbá a két fél politikai érdekeinek különbözőségét is.

Volodimir Hrojszman ukrán miniszterelnök csütörtöki, budapesti látogatása apropóján közös sajtótájékoztatót tartott Orbán Viktorral, melyen a két ország közötti szolidaritás képe rajzolódott ki, azonban a látogatás során létrejött találkozók és együttműködési bejelentések mintha félrevezetőek lennének: elfedhetik a bizalmatlanságot, valamint a különböző politikai érdekeket is.

Amikor Magyarország Ukrajna melletti elkötelezettségéről esik szó, néhány ukrán megfigyelő meglehetősen kényelmetlenül érezheti magát Magyarország ambivalens hozzáállása miatt – elég, ha csak a Krím törvénytelen elcsatolását követő Oroszország elleni szankciókra gondolunk, mindemellett Orbán kormányát politikai és gazdasági szálak is fűzik Moszkvához.

„Főleg Ukrajnában az emberek aggodalommal figyelik Orbán Oroszország elleni szankciókkal kapcsolatos álláspontját. Putyin-pártiként tekintenek rá, és fennáll annak a kockázata, hogy az olyan országok mint Magyarország, a megújulásukat akadályozhatják” – mondta Oriszia Lutsevics, a londoni Chatham House brit Királyi Külügyi Intézet Oroszország és Eurázsia program Ukrajna Fórumának vezetője.

Ahogyan Ukrajna továbbra is megkísérli megvalósítani a reformokat, és ahogy az ukrán vezetők európai vezetőknél lobbiznak az integráció előmozdításáért, a magyarországi demokratikus visszacsúszás és euro-szkepticizmus miatt ugyancsak kényelmetlenül érezhetik magukat a nyugatbarát ukránok. Az „illiberális demokráciára” vonatkozó kijelentések aggodalmat okoznak a reformerek és azok között, akik az európai normák alapján szeretnék az ukrán kormányzati rendszert megvalósítani – hangsúlyozta Lutsevics.

Az ukrán döntéshozók között ugyanakkor él az a meggyőződés, hogy a magyar kormány bizonyos nézeteit és irányelveit félre lehet tenni a két ország közös érdekei mentén történő munka során.

„Magyarország rendszeresen támogatja Ukrajnát” – nyilatkozta a Petro Poroshenko Blokkjában helyet foglaló Volodimir Ariev ukrán parlamenti képviselő a Budapest Beaconnek. „Tudva, hogy egy jobbközép párt kormányoz Magyarországon, igyekszünk […] kikerülni bizonyos érzékeny kérdéseket”, melyek feszültséget okozhatnának. „Nagyra értékelnénk, ha a magyar kormány támogatná Ukrajna területi integritását, és fenntartaná az oroszokkal szembeni szankciókat”.

A felszínen Orbán és Hrojszman rendkívül elégedettnek tűnt országaik együttműködésével kapcsolatban, ráadásul ez már a második találkozója volt a két vezetőnek idén ősszel.

Orbán beszédében kiemelte Ukrajna szuverenitásának és európai integrációjának támogatását, és azt is bejelentette, hogy támogatja az infrastruktúrafejlesztési projekteket, valamint az ingyenes magyar vízum bevezetését az ukránok számára.

Magyarország jelenleg is súlyos munkaerőhiánnyal küzd, ezért előnye származna az ukrán munkaerő beáramlásából. Az egyik magyarországi Samsung gyártóüzembe például nyár óta 120-150 ukrán munkavállalót vettek fel. Ahogy Budapest küszködik az elvándorlás visszafordítása érdekében, a háború elől menekülő, jobban fizető állásokat kereső ukránok talán ellensúlyozhatják a képzett munkaerő hiányát Magyarországon.

Ukrajnának mindeközben szüksége van az EU tagországok támogatására is annak érdekében, hogy szorosabb kapcsolatot építhessen ki a kontinenssel, emellett pedig a NATO és az EU barátságát is keresi, hogy megakadályozza a régióban a további orosz agressziót. Jól példázza ezt, hogy míg Hrojszman Orbánnal találkozott, Petro Poroshenko ukrán elnök az EU képviselőivel egyeztetett az integráció további lépéseiről.

Donald Trump megválasztását követően az ukrán vezetők valószínűleg még inkább aggódnak az Egyesült Államok támogatásának megbízhatóságával kapcsolatban, ami az országot még inkább függővé teszi európai szövetségeseitől.

A mosolyok, a sajtótájékoztatók és az együttműködési megállapodások bejelentése ellenére a kormány hűsége és érdekei miatti aggodalmak azt jelentik, hogy Budapest nem igyekszik előkelő helyre kerülni Kijev uniós szövetségeseinek listáján.

Amennyiben tetszett a cikkünk, és a jövőben is olvasna hasonlókat, itt lájkolhatja az oldalunkat (ha már korábban lájkolt minket, akkor ne kattintson!):