Az Államadósság Kezelő Központ legfrissebb adataiból kiderül, hogy az úgynevezett „Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap” (NYRAA) vagyonának 99.99%-át az államadósság csökkentésére fordították 2011 májusa és 2013 decembere között. A 2011 májusában felállított, eredetileg 2 ezer 945 milliárd forintos lefoglalt magánnyugdíj vagyonnal rendelkező központ vagyona 2013 végére 200 millió forintra apadt.

Tavaly ősszel az Államadósság Kezelő Központ nehezen tudta visszatartani az emberek munkával keresett nyugdíj megtakarításait. 2013 szeptemberében az alap 66,2 milliárddal csökkent, októberben 25,3 milliárddal, novemberben 116,3 milliárddal, míg végül decemberben a maradék 16,3 milliárd forint is elköltésre került. 2013 végére mindösszesen 200 millió forint az alapban.

2013-ban a kormány a tervezetthez képest 89 milliárd forinttal kisebb nettó állampapír-kibocsátást valósított meg. Borbély László András, az ÁKK általános vezérigazgató-helyettese 2014. január 9-én elmondta, hogy a kormány a NYRAA teljes – a magánnyugdíjak 2010-es privatizációjából származó – vagyonát pénzzé tette 2013 végére. Elmondta, a pontos számadatokat csak 2014-ben fogják nyilvánosságra hozni, mert nem akarták a „piaci folyamatokat befolyásolni”.

2013 folyamán az államnak összesen 315,8 milliárd forintot sikerült elköltenie az NYRAA-ból. A legnagyobb kiadásra júliusban került sor, amikor az állam által a helyi önkormányzatoktól átvállalt hitelek részleges előtörlesztésére 81,3 milliárd forintot fordított az alap.

Szeptemberben 64,6 milliárd értékű portfóliót adtak át az Állami Adósságkezelő Központnak. Az átadott portfólió része volt az Egis Nyrt. 4,74%-os részvénycsomagja is, melyet a központ ezután eladott a francia Servier gyógyszercégnek.

A novemberi 116,3 milliárdos kiadást elsősorban az államadósság csökkentésére fordították. A kormány 112,4 milliárd forint értékű, 2014-ben és 2015-ben lejáró állampapírt vásárolt vissza. Az állampírokat ezután az Államadósság Kezelő Központ kapta meg. Decemberben pedig 2014-ben lejáró állampapírokat vásároltak vissza a megmaradt pénzből.

A forintalapú értékpapírok

A forintalapú állampapírok november végi értéke 15 milliárd forintról december végére 200 millió forintra apadt. Ebben a hónapban a legjelentősebb csökkenés az alap készpénzállományát érintette, amely 10,9 milliárdról 200 millióra csökkent. A részvények értéke a hónapban 4,1 milliárdról lenullázódott. A forintoldalon már novemberben elfogytak a befektetési jegyek és az etf-ek, valamint a jelzáloglevelek és a vállalati kötvények állománya. A többi eszköz közül a magyar állampapírok állománya már áprilisban elfogyott.

A devizaalapú értékpapírok

A devizaeszközök már novemberben 25,9 milliárd forintról 1,4 milliárdra estek, majd az év végére teljesen elfogytak. Ezen belül a befektetési jegyek és etf-ek, a jelzáloglevelek és a vállalati kötvények, valamint a külföldi állampapírok állománya már szeptemberben lenullázódott. Az alapban a decemberben meglévő devizarészvényt is pénzzé tette az ÁKK.

A magánnyugdíj jobban teljesített

Az NYRAA-ban az induláskor, 2011 májusának végén, amikor a magánnyugdíj-pénztári vagyon nagy részét a Fidesz vezette kormány államosította, még 2945,3 milliárd forint értékű vagyon volt. A vagyon többségét – az eredeti célnak megfelelően – az államadósság csökkentésére fordították: 2011-ben több mint 1400 milliárd, 2012-ben pedig további 103 milliárd forintot használtak fel ilyen a célra, ezt követte a 2013-as 362 milliárd forint. Az IMF-hitel törlesztésére 2012. novemberben és decemberben összesen 243,3 milliárd forint ment el.

Az is jelentősen csökkentette a vagyont, hogy 2011 végén 458 milliárd forintot használt fel a büdzsé a központi költségvetés és a tb-alapok hiányának kipótlására.

Egy 2012-es törvénymódosítás nyomán lehetővé vált, hogy az NYAA eszközeit térítésmentesen átadhassa a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt.-nek, emiatt 2012. decemberben 132,6 milliárd értékű eszköz került át.

Így az alap a 2012-es évet már csupán 316 milliárd forint értékű vagyonnal zárta, ennek kétharmada devizaeszközökben (főleg befektetési jegyben, etf-ben és részvényben) állt. Majd 2013 folyamán két újabb térítésmentes eszközátadás volt az MNV felé: szeptemberben – vegyes portfólió – 64,6 milliárd, novemberben pedig – csak magyar részvények – 4,5 milliárd forint értékben.

A háttér és Matolcsy nagy ötlete

A magyar népesség zsugorodik és öregszik. Ez a tény, a nagyarányú kivándorlás az országból, a külföldi befektetések hiánya, a nem valós gazdasági növekedés, a gyenge és kiszámíthatatlan gazdaságpolitika valamint a nagymértékű adóelkerülés együtt egy fenntarthatatlan jóléti államot eredményez.

2010. november 24-én Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter bejelentette, hogy a kormány megfosztja a magánnyugdíjpénztári tagokat a magánnyugdíjpénztári befizetéseiktől, hacsak nem átteszik azt az állami nyugdíjalapba – ez valójában a 2 ezer 945 milliárd forintos magánnyugdíj alap államosítását jelentette.

Matolcsy azt mondta a magyaroknak, ha csak nem teszik a magánnyugdíj-pénztári megtakarításaikat az állami rendszerbe, akkor a nyugdíjba vonuláskor magánnyugdíj befektetéseiknek csak a hozamát kaphatják meg, (amely nagyjából egynegyede a teljes állami nyugdíj mértékének) és sosem fogják a fizetésük egy negyedét kitevő nyugdíjjárulékként – maguk és munkáltatójuk által – az állami rendszerbe befizetett és befizetésre kerülő összeget viszontlátni.

Matolcsy politikája a kommunista múlt hagyatéka

A Budapest Beacon nemrég interjút készített Bokros Lajossal, a korábbi pénzügyminiszterrel. Az interjú során Bokros Lajos beszélt arról, hogy a korábbi kommunista ország nagy lépést tett a piacgazdasági átalakulás felé, amikor 1998 elindították a magánnyugdíjpénztári rendszert.

Fontos megjegyezni, hogy ez a reform a magánnyugdíjpénztári rendszer megalapítására 1998-ban kezdődött. Már 15 éves történelme van. Bár nem volt tökéletes, de elég jól működött abban az értelemben, hogy az emberek életük során először láthatták azt, hogy nem támaszkodhatnak kizárólag az államra az öregkori jövedelmük támogatása érdekében, hogy fontos az öngondoskodás is.

Az emberek csak most kezdték el megérteni, hogy a jövedelmük egy részét muszáj félretenniük, hogy idős korukban magasabb nyugdíjjal rendelkezzenek. Emiatt ez egy nagyon, nagyon fontos reform volt, és Magyarország volt az egyik első, ha nem a legelső ahol ezt bevezették. Később bevezették a Balti országokban, Lengyelországban, Szlovákiában, Romániában, Bulgáriában és számos volt szovjet tagországban is. Magyarország az átalakulás első évtizedében ennek a reformnak a bevezetésével úttörő volt a jó strukturális reformok terén abban az értelemben, hogy nemcsak a piaci kapitalizmus arculatát teremtette meg, hanem az emberek mindennapi viselkedését is megváltoztatta.

Tudja, Kádár János legrosszabb hagyatéka, a kommunizmus legrosszabb hagyatéka az a torz gondolkodásmód volt, hogy “az állam gondoskodni fog rólam”. Az állam nem tud gondoskodni rólad. Mindenkinek a saját felelőssége, hogy önmagáról és családjáról gondoskodjon.

Hivatkozás:

Vége: Elégtek a nyugdíjvagyon utolsó morzsái is, Napi.hu; 2014. március 4.