A feketelistás civil szervezetek szerint a a Svájci-Magyar Civil Alap ellen indított KEHI-vizsgálat nem is igazi vizsgálat, csak szívatás: a pályázatok kiválasztásában és az ellenőrzésében is részt vett a kormányzat. A civil szervezetek mindennapi működését nehezítik azzal, hogy olyan dokumentumokat kérnek tőlük, amelyek egyébként is a rendelkezésükre állnak.

Egy nappal azután, hogy a Nemzeti Nyomozóiroda kiszállt az Ökotárs Alapítvány irodájához, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) is levelet írt a civil szervezetnek. Ebből derült ki, hogy kiterjesztették a nyomozást: míg korábban csak a Norvég Civil Alaptól kapott pályázati pénzek miatt vizsgálták az alapítványt, a szeptember 8-án feladott (és szeptember 1o-én kézhez vett) levélben azt kérték, hogy szeptember 11-ig (egy napos határidő alatt) a szervezet adja át a Svájci Civil Alappal kapcsolatos dokumentumokat is a KEHI-nek.

Mi ez a Svájci Civil Alap, és hogyhogy nem foglalkozott vele eddig senki?

A Svájci Civil Alap eddig békésen megbújt a nagy testvére, a Norvég Civil Alap árnyékában. Norvégia és Svájc is azért nyújt támogatást az EU új tagországainak, hogy csökkentsék a társadalmi-gazdasági egyenlőtlenségeket, Norvégia erre 40 milliárd, Svájc 31 milliárd forintnak megfelelő összeget szán. Ennek csak egy töredék részét szánják a magyarországi civil társadalom tevékenységének a segítésére: a Norvég Civil Alapból összesen körülbelül 4 milliárd forintra, a Svájci Civil és Ösztöndíj Alapokból pedig 1,3 milliárd forintra pályázhatnak a civil szervezetek 2012 és 2015 között.

A Svájci Civil Alapnak az a célja, hogy azokat a civil szervezetek segítse, amelyek szociális és környezetvédelmi területeken tevékenykednek. A Norvég Civil Alappal ellentétben ez nem országos lefedettségű program, hanem kifejezetten az Éjszak-Magyarországi, Észak-Alföldi régiókra koncentrál (Nógrád, Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar vagy Jász-Nagykun-Szolnok megye). A Civil Alap mellett működő Ösztöndíj Alapból pedig olyan szervezeteket támogatnak, akmelyek a marginalizált helyzetben lévő diákokat segítik a középfokú tanulmányaik elvégzésében.

A Svájci-Magyar Civil Ösztöndíj nyertes programjai között az Ökotárs Alapítvány honlapján lehet böngészni: http://okotars.hu/2013/index.php?q=reporter&f=svajcfix

A legmagasabb támogatást (több mint 36 millió forintot) egy tiszavasvári egyesület kapott az “Add a kezed segítő háló” kialakítására, amely hátrányos helyzetű családokat és gyerekeket segít. Somoskőújfalun 1,7 millió forintot kaptak  “ingyenes környezeti tanácsadó szolgálat megújítására”, míg a Zempléni Gombászegyesület 2,4 millió forintot fordíthat arra, hogy “minél több emberrel ismertesse meg a gombászás szépségeit és veszélyeit, valamint hogy a környezettudatos gombászás kultúráját terjessze.”

További hasonlóság a két alap között, hogy a svájci pénzeket is a Csepreghy Nándor által “pártfüggő, szélhámos gittegylet”-nek tartott Ökotárs Alapítvány és a partnerei (Autonómia Alapítvány, Demokratikus Jogok Fejlesztéséért Alapítvány és a Kárpátok Alapítvány) kezelik. Az Autonómia Alapítvány programfelelőse, Béres Tibor szerint viszont csak első ránézésre hasonlít a két alap működése: alapvető különbség, hogy a kormánynak nagyobb beleszólása van a Svájci Civil Alap pénzeinek elosztásába, és a projektek felügyeletébe is.

Móra Veronika, az Ökotárs Alapítvány elnöke még szeptember 1-jén azt mondta az Abcúgnak, hogy akkor még semmilyen vizsgálat nem volt folyamatban a Svájci-Magyar Civil Alappal kapcsolatban, pontosan azért, mert itt más a felállás: “háromoldalú szerződés van a svájci fél, a konzorcium tagjai és a magyar kormány között”.

“A pályázatok értékelését, pontozását szakmai értékelők végzik, a végső döntést a fölöttük álló bíráló bizottság hozza meg, amely fölülbírálhatja az értékelők döntését. Ebben a bíráló bizottságban pedig minisztériumok, kormányzati szervek által delegált tagok is részt vesznek” – mondta Nun András, az Autonómia Alapítvány elnöke.

Béres Tibor szerint nemcsak a kiválasztás folyamatában, hanem az egyes projektek monitorozásában is szorosan részt vettek a kormányzati szervek, ezért is abszurd a mostani vizsgálat: “Olyan dokumentumokat kér most tőlünk a KEHI, amelyekért csak egy másik kormányzati épületbe kellene átmenni.”

“Ez egy PR-fogás, talán abban bízik a kormányzat, hogy találnak majd néhány olyan számlát, például áramszámlát, amelyet kétszer is elszámoltunk különböző projekteknél” – mondta Nun András.

Béres Tibor szerint a svájci alap kapcsán már eddig is sok szereplőnek tartoztak beszámolási kötelezettséggel: a hajdani Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnek, az Emberi Erőforrások Minisztériumának, a VÁTI Nonprofit Kft.-nek, a Széchenyi Programiroda pedig negyedévenként kér be tőlük dokumentumokat. A kormányrendelet szerint a Svájci-Magyar Együttműködési Program végrehajtását ellenőrzi a KEHI testvérszervezete, a Nemzetgazdasági Minisztérium alatt létrejött Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság (EUTAF) is, amely 2013 végén ellenőrizte a program lebonyolítását a konzorcium szervezeteinél.

Az Ökotárs szerint a vizsgálat zárójelentése azt mondta ki, hogy az alapok lebonyolítása a szabályok szerit történik – a zárójelentést viszont az Ökotárs nem adhatja ki, mivel az nem nyilvános, az EUTAF pedig még gondolkodik rajta, hogy nyilvánosságra hozhatja-e. Ugyanez a helyzet a beadott pályázatok értékelési lapjaival is.