Orbán az európai politika enfant terrible-je, s ez megfelel az orosz stratégiának – vita a magyarországi orosz befolyásról

március 14, 2018 -

| Bod Péter Ákos, Deák András, Rácz András és Jakab András. Fotó: Budapest Beacon, Szegő Péter |

Több mint húsz éve nincs Közép-Európára vonatkozó nyilvános kidolgozott stratégiája Moszkvának, s míg Martonyi János a nyugati nyitás híve volt, Szijjártó Péter már a keletié – egyebek közt ez hangzott el azon a szerda koraesti budapesti minikonferencián, melyen az előadók – két és fél szakember – a magyarországi orosz befolyásról, illetve annak magyarországi politikai vonatkozásairól értekeztek.

A Budapest Beacon helyszíni tudósítója az Eötvös Csoport által jegyzett, s a Facebookon is meghirdetett minikonferencia közönségében többek közt Chikán Attilát, az első Orbán-kormány első gazdasági miniszterét, Gulyás Józsefet, az SZDSZ egykori országgyűlési képviselőjét és Schiffer Andrást, az LMP volt társelnökét és frakcióvezetőjét fedezte föl.

„Oroszország történelme rengeteg szálon kapcsolódik a Magyarországéhoz” – hangsúlyozta a bevezetőjében a moderátori szerepet magára vevő Bod Péter Ákos volt ipari és kereskedelmi miniszter, majd jegybankelnök, aki szerint lehet, hogy Kínáról is érdemes lenne egy hasonló pódiumbeszélgetést szervezni.

Miért építenek az oroszok befolyást a térségben?

Deák András, a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpontja (MTA KRTK) Világgazdasági Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa két téma köré szőtte előadását: egyrészt, hogy miért építenek az oroszok befolyást a térségben, másrészt Oroszország gazdasági jelenlétéről beszélt.

A kétezres évek közepén kezdődött Moszkva legújabb kelet-közép-európai befolyásépítése. Az Egyesült Államok iraki inváziója és a narancsos forradalom sokként érte az orosz diplomáciát. Moszkva ekkor úgy látta: a kialakult klánkapitalizmus fönn fog maradni Kelet- és Kelet-Közép-Európában, a nacionalizmusoknak fontos szerepe lesz, míg a Nyugat anélkül fogja a térséget a fölzárkóztatással hitegetni, hogy arra valóban képes lenne.

A Putyin-imázzsal, a Nyugat hangos és populista kritikájával az orosz politika a mainstream liberális világrend alternatíváját nyújtotta – folytatta Deák. Mindehhez társul a térségben Oroszország klasszikus titkosszolgálati jelenléte.

Orbán Viktor 2009-ben Szentpétervárott tűzszünetet kötött az orosz vezetéssel.

Az addig erősen oroszellenes Orbán Viktor 2009-ben Szentpétervárott tűzszünetet kötött az orosz vezetéssel – hangsúlyozta az MTA KRKT tudományos főmunkatársa, aki egyúttal arra is fölhívta a figyelmet, hogy legkésőbb 2013-tól Orbán az európai politika enfant terrible-je, s ez tökéletesen megfelel az orosz stratégiának. Magyarország a Nyugat Oroszország elleni szankcióival vagy Paks II-vel kapcsolatban az elmúlt években többször is tesztelte a vörös vonalat, de az sosem lépte át – vélte Deák, aki azonban arra nem tért ki, hogy mi lett volna a vörös vonal átlépése.

A szakember hangsúlyozta: Magyarország – és általában a visegrádi országok – külkereskedelmében az orosz export elhanyagolhatóan csekély. A térségben annál nagyobb az orosz jelenlét, minél kevésbé megy be az adott országba a nyugati tőke. Magyarországon érdemi orosz tőke nincs, Bulgáriában és Szerbiában annál inkább. Ezen a helyzeten változtatna Paks II., ami nagyobb beruházás, mint ezen kívül az összes többi orosz befektetés Magyarországon.

Deák szerint az orosz-magyar kapcsolatoknak két értelmezése van. Egyrészt „normatív alakú keleti nyitás”, azaz ami történik, az „maga a rendszer”, annak inherens része, másrészt pedig költség-haszon megközelítés: „fear and/or greed” – zárta előadását a kutató.

Az orosz külpolitika hosszútávú befektetésekben gondolkodik

Nincs Közép-Európára vonatkozó nyilvános kidolgozott startégiája Moszkvának, legutóbb 1997-ben volt – ezt már Rácz András, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) Nemzetközi és Politikatudományi Intézetének egyetemi docense mondta. Az orosz stratégia meghatározó eleme annak tudomásulvétele, hogy Magyarország az Európai Unió (EU) és a NATO tagja – tette hozzá.

A szakember arra hívta föl figyelmet, hogy Magyarország nem szláv ország, nem határos Oroszországgal és nincs jelentős orosz kisebbsége, ráadásul Oroszországban sem él jelentős magyar kisebbség. Mindez szempont Oroszország Magyarország-politikájában: a pánszlávizmusra például nem lehet építeni.

Rácz úgy folytatta: Magyarország lakosságának csak hat százalék gondolja, hogy az országnak Kelet felé kellene orientálódnia, sőt, még a Fidesz-szavazók sem rajonganak a keleti nyitásért. 2006 és 2016 között csökkent a magyar lakosságon belül azok aránya, akik azt akarták, hogy legyen orosz befolyás Magyarországon. Magyarországon a lakosság hetven százaléka a hagyományos, s csak tizenhat százaléka az alternatív média híve. (Ezzel Rácz nyilván arra utalt, hogy a jelentős részben Moszkva által szerkesztett alternatív portálok magyarországi befolyása csekély.)

Teljesen átláthatatlan, milyen módon születnek Magyarország Oroszországgal kapcsolatos döntései.

A PPKE docense egy két hónappal ezelőtti orosz közvélemény-kutatást idézett. A közvélemény-kutatás azt mérte föl, hogy az oroszok szerint mely országok és szövetségek barátai, illetve ellenségei Oroszországnak. Az Egyesült Államokat hatvannyolc, az Európai Uniót tizennégy százalék említette ellenségként, míg a NATO-t, Németországot és Nagy-Britanniát csak hat-hat százalék. Magyarországot kevesebb mint egy százalék említette ellenségként, és barátként is kevesebb mint egy százalék.

Az orosz külpolitika – hangsúlyozta Rácz – hosszútávú befektetésekben gondolkodik, mint Paks II.

A magyar külpolitikával kapcsolatban a szakember megjegyezte: míg a második Orbán-kormány külügyminisztere, Martonyi János a nyugati nyitást képviselte, addig a mostani külügyminiszter, Szijjártó Péter a keleti nyitás híve. Ez utóbbi már a második Orbán-kormány idején, 2013-től erősödött, Orbán Viktor 2014 nyári tusnádfürdői beszéde pedig azt mutatja, hogy a keleti nyitás a Fidesz részéről értékalapú külpolitikai lépés.

Rácz megismételte az előadása elején elmondottakat, hogy tudniillik Magyarország szilárdan kötődik az EU-hoz és a NATO-hoz, és ezt Moszkvában is pontosan tudják. Az viszont probléma, hogy – Csehországgal ellentétben – a nyilvánosság előtt semmilyen ellenlépések nem történnek az oroszországi titkosszolgálati fenyegetés ellen. A PPKE docense úgy vélte: van ilyen ellenlépés Magyarország részéről, csak nem a nyilvánosság előtt.

Nehezíti az elemző dolgát – zárta előadását Rácz András –, hogy teljesen átláthatatlan, milyen módon születnek Magyarország Oroszországgal kapcsolatos döntései.

„Putyin dinamizmusa imponál az ifjúságnak.”

A Rajk László Szakkollégium egyik ifjú hallgatójának párperces előadásából az derült ki: az ő generációja az orosz külpolitikát sokkal inkább képes befogadni mint az idősebbek. „Putyin dinamizmusa imponál az ifjúságnak” – fogalmazott.

Egy, közönség részéről érkező, a titkosszolgálatra vonatkozó kérdésre Rácz András úgy felelt: honnan tudná? A titkosszolgálat attól titkos, hogy nem lehet ismerni a működését, ha viszont tudna válaszolni, akkor sem tehetné meg. Ugyanő a Hidfo.ru-ról azt mondta: a portálról fönnáll az a sejtés, hogy a GRU szerkeszti, ezt a vélekedést eddig senki sem cáfolta. A lapot azonban nagyon kevesen olvassák. Szerinte nehezen mérhető, hogy az orosz propagandának mekkora a hatása, mindenesetre az nem látszik, hogy a magyar lakosság elfordulna a Nyugattól. Arra hívta föl a figyelmet, hogy az orosz propagandát szövegszerűen átveszi a magyar: trollok egyszerre írnak oroszbarát és kormánypárti szövegeket.

Szintén közönségkérdésre Deák úgy reagált: Oroszország nem folytat érdemi propagandatevékenységet Magyarországon, s Magyarország baráti országként van elkönyvelve.

Az EU-ellenes magyar kormányzati szöveget Moszkva legalábbis nem bánja – vette át a szót ismét Rácz András, aki arra hívta föl a figyelmet, hogy a CEU elleni magyar és a Szentpétervári Európa Egyetem elleni orosz kormányzati föllépés szinte pontosan egyszerre történt. „Hogy volt-e összebeszélés, azt nem tudom” – tette hozzá.

Nagyon zárt logika az orosz.

Zárásként Deák még megjegyezte: nagyon zárt logika az orosz. Fönntartják maguk a jogot, hogy másképp gondolkodjanak mint a Nyugat. Más a cselekedeteik logikája, így szót érteni velük nem könnyű.

Zárszóként még elhangzott: április 11-én, a választás után három nappal Tölgyessy Péter elemez az Eötvös Csoport következő rendezvényén.