A kormány először nekiment az Európai Unió menekültügyi rendeletének, majd – miután komoly nemzetközi ellenállással találta magát szemben – látszólag visszakozott. Lattmann Tamás nemzetközi jogász szerint a Dublin III-as egyezmény – bár valóban problémás – nem függeszthető egyoldalúan föl. Szerinte a kormány a jelenlegi kommunikációjával még az egyébként jó ötleteit is elrontja. Közben Orbán Brüsszelben elérte a kvótarendszer eltörlését.

A Dublin III. értelmében a menekültek csak abban az európai uniós (EU) tagállamban nyújthatnak be menedékkérelmet, ahol először léptek az EU területére. Ezután e menedékkérők ügyében csak az adott ország hatóságai illetékesek, ezért a többi uniós tagállamból visszaküldhetik őket az adott országba. A Belügyminisztérium (BM) által kedden kiadott közlemény szerint a tagállamokra e rendelet által rótt kötelezettség alól bújt volna ki Magyarország, méghozzá azzal az indokkal, hogy kimerítette kapacitásait.

Csakhogy a Dublin III. nem tartalmaz olyan lehetőséget, mely szerint a fogadó tagállamok felfüggeszthetnék a menekültek átvételét, ezért az Európai Bizottság (EB) azonnali magyarázatot kért. Nagyköveteket is bekérettek, és arra is fölhívták a figyelmüket, hogy a magyar kormány egy korábban általa is elfogadott uniós egyezményt nem rúghat fel egyoldalúan.

A kormányzati kommunikáció ezt követően zavarossá vált. Kovács Zoltán kormányszóvivő eleinte a rendelet felmondásáról beszélt, később Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter nyugtatta a kedélyeket: semmilyen uniós jogszabály magyarországi alkalmazásának felfüggesztéséről nincs szó.

A kormány látszólagos visszatáncolásában annak is szerepe lehetett, hogy a németektől az osztrákokon át a szlovákokig finoman szólva senki sem fogadta kitörő lelkesedéssel az ötletet, és a nagykövetek bekéretése csak egy enyhe figyelmeztetés volt ahhoz képest, amit például az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) és az EU-szkeptikus Stronach-csoport Ausztriáért nevű párt javasolt: állítsák vissza az osztrák-magyar határellenőrzést. A szlovákok csak sejtelmesen jelezték: intézkedéseket készítenek elő.

Visszavonulót fújt a kormány, vagy sem?

Látszólag igen, hiszen Szijjártó Pétertől kezdve Tasnádi László rendészeti államtitkárig mindenki azt mantrázta: Magyarország maradéktalanul betart minden európai uniós jogszabályt, és eleget tesz minden EU-s kötelezettségének, azaz továbbra is betartja a Dublin III-at. Ugyanakkor az is elhangzott: „technikai türelmet kérünk, mert határozatlan ideig nem tudunk több bevándorlót fogadni”. Trócsányi László igazságügy-miniszter erről levélben tájékoztatta Frans Timmermanst, az EB első alelnökét – hangsúlyozva, hogy az ország tiszteletben tartja az uniós menekültpolitika rendelkezéseit. Eszerint tehát Magyarország betartja a Dublin III-at.

Szijjártó Péter csütörtökön igyekezett tiszta vizet önteni a pohárba: szerinte arról van jogalkalmazási vitája Magyarországnak az unióval, hogy tizenegy tagállam ide küldene vissza tizenötezer illegális bevándorlót, de Magyarország álláspontja szerint ezek az emberek Görögország területén léptek be az EU-ba, ezért oda kell őket visszatoloncolni.

A Dublin III. egyes részei tehát megtagadhatók?

Az Átlátszó szerint Fidesz-közeli Alapjogokért Központ úgy látja: több lehetőség is nyílik Magyarország számára a Dublin III. egyes rendelkezéseinek felfüggesztése vagy az abban foglalt kivételes lehetőségek alkalmazása során, és egyik sem lenne példa nélküli az unióban. Magyarország egy úgynevezett válságkezelési mechanizmus során végrehajtja a szükséges intézkedéseket, hogy kezelni lehessen a menekültügyi rendszerre nehezedő nyomást, ezen intézkedések mellett pedig az egyes visszaküldött menekültekkel kapcsolatban arra is van lehetőség, hogy egyedi esetekben Magyarország jogszerűen megtagadja az át- vagy visszavételt – írta a szervezet közleményében. Ez nagy vonalakban azt jelentheti: ha Görögországban nem regisztráltak egy bevándorlót, aki áthaladt rajtuk, az nem Magyarország sara.

Az a bejelentés, hogy a kormány konzultációt kezdeményezett az EU illetékes szerveivel, arra utalhat, hogy Magyarország a mechanizmus keretein belül megelőző cselekvési tervet fog kidolgozni – állítja a szervezet. Hozzátették: egyes értelmezések szerint ez az aktus megsérti a hatályos uniós jogot, azonban a kérdésben csak az unió bírósága hivatott dönteni. Ilyen esetben az EB kötelezettségszegési eljárást indíthat az adott tagállam ellen, majd ha ennek keretei között sem sikerül rendezni a kérdést, akkor a jogvitát az EU bírósága dönti el.

Nem lépett vissza a kormány

Elvileg sem részleteiben, sem egészében semmilyen kifogással sem függeszthető fel a Dublin III., ahogyan más uniós rendelet sem, csak akkor, ha a jogszabály ezt konkrétan megemlíti. A Dublin III-ban azonban ilyen kitétel nincs. Ha benne lenne, akkor már rég szétesett volna a rendszer – közölte Lattmann Tamás nemzetközi jogász (képünkön) a Budapest Beacon kérdésére.

Válságkezelésre vonatkozó mechanizmusról egyébként a Dublin III. 33. cikke – amire az Alapjogokért Központ hivatkozik – rendelkezik. Eszerint előbb megelőző cselekvési tervet kell kidolgozni – erre az EB is felkérheti a tagállamot –, és benyújtani azt az Európai Tanácsnak és az Európai Bizottságnak. Csakhogy ilyen terv nem készült, márpedig ennek keretében lehetne csak tárgyalni, arról szó sincs, hogy csak úgy fel lehetne függeszteni a rendelet alkalmazását – mondta Lattmann.

Egy esetleges kötelezettségszegési eljárásról a jogász azt mondta: az nem húzódna el évekig, ugyanis annyira súlyos helyzet állna elő, hogy az EB is nagyon gyorsan megoldaná a dolgot. Az Európai Bizottság és az adott tagállam hosszasan egyeztet a kötelezettségszegéseknél, de amikor egy tagállam kimondja, hogy megsért egy rendelkezést, és nem foglalkozik vele, ott nem marad kommunikációs tér, és az EB közvetlen politikai kényszerbe kerül, hogy minél hamarabb az Európai Bíróságra vigye az ügyet. Aki azt állítja, hogy egy ilyen eljárás ugyanolyan lefolyású, mint egy rosszul implementált jogszabály esetében, akkor annak fogalma sincs az EU működéséről – mondta Lattmann.

Az persze előfordulhat, hogy egy menekültet, aki Görögországban lép be az unióba, az ottani hatóságok nem regisztrálnak, ami önmagában uniós jogot sért, ám Lattmann szerint ez még nem indok arra, hogy Magyarország erre egy még súlyosabb jogsértéssel válaszoljon.

Mi lehet a következmény?

Reális forgatókönyv, hogy valakinek elment az esze, mert a Dublin III-at nem lehet fölfüggeszteni – mondta Lattmann Tamás az ATV Egyenes Beszéd című műsorában szerdán. A lépés másik, ugyancsak reális olvasata, hogy a kormány egy nagyon kockázatos politikai pályára áll: egyfajta „erőpolitikai műveletet” hajt végre, hogy bekényszerítse az Európai Uniót egy bizonyos pozícióba.

A Dublin III. Lattmann szerint elég problémás jogszabály, ugyanis az egész EU-s menekültpolitika a tagállamok közötti szolidaritásra épül, ám a Dublin III. szembemegy ezzel a szolidaritással: bizonyos feladatokat a határmenti tagállamokra bíz. A szerződést a szakember szerint egy jól működő politikai stratégia részeként lehet kritizálni, „de az nem működik, hogy egyszerűen csak nem alkalmazzuk mostantól”.

A jogász szerint Szijjártó Péternek az az ötlete, miszerint legyen egy európai konferencia Budapesten kifejezetten a szárazföldi migrációról, megnyitja a lehetőségét annak, hogy Magyarország az őt érintő kérdésekben az egyeztetés középpontjában legyen, ugyanakkor „az nem megy, hogy előző nap egy plakátkampánnyal csinálunk bohócot magunkból, majd másnap uniós rendeletek fölfüggesztésére teszünk kísérletet”. Ez komolytalanná teszi az egyébként jó javaslatainkat – tette hozzá.

Nem lehet tudni, hány embert terveznek visszatoloncolni például Ausztriából – folytatta Lattmann, aki ugyanakkor jelenleg nem érzi annyira reális veszélynek ezt. 2014-ben az egész EU területéről 827 ilyen visszatoloncolás történt – mondta. Vannak olyan szabályok, amelyek amúgy sem engedik, hogy mindenkit visszatoloncoljanak: például ha meghatározott idő eltelik, vagy ha egy család egyesül – tette hozzá. Szerinte a több százezer fős visszatoloncolás Magyarországra teljesen kizárt, ugyanakkor a probléma nagyon is komoly. Ennek mi csak a „végpontját” látjuk, valódi megoldást viszont a kiindulási országok helyzetére kellene találni. Bármilyen lépésről legyen is szó, azt uniós és nem tagállami szinten kellene végrehajtani – vélte Lattmann.

Nincs többé kvóta

Úgy tűnik, legalábbis részben bevált az az erőpolitikai művelet, amiről Lattmann beszélt, hiszen csütörtökről péntekre virradó éjjel Orbán Viktor miniszterelnök a brüsszeli EU-csúcson elérte, hogy eltöröljék a kötelező kvóta ötletét – írja az Origó. Mostantól önkéntes alapon fogadnak be hatvanezer menekültet az EU tagállamai. A magyar és a bolgár kormány azt kérte a brüsszeli csúcstalálkozón, hogy országaikat vegyék különleges elbírálás alá, és ezt a kérést az EU hajlandó figyelembe venni. Még az is elképzelhető, hogy Magyarországra egyetlen menekültet sem küldenek.