Ma a fő gondolati irány Európában az, hogy először megfelelően rendbe kell tenni a gazdaságot, ami munkahelyeket fog teremteni. Mi magyarok úgy gondoljuk, hogy ennek az ellenkezője igaz. Úgy gondoljuk, hogy mindenkinek munkát kell adni, amitől rendbe fog jönni a gazdaság. – Orbán Viktor, miniszterelnök
Magyarország, Szlovákia, Csehország és Lengyelország miniszterelnöke vett részt kedden Budapesten „A Visegrádi Csoport – Európa Növekedési Motorja” nevű nemzetközi konferencián. A V4 csoport jelenlegi elnöki tisztét betöltő Magyarország a Magyar Tudományos Akadémiában fogadta a vendégeket.
A konferencián beszédet tartott Orbán Viktor, Robert Fico szlovák miniszterelnök, Bohuslav Sobotka cseh-, és Donald Tusk lengyel miniszterelnök mellett Jose Manuel Barroso, az Európai Bizottság leköszönő elnöke és Johannes Hahn, az EU regionális ügyekért felelős biztosa is.
A konferencia célja az volt, hogy lehetőséget teremtsen a Visegrádi Négyek vezetőinek, hogy kifejtsék nézeteiket arról, hogy miként lehet a legjobban felhasználni az Európai Fejlesztési Alapokat a 2014 – 2020 finanszírozási időszakban, valamint hogy tárgyaljanak az Európai Bizottság elnökjelölti jelölésének június 26-27-i kérdéséről.
A magyar médiát nem érdekli az esemény
A konferencia csak minimális médiafigyelmet kapott, a média inkább belefeledkezett más V4 országokkal kapcsolatos hírekbe, főleg a lengyelországi lehallgatási ügyekbe, a Jacek Krawlec, a PKN Orlen olajcég vezére és Włodzimierz Karpiński miniszter, illetve Zdzisław Gawlik pénzügyminiszter helyettes közötti beszélgetésekkel kapcsolatban.
Egy titokban felvett beszélgetést hozott nyilvánosságra a lengyel Wprost, amelyen Krawiec azt mondta, “Orbán úgy leszopta neki [Putyinnak], hogy bazmeg’, feláll a farka tőle. Két atomreaktor Magyarországon, 10 milliárdos hitel az oroszoktól… És persze, hogy megcsinálja a Déli Áramlatot, annak ellenére, hogy az EU nem ért egyet vele.”
A felvételen szóba kerül emellett Hernádi Zsolt, MOL elnök-vezérigazgató vitatott ügye is, aki ellen távollétében folyik eljárás Horvátországban, mert a hatóságok feltételezése szerint kenőpénzt fizetett Ivo Sanader volt miniszterelnöknek. Orbán folyamatosan kiállt Hernádi mellett, de Hernádi nem hagyhatta el az országot a horvátok által kiadatott nemzetközi elfogatóparancs miatt.
A felvételen Krawiec felelevenít egy beszélgetést, mely közte és Hernádi között zajlott idén korábban, amelyen Hernádi feltehetően elmagyarázza, hogy ügyvédei miként fogják kihasználni a magyar belföldi eljárásrendet annak érdekében, hogy felmentsék Horvátországban is a korrupciós vádak alól, mivel az EU törvényei értelmében egy embert nem lehet két EU tagállamban felelősségre vonni egyazon bűncselekmény elkövetése miatt.
Orbán az IMF és az EU tehetetlenségével magyarázza az unorthodox politikát
Szokatlanul komor hangvételű beszédében Orbán azt állította, hogy Magyarország pénzügyi összeomlása példa nélküli volt az Európai Unióban, amikor sem az IMF, sem pedig az EU nem rendelkezett tervvel az ilyen jellegű problémák megoldására.
Amikor végre lett terve az IMF-nek és az EU-nak, akkor Írország és Görögország élvezték annak előnyét, míg Magyarország, ami úttörő volt ebből a szempontból, nem élvezhette az előnyöket, ezért magának kellett megoldásokat találnia, hogy kijusson a krízisből.
Orbán elismerte, hogy Magyarország unorthodox megközelítése számos vita forrása volt az EU-ban, és dicsérő szavakkal illette Barrosot, amiért “sportemberként vezényelte le” ezeket a vitákat. Még Hahn biztosnak és az EU-nak is köszönetét fejezte ki a magyarországi fejlesztési pénzek biztosításáért.
Orbán elmondta, Hahn biztos tette lehetővé, hogy Magyarország EU-s fejlesztési pénzekhez jusson, amellyel „meg lehet újítani” az országot. Ez lehetővé tette a magyar kormány számára, hogy belső forrásait a saját költségvetésének konszolidálására fordíthassa – tette hozzá Orbán.
“Az új korszakban új eszközök kellenek”
Bár azt nem mondta ki Orbán, hogy pontosan kikre gondol, elmondta, hogy sokan, köztük számos nyugat-európai sem értett vele egyet, de nem feltétlenül csak a politikusaik. De szerette volna, hogy akikre gondolt tudják, nem volt igazuk.
Létezik egy olyan illúzió – főleg Nyugat-Európában – amellyel gyakran találom szemben magam. Ezt pedig nem csak politikusok tartják fenn, gyakran a közvélemény is. Nyugat-Európában azt gondolják, hogy a jelenlegi helyzetben vége van a válságnak, el fog múlni, nem leszünk benne, és ahogy kikerültünk belőle, a helyzet magától jobb lesz.
Rossz hírem van. Ez az elképzelés tévedés. Kijöttünk a krízisből, és amit most látunk, az nem a krízis része. Ez egy új európai korszak kezdete, amelyben a következő 15 -20 évben élni fogunk, ha nem hajtunk végre radikális változtatásokat bizonyos dolgokban.
Ez azért fontos, mert ha igaz az a feltevés, hogy kilábaltunk a válságból, de az életszínvonal és a biztonság nem éri el a válság előtti szintet, akkor ebből logikailag az következik, hogy ha a korábban is alkalmazott eszközöket használjuk, akkor sosem fogunk eljutni oda, ahol korábban voltunk. Emiatt az új korszakban új eszközökre van szükségünk. Ez az, amiért ma, az EP választásokat követően mindenki reneszánszról beszél.
Felhívás a szigorúbb bevándorlási politikára, oktatásra és társadalmi erkölcsre
Európa jövőjének szempontjából komoly problémát látunk a bevándorlás kérdésében. Ez egy hihetetlenül nehéz témakör egy közép-európai országnak, mert számos olyan nyugat-európai ország van, amely a szabad munkaerő-áramlás kérdéséből bevándorlási kérdést csinálni, míg nekünk, közép-európaiaknak az az érdekünk és az a nemzeti érdek, hogy kiálljunk a szabad munkaerő áramlás érdekében. Mindazonáltal azt akarjuk, hogy az Európai Unión kívülről érkező bevándorlást állítsák le. Úgy hisszük, hogy szigorúbb bevándorlási politikát kell követni, de biztosítani kell továbbra is a szabad munkaerő áramlás lehetőségét. Nehéz az elképzelés mindkét feléhez ragaszkodni, de meg kell próbálnunk.
Különösen aggasztó számunkra, hogy a bevándorlási kérdést olyan kontextusban hozzák fel, mintha az egy „jól szervezett bevándorlás” lenne, ami gyógyír a kontinens demográfiai problémáira. Elutasítjuk az ilyen kijelentéseket. Vannak kezelendő demográfiai problémák, és vannak bevándorlási problémák, ezeket egymástól különválasztva kell kezelni. Ha a munkaerő az, amire szükségünk van, a képzett munkaerő, akkor fel kell tennünk a kérdést: miért nem költünk több pénzt a meglévő képzetlen munkaerő oktatására? Magyarországon ez látható a magyarországi romákkal kapcsolatban, akik számára modern képzést kell biztosítani annak érdekében, hogy az Európai Unió elvárásainak is megfelelő munkaerővé váljanak. Ennélfogva, összességében támogatjuk a szabad munkaerő áramlást az Európai Unión belül, és támogatjuk az Európai Unióba irányuló bevándorlás leállítását, vagy jelentős csökkentését.
Mi magyarok fontosnak tartjuk, hogy egy olyan életstílus, amely sérti a házasság és a családi élet értékeit a relativizáció által, kevésbé legyen hangos és sértő a jövőben.
Állami szabályozással olcsóvá tett energia
A vita továbbra is arról szól, hogy melyik piaci-alapú szabályozást szükséges bevezetni az energia ágazat tekintetében. A magyarok úgy gondolják, hogy bár ez egy fontos kérdés, először az energiaárak kérdéséről kellene beszélni.
A szabályozás önmagában nem képvisel értéket. Egy szabályozás értéke abból következik, hogy azzal az adott termék árát olcsóbbá lehet-e tenni, vagy meg lehet azt drágítani. Ha az energia ára a mai formájában magas európai árakat eredményez, akkor szabályozásra, akár állami szintű szabályozásra van szükség, ami az árakat alacsonyan tartja.
A gazdaság helyreállításához a nemzeti szocializmus a kulcs
Ma a fő gondolati irány Európában az, hogy először megfelelően rendbe kell tenni a gazdaságot, ami munkahelyeket fog teremteni. Mi magyarok úgy gondoljuk, hogy ennek az ellenkezője igaz. Úgy gondoljuk, hogy mindenkinek munkát kell adni, amitől rendbe fog jönni a gazdaság.
Emiatt, ha olyan gazdaságpolitikát akarunk, amely kiáll a munkahelyekért, akkor az államnak nagyobb szerepet kell adni – még ha csak átmenetileg is – a nagyobb arányú munkahelyteremtés érdekében.
Hivatkozás: