Navracsics Tibor (a képen jobbra) lesz Magyarország jelöltje az Európai Unió biztosi posztra, jelentette be Twitteren a jelenlegi külügyi és külgazdasági miniszter kedden. „Mostantól hivatalos, én vagyok Magyarország jelöltje az új Európai Bizottságba. Nehéz állás. Nagy megtiszteltetés” – írta.

Ezzel kevesen vitatkoznának. Amennyiben jelöltségét elfogadják, Navracsics úgy érkezik Brüsszelbe, hogy Orbán legújabb Brüsszel elleni „függetlenségi háborút” vív. Mindemellett munkáját az Európai Bizottság új elnöke Jean Claude Juncker alatt kell végeznie, akinek kinevezését csak Orbán és David Cameron brit miniszterelnök ellenezte, az EU 28 tagállama közül a többi 26 tagállam támogatta azt. Orbán hazardírozása végül duplán is balul sült el: először is ellenzéke tovább izolálta a Fideszt az Európai Néppárton belül, melynek Juncker is tagja, másodsorban pedig azért, mert a föderalista Juncker sokkal szigorúbb politikát fog folytatni a tagállamok EU-törvényeinek megfelelésével kapcsolatban, mint elődje, José Manuel Barroso.

Navracsicsnak azon a vékony vonalon kell majd egyensúlyoznia, amely Orbán populista EU-ellenes színházhajója – ami oly népszerű otthon –, valamint biztosi feladatai, az EU törvényeinek fenntartása között húzódik. Szemben más testületekkel, az Európai Bizottság Európa egészének érdekeit képviseli, nem pedig a tagállamokét, és azért is felelős, hogy a tagállamok betartsák az EU törvényeit. Az EB felügyeli az EU direktívák bevezetését a nemzeti törvényekbe, az EU alapokmányával ellentétes intézkedéseket, a szabályozásokat és irányelveket, valamint fenntartja az EU igazságos üzleti versenyfeltételeit, és pont ezek a területek azok, ahol Magyarország az utóbbi években negatív osztályzatokat kapott.

Junckernek most el kell majd döntenie, hogy elfogadja-e Navracsics jelölését, és melyik tárcát ossza neki. Amikor az újonnan megválasztott 28 tagú Európai Bizottság Juncker vezetésével összeül, az EP egyenként meghallgatja az elnök csapatának tagjait, hogy megállapítsák általános alkalmasságát. Amennyiben biztosi jelölését elfogadják, Navracsicsot a Külügyi és Külgazdasági minisztérium élén beosztottja, Szijjártó Péter követheti.

Navracsics jogászi háttere – akárcsak Orbán, ő is rendelkezik jogi végzettséggel, bár azt sosem gyakorolta – elhalványul gyors politikai felemelkedése árnyékában. 1990-ben végzett az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, és a politikai tudományok karán szerzett doktori fokozatot. A ’90-es években jórészt a tanulmányaival foglalkozott, a politikával csak az első Orbán-kormány idején, 1998-2002 között kezdett foglalkozni, főleg kommunikációs és sajtó-kapcsolati posztokat töltött be.

2006-ban lett parlamenti képviselő, és 2010-ig a Fidesz frakcióvezetője volt. Ezt követően nevezték ki a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium élére, amelyet 2014 áprilisáig vezetett. Az utóbbi időkig az elemzők úgy tekintettek rá, mint Orbán egyik legnagyobb riválisa a pártvezetői tisztségben. Azzal, hogy Orbán hosszabb időre Brüsszelbe küldi Navracsicsot, két legyet üt egy csapásra: alkalmas embert rak az Európai Bizottságba és félreállítja egyik potenciális riválisát.

Hivatkozás:

https://twitter.com/TiborNavracsics

Dr. Navracsics Tibor, parlament.hu; 31 July 2014.

Why Viktor Orban voted against Jean-Claude Juncker for EC president, Budapestbeacon.com; 2 July 2014.

Fidesz MEPs to oppose European People’s Party nominee for EC president, Budapestbeacon.com; 27 May 2014.

Viktor Orban holds impromptu press conference after European Council defeat, BudapestBeacon.com; 2 July 2014.