Orbán Viktor miniszterelnök (középen), Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke (balra) és Tőkés László európai parlamenti képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke. Fotó: MTI, Máthé Zoltán

Az európai emberek igenis látják az összefüggést a migráció és a terrorizmus között, az Európai Unió már nem globális szereplő, Donald Trump republikánus amerikai elnökjelöltnek igenis vannak elfogadható javaslatai, Magyarországon pedig nincs válság, és ha a fiatalok teszik a dolgukat, akkor nem fognak rosszabbul élni, mint a szüleik – tudtuk meg Orbán Viktortól, aki ismét maradandót alkotott idei tusnádfürdői beszédével.

„Másképpen lehet itt beszélni a politikáról, mert ez egy szabadegyetemi tér” – a 444 beszámolója szerint így kezdte idei beszédét Orbán Viktor Tusnádfürdőn (Băile Tuşnad), a 27. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban. A miniszterelnök rögtön figyelmeztette is hallgatóságát, miszerint abból amit mondani fog, „baj lesz”.

Beszédében Orbán többször is kijelentette, hogy az Európai Unió (EU) politikai vezetése, az Európai Bizottság (EB) megbukott. A kormányfő szerint ennek egyik oka, hogy az európai elit ma nem mer úgy beszélni az EU-t övező problémákról, ahogyan például ő teszi. „Én viszont beszélni fogok, érzékeny kérdéseket fogok önök elé tárni. Mindezt olyan módon fogom csinálni, amely beszédmód ma be van tiltva Európában” – tette nyilvánvalóvá ismét, hogy mire számíthat a nagyérdemű.

E beszédmód kirekesztéssel, leminősítéssel, a fősodorból történő száműzetéssel van betiltva, ám szerinte az, hogy Magyarországot a fősodorból kifelé szorították 2010 óta – a keresztény alapokat megerősítő alkotmánya miatt, a demográfiapolitikája miatt, a határon túli magyarság egyesítése miatt – „ma már inkább előny, mint hátrány”.

„Így lesz a kivételből, a fekete bárányból nyáj” – folytatta Orbán. A Donald Trump-jelenség, a Brexit, a menekültválság, a müncheni ámokfutás – ezekről mind beszélni kell, de nem a jelenséget kell leírni, hanem „magyarázatot kell adni”.

„Ne féljetek, harcoljatok!” – idézte az előtte szóló Tőkés László püspököt a miniszterelnök, mondván, egész este forgolódva ezeket a szavakat kereste. „Mi a harc? Mi ellen? Milyen eszközzel? Milyen célból?” – tette föl sorban a kérdéseket.

Fontos, hogy megpróbáljuk közösen, európai szinten is definiálni, hogy mi az, ami ellen harcolnunk kell. „Migráció, terrorizmus, bizonytalanság – ez csak a felszín.”

Az EU már nem globális, csak regionális szereplő

Orbán itt tért rá tényleges mondanivalójára: „Az elmúlt ötven évben, ha azt mondták egy német, francia vagy brit fiatalnak, tehát nem Közép-Európainak, «Kedves, fiatal barátom, ha rendesen elvégzed az iskolákat, tiszteled a törvényeket és szorgalmasan dolgozol, akkor jobban fogsz élni, mint a szüleid.» Ez ma nem igaz” – szögezte le Orbán, majd fölvázolt három, egymásból kigyűrűző válságot:

• Gazdasági válság: új szereplők léptek a világpiacra, India, Kína, ez felfordította a dolgokat.
• Elitválság: ebből úgy lett elitválság, hogy a jóléthez szokott EU-vezetők nem tudtak reagálni a gazdasági válságra, hiszen mindig ugyanabból az iskolából érkeztek, miközben megjelentek az új hangadók – a radikálisok, Donald Trump, a német Alternatíva Németországnak (AfD), stb.
• Demokráciaválság: mivel a régi elit nem tud mit kezdeni az emberek problémájával, és inkább a radikálisabbak felé fordul, demokráciaválság lett az elitválságból.

E válságok okozta bizonytalanságot érezzük minden egyes európai terrortámadás után – magyarázta a kormányfő. Szerinte eddig is „voltak őrültek”, akik időnkét robbantgattak, de ma ahhoz kell hozzászoknunk, hogy törvényszerűen bekövetkeznek ezek az események. „A félelem azonban sündisznóállásra kényszerít mindenkit” – mondta Orbán, aki szerint ez az attitűd nem alkalmas arra, hogy visszaszerezze az Unió korábbi szerepét.

„Mit kell tenni a bizonytalanság ellen? Mit kell az EU-nak másként tenni ehhez?” – tette föl a kérdést a miniszterelnök, majd gyorsan meg is válaszolta: „Abba kell hagyni néhány rossz dolgot”.

Az egyik ilyen rossz dolog Orbán szerint a nemzetek, nemzetállamok eljelentéktelenítése. A másik a hamis önértékelés: szerinte az EU immár nem globális, csupán regionális szereplő. Ha van is hatásunk, az a bennünket körülvevő régióra vonatkozik csak – magyarázta a kormányfő, aki szerint ez a Brexitnek köszönhető: „Azzal, hogy az angolok kiléptek, ez a képessége az Uniónak megszűnt. Az EU regionális szereplő lett.”

Az EU idealizálását is abba kell hagyni. „Ha magyar vagy, európai vagy. Ez eddig rendben is van. De kifejlődött tőlünk nyugatra egy olyan politika, ami folyamatosan ideológiát, európai ideológiát épít” – folytatta. Ha az EU csinál valamit az jó, ha a nemzetek – mint a britek például – csinálnak valamit, az rossz. Pedig vannak olyan kérdések, amiket közösen kell, és vannak, amiket nem közösen kell megoldani. A menekültválság, a határellenőrzés, a kvótapolitika ilyen, mármint nemzeti politikai kérdés – magyarázta Orbán.

Szerinte amennyiben ezt az ideologikus gondolkodást nem adjuk fel, és nem térünk vissza a praktikus gondolkodáshoz, akkor nem tudunk felülkerekedni a problémákon.

Orbán szerint az EU legalább három rossz döntést hozott:

• Megnövelte az Európai Parlament (EP) szerepét. Ez a nemzeti parlamentek működését lerontotta.
• Az Európai Bizottságnak megengedtük, hogy az EU alapszerződése őrének tekintse magát, ezzel viszont politikai hatalmat adtunk neki.
• Hatalmat adtunk ennek az intézményrendszernek is –  ilyen a kvótaügy, amelyet a Bizottság átvitt kétharmados többséggel, holott például Magyarország kormánya ezzel nem ért egyet.

Az európaiak igenis látják az összefüggést a migráció és a terrorizmus között

A miniszterelnök ezután a Századvég által készített EU-s felmérés alapján bemutatta, hogy az európaiak igenis látnak összefüggést a terrorizmus és a migráció között, jóllehet ezek tények, és csak az EU vezetői vitáznak ezzel.

A felmérés szerint az emberek több mint 65 százaléka gondolja, hogy a terrorizmus és a migráció között egyenes összefüggés van, 63 százalékuk pedig úgy véli, hogy a bevándorlók megváltoztatják Európa kultúráját. Orbán szerint az EU elitjének ezért el kell fogadnia, miszerint a migráció veszélyt jelent, megváltoztatja Európa arculatát, és lerombolja a nemzeti kultúrákat.

Ezt az EU vezetői nem fogadják el – mondta Orbán, és ha ő megnézi például, hogy milyen intézkedéseket hoznak a migráció tekintetében e vezetők, akkor egy dolog nem derül ki számára: hogy mi a cél?

„Én nem értem például, hogy megállítani akarjuk vagy lassítani a migrációt. Én megállítani akarom, mert azt gondolom, hogy a migráció rossz dolog. Ők csak lassítani akarják, amivel nem tudom, mit akarnak elérni” – magyarázta a kormányfő. Ha nem kezdünk itt is világosan, átlátható módon, tiszta struktúrában beszélni, akkor baj lesz – tette hozzá.

Trump három javaslata az USA globális szerepvállalásáról nagyon is elfogadható

„Én nem vagyok Donald Trumpnak a kampányembere. Sosem gondoltam volna, hogy ő lenne a jobb az EU és Magyarország számára, de a helyzet úgy áll, hogy meghallgattam ezt a jelöltet, és azt kel mondjam, aligha tudtam volna jobban fogalmazni” – fogalmazott Orbán az Egyesült Államok (USA) republikánus elnökjelöltjével kapcsolatban. Orbán szerint Trump három javaslata az USA globális szerepvállalásáról nagyon is elfogadható: „Amerikában a világ legjobb titkosszolgálatát kell létrehozni. Szerintem is, az európai nemzetek titkosszolgálatainak a legjobbnak kell lenni” – mondta Orbán.

A demokrácia exportpolitikáját abba kell hagyni – folytatta, majd hosszasan fejtegette, miszerint azokban a térségekben, ahol a nyugatiak megpróbálkoztak a demokratikus erők támogatásával, ott csak rosszabb lett a helyzet, destabilizálódtak az országok, nőtt a migráció.

Orbán ezután – sokadszorra – elismételte a demográfiai népességrobbanás becsült afrikai számait, mely szerint óriási mennyiségű afrikai (nigériai, líbiai, etiópai) populáció várható 2050-re, akik Európába fognak jönni.

Orbán itt kicsit maga is megrettenhetett mértéktelen demagógiájától – írja a 444 –, mert ezután kitért arra, hogy valamikori külügyminisztere, Martonyi János óvatosságra intette az effajta gondolkodással kapcsolatban, mondván, veszélyes a mai folyamatokat kivetíteni a jövőre, de „a józan paraszti gondolkodás mégiscsak ezt kívánja tőlünk.”

Határt védeni plüssállatkákkal nem lehet

Orbán ezután a határvédelem fontosságát hangsúlyozta, illetve arról is beszélt, miszerint ő nem utálja a migránsokat, csak a migrációt, márpedig a migránsok jelentik a migrációt: „Az eddiginél sokkal nagyobb lesz a beáramlás nagyságrendje. A határvédelem esztétikailag nehezen értékelhető dolog, de határt védeni virágokkal meg plüssállatkákkal nem lehet” – mondta.

Úgy folytatta: „Világossá kell tenni, nem vagyunk szívtelen emberek. Különbséget kell tenni a migráns és a migráció között. A migráns egy szerencsétlen ember, ezt értjük. A migráció azonban megöl bennünket. Márpedig a migráció a migránsok személyén testesül meg, ezért a kerítésnél meg kell őket állítani. Aki jogsértéssel lép be, azt börtönbe kell zárni.”

Orbán végül összegezte gondolatait, és kijelentette, hogy az elmondottak szellemében fog asztalhoz ülni a szeptemberi pozsonyi EU-csúcson. Mi kell még ahhoz, hogy kimondjuk, hogy az európai politikai vezetés megbukott? – tette föl a kérdést. Hiszen egyetlen célját sem képes elérni – válaszolt.

Magyarországon nincs válság

„Nekünk nem az iszlám jelenti a problémát, hanem az európai bürokraták” – mondta a kormányfő, aki szerint azért is le kell számolni a régi európai elittel, mert a közép-európai új csatlakozók, az „új tagok” ma sokkal jobban állnak, mint a nyugati régiek. Ezzel bizonyították, hogy életképesebbek.

„Közép-Ezrópában nincs gazdasági válság. Se Lengyelországban, se a Cseh Köztársaságban, se Szlovákiában, se Magyarországon nincs. Romániáról nem merek nyilatkozni (nevetés)” – fogalmazott, majd visszatért a beszéde elején fölvetett gondolathoz.

Szerinte egy közép-európai fiatal ma abban különbözik nyugati társától, hogy rá nem igaz az, hogy rosszabbul fog élni, mint szülei. Ez is bizonyítja, hogy a közép-európai régió jól teljesít. „Ha rendesen dolgoznak, ha tisztelik a hagyományokat és a szüleiket, akkor ma jobban fog élni egy közép-európai fiatal, mint a szülei. Ez a nyugatiakra nem jellemző” – fejtegette Orbán, majd tovább ekézte a brüsszeli elitet, amely szerinte képtelen a változásra.

Végül az őszi, kvótaellenes népszavazásban látta meg gondolatainak igazságát: „Ha ránézünk az október 2-ai népszavazásra, akkor azt látjuk, hogy az egyetlen ország, ahol ma megkérdezik, meghallgatják az embereket, az Magyarország és Közép-Európa”.

„Amit eddig csináltunk, az egyetlen célt szolgált, amit az elmúlt időszak igazolt: Magyarország egy biztos pont maradjon egy bizonytalan világban” –  összegzett.

A kormányfő nem először mondott Tusnádfürdőn nagy hatású beszédet: két évvel ezelőtt itt vezette be a későbbi politikáját is meghatározó illiberális kifejezést.

A pártok reakcióit az Index szemlézte:

Magyar Szocialista Párt (MSZP): Orbán Viktor leleplezte, hogy az októberi kvótareferendum valójában Magyarország Európai Unióból történő kivezetését készíti elő. Teljes egészében elszakadt a valóságtól, amit jól mutat, hogy sem a magyar egészségügy, sem az oktatás, sem a gazdaság helyzetére nem tért ki beszédében. Emellett nem veszi észre, hogy a magyar fiatalok kétharmada külföldön képzeli el boldogulását, azokban az országokban, amelynek vezetőit a magyar miniszterelnök leváltaná.

Lehet Más a Politika (LMP): Orbán Viktor miniszterelnök szerepzavarban van, uniós vezetőként folyamatosan kritizálja az Európai Uniót, de megoldásokat nem mutatott be szombati tusványosi beszédében. Orbán Viktor tévesen állítja, hogy Magyarország biztos pont egy bizonytalan világban, mert több százezren külföldre kényszerülnek, az egészségügy összeomlott, az oktatás romokban van és alacsonyak a bérek. Hozzátette: önsorsrontó politikus az, aki olyan mellett kampányol, aki szétverné a NATO-t.

Együtt: A jogállamot és az európai értékeket eláruló Orbán Viktor álszenten Európáért aggódik, miközben Putyin trolljaként éppen ő próbálja gyengíteni az Európai Unió világpolitikában betöltött szerepét. A párt szerint a kormányfő szombaton végérvényesen a ’80-as évekbeli állampárt gyáva, az idők szavát ostobán nem értő vezetőinek szerepébe süppedt.

Demokratikus Koalíció (DK): Orbán Viktor hadat üzent az európai közösségnek és szabadságra, demokráciára, jólétre váró magyaroknak. Együgyű lett, másról nem hajlandó beszélni, mint félelemről, menekültekről, az EU állítólagos válságáról, és nem vesz tudomást arról, hogy a magyar fiatalok százezer szám menekülnek el diktatúrája elől Nyugat-Európába, amely Orbán Viktor szerint elvesztette jelentőségét. Orbán Viktor ki akarja vezetni az országot az Európai Unióból.