Orbán Viktor miniszterelnök csütörtöki nyitóbeszéde folyamán a berlini Európa Fórumon teljes egészében Magyarországról, illetve arról beszélt, hogy a többi európai ország mennyit tanulhat országa „sikeréből”.

Az egynapos fórum célja az volt, hogy az európai politikusok és médiavezérek megvitassák milyen Európát is szeretnének ők. Beszédet tartott többek között Angela Merkel német kancellár, José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke, Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke és David Cameron, brit miniszterelnök.

A házigazda Orbánt egy olyan miniszterelnöknek mutatta be „aki megosztotta egész Európát, akinek országa erős nacionalista politikát követ, megcsorbította a média jogokat és marginalizálta a parlamentet.” A házigazda továbbá azt mondta a résztvevőknek, hogy „Orbán Viktor minden bizonnyal egy olyan Európát képzel el, ahol a nemzeti államok erősek. A kérdés már csak az, hogy az ő elképzelései mennyire kompatibilisek az európai normákkal.”

Orbán azzal kezdte, hogy a politikai pályafutásának 30 éve felhatalmazza őt arra, hogy az összegyűlteknek elmondja, hogy „Churchill-nek mennyire igaza volt, amikor azt mondta, hogy a politika sokkal veszélyesebb, mint a háború, hiszen utóbbi csak egyszer öli meg az embert”. Orbán továbbá úgy vallotta, hogy „Közép-Európa tíz évvel ezelőtti csatlakozása az Európai Unióhoz egy „sikertörténet”. „Ma már nem lehetséges Közép-Európát perifériálisnak nevezni. Valójában nemsokára eljön az az idő, amikor ez a régió lesz egész Európa fejlődésének motorja. Orbán még azt is elmondta a közönségnek, hogy „Saját dolgunkat kellett tehát tennünk annak érdekében, hogy ezt a történelmi lehetőséget véghezvihessük.”

Orbán aztán azzal folytatta, hogy összefoglalta az elmúlt tíz évről alkotott véleményét:

A kommunizmus összeomlása után a következő nézet uralkodott: ahhoz, hogy fel tudjunk szabadulni a kommunista típusú rendszerek másolása alól, nyugati modelleket kezdtünk követni. A gazdasági liberalizmus idején, a 90-es évek első felében nem is tettünk mást a kormányfő szerint, mint ezeket a mintákat kopíroztuk. Aztán viszont megkezdődött a második követési korszak, az EU-csatlakozást előkészítő időszak. Ebben a nyugati demokráciákat régi Európaként, a posztkommunista államokat új Európaként emlegették. „Holott közülük egyes nemzetek több mint ezeréves történelemre tekinthettek vissza” – hangsúlyozta a kormányfő. „Ezután egyik pillanatról a másikra minden megváltozott: beütött a 2008-as pénzügyi válság. Magyarország omlott össze először a krízisben, aztán láttuk, hogy az eurózónát, sőt az egész világgazdaságot megrázza” – magyarázta Orbán. Ekkor jöttünk rá, hogy a Nyugat másolásán alapuló rendszereink nem terhelhetők tovább.

Orbán visszaemlékezett arra, hogy 2008-ban Magyarországnak nem volt önbizalma és bátorsága, hogy megtalálja a saját kiútját a gazdasági válságból. „Magyarország története akkor javult, amikor az én pártomat hatalmazták fel 2010-ben, hogy kifejlessze saját módszerét a válságkezelésre.” Továbbá azt mondta a közönségnek: „Ma is jól látható, hogy ez egy sikeres stratégia volt és az is marad.”

Orbán azt mondta, hogy Magyarország „az utóbbi években újjászületett és megerősödött”. Magyarország átalakulását puszta strukturális reformot meghaladó átalakulásként jellemezte, abban, hogy bevezetett „új alkotmányt, új büntető-, polgári- és munkatörvényeket” és abban, hogy „a teljes gazdaságpolitikát megújították”. Orbán Viktor továbbá azt is elmondta, hogy Magyarország már annyira „megerősödött”, hogy jogában áll „Európa jövőjével kapcsolatos javaslatokat tennie és elvárni a Nyugattól, hogy elfogadják, hogy ehhez joga és ebben szerepe van.”

Az elkövetkezendő választásokat illetően, Orbán azt mondta, muszáj szembenézni a ténnyel, hogy „Európa bővelkedik aggodalmakban”.

Az államok az erősödő szélsőséges erőktől tartanak, a választók pedig a hiányzó európai kapacitás miatt aggódnak, amiatt, hogy Európa globálisan veszít a jelentőségéből. „Az én feladatom most abban áll, hogy megfogalmazzam, miért állnak fenn ezek a veszélyek. Ezek nagyon érzékeny kérdések, puszta említésük politikai rizikóval jár, így a tanácsadók gyakran le is beszélnek róla, hogy ezeket szóba hozzam.”

Orbán azt mondta a konferencia résztvevőinek, hogy az EU-ban „senkinek nem kellene a mások pénzéből élnie”. Azt mondta, Magyarország fejlődése részben annak a döntésnek köszönhető, hogy minél hamarabb visszafizette az IMF hitelt. Továbbá kiemelte, hogy Magyarország új alkotmánya meghatározza a maximális államadósság mértékét és az ország csökkentette államadósságát.

„Krízis feladatokként” említette az energiaköltségek, a munkanélküliség csökkentését, illetve a demográfiai kérdés kezelését. Az utóbbit illetően elmagyarázta, hogy a tömeges elvándorlás nem oldhatja meg a kontinens demográfiai problémáit.

„A történelem igazolta, hogy azok a civilizációk, amelyek biológiailag nem képesek fenntartani magukat, eltűnnek” – magyarázta a fórumhallgatóságnak a politikus. „Európa szerencsére nem ebben a helyzetben van, ami viszont biztos, hogy a tömeges bevándorlás mindenképpen feszültségekhez vezet a kulturális és szociális különbségek miatt.”

Orbán azt mondta, hogy Magyarország bevezetett egy „család- és gyermekközpontú adórendszert” és hogy a legtöbb európai állampolgár „kötődik a nemzetéhez”.

A nemzeti identitást nem lehet nem figyelembe venni, a népek büszkeségét nem lehet megsérteni – a jövőben erre szerinte az EU-nak is több figyelmet kell fordítania. A nemzeti érzület ugyanis nem gyengíti Európát, hanem erősíti.

Orbán elmondta, „sok európai szívet sebeztek meg azzal, hogy az EU nem tiszteli megfelelően a keresztény gyökereit”. Orbán szerint a kereszténység nem csupán egy vallás, egy kultúra is egyben, amelyre civilizációnk épült. Ez nem választás kérdése, hanem tény.”

Végezetül Orbán elmondta, Magyarország nem csak gazdasági, hanem politikai sikerekkel is büszkélkedhet. Ugyan nem javasolta a többi európai országnak, hogy másolja le a kelet-európai példát, azt mindenképpen tanulmányozásra érdemesnek találta.

Orbán hazai kritikusai, beleértve a korábbi külügyminisztert, Balázs Pétert, rámutatott, hogy Orbán megjegyzései és politikája ellentmondásban van ez Európai Unió összetartási elvével. Megkérdőjelezte ugyanakkor Orbán jogát, hogy Közép-Európa nevében beszéljen, mivel a magyar politika lényegesen eltér szomszédos országaink politikájától. Kritizálták Orbánt, hogy végig Magyarországról beszélt egy olyan konferencián, amelyen Európa volt a téma, és hogy nem tett említést az ukrán válságról. Végül arra is rámutattak, hogy valójában Magyarország gazdasága az Európai Unióban az egyik legrosszabb már egy ideje.

Hivatkozások:

Orbán: Kereszténységet és heteroszexuális családot, index.hu, 2014. május 8.

Balázs Peter, atv.hu, 2014. május 8.