Orbán Viktor: “A liberális államszerveződés korszakának vége”

július 27, 2014

Orban-e1406474827450

Orbán Viktor miniszterelnök a romániai Tusnádfürdőn beszélt támogatói előtt szombaton.

A Fidesz támogatók előtt szombaton, Romániában megtartott beszédében Orbán Viktor elmondta, „a liberális államszerveződés korszakának vége”, és bejelentette, hogy megalakult a magyar parlamentben egy olyan bizottság, amely a külföldi befolyásszerzésnek a folyamatos figyelésével, nyilvántartásával és nyilvánosságra hozatalával foglalkozik. “Olyan Vaskupolát vonnak, amelyre ha valaki ránéz, azt látja, ezt nem érdemes lyuggatni”, mondta el Orbán a tömeg előtt a Fidesz által évente megrendezett bálványosi szabadegyetemen, Tusnádfürdőn.

Nem csak a külföldiek kerültek Orbán látóterébe, hanem a magyar civil szervezetek is, valamint azok alkalmazottai, különös tekintettel az EGT és a Norvég Alap kedvezményezettjeire, amelyek a kormányoldali lejárató kampány, és a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal politikai motivációjú ellenőrzésének célpontjává váltak. „Egyes, a nyilvánosságban rendszeresen szereplő magyarországi civilek esetében külföldiek által fizetett politikai aktivistákkal van dolgunk, akik külföldi érdekeket próbálnak érvényesíteni Magyarországon” – mondta Orbán.

Szombat volt az első olyan alkalom, hogy Orbán megszólalt a hónapok óta tartó, Lázár János, a miniszterelnöki hivatalt vezető miniszter és az EGT valamint a Norvég Alap között folyó vitával kapcsolatban. A vita a nem EU tag Izland, Liechtenstein és Norvégia anyagi hozzájárulásával kapcsolatban alakult ki az EU 16 újabb tagja részére, beleértve Magyarországot is. A támogatást nyújtó szervezetek továbbra is folyósítják a pénzeket a magyar civil szervezetek részére, melyek közül néhány a jelenlegi Fidesz-KDNP kormányt kritizálta, ugyanakkor a magyar kormánynak folyósított támogatások kifizetését felfüggesztették. Emiatt számos támadás érte az alapot, a támogató országokat, valamint a kedvezményezett civil szervezeteket is Orbán megbízottja, Lázár és annak helyettes államtitkára, Csepreghy Nándor vezetésével.

(A szerkesztő megjegyzése: a jelenlegi kormány alatt az igazán piszkos munkákat a miniszterelnök végrehajtóembereinek a végrehajtóemberei végzik.)

Miután kiderült, hogy Orbán elítéli a magyar civil szektor külföldi pénzelését, többen megjegyezték, hogy a Fidesz elnöke maga is Soros György alapítványának ösztöndíjának kedvezményezettje volt 1989-ben. Azonban, a miniszterelnök épp csak nem nevezte meg Gulyás Mártont, a Krétakör színház vezetőjét, aki társ-rendezője volt számos kormányellenes demonstrációnak. A megfogalmazott küldetése szerint a kortárs társadalmi és politikai kérdésekkel foglalkozó Krétakör az áprilisi választások óta hívta fel a nyilvánosság figyelmét a kormány civil szervezetek, valamint a megmaradt független média elleni tevékenységére, mivel az új választási törvény eredményeképpen annak ellenére őrizte meg a Fidesz a kétharmados parlamenti többségét, hogy 700.000 szavazót vesztett.

Úgy tűnt Orbán azt is elismerte, hogy akár csak a KEHI, ő maga is túllépett személyes hatáskörén miniszterelnökként. Barack Obamát, az Egyesült Államok miniszterelnökét is beperelte a kongresszus, hatásköre túllépése miatt – emlékeztetett Orbán, mielőtt feltette a következő kérdést: “meddig maradhatnék hivatalban, ha a parlament pert indíthatna ellenem a hatásköröm túllépése miatt?”

Nem veszi ugyanakkor figyelembe azt az amerikai látásmódot, hogy az emberi jogok terjesztése alapvető feladat. “Határozott, pragmatikus és kapcsolat-központú” diplomáciát kell folytatni, „az emberi jogok sorolása” helyett, mondta. Az „igazi nemzeti külpolitika” célja az, hogy minden globális résztvevő érdekelt legyen az „ország sikerében”.

Korábban a hónap során Orbán  ellenezte, hogy az EU kiterjessze szankcióit Oroszországgal szemben Ukrajna megszállása miatt, alig pár órával azelőtt, hogy – a minden valószínűség szerint oroszok által támogatott ukrán szeparatisták orosz rakétával – lelőtték a Maláj Légitársaság utasszállító gépét, 298 ember halálát okozva. Azonban nem tűnt úgy, mint aki megbánást tanúsít az oroszokkal kötött felfrissített szövetség miatt a paksi atomerőmű bővítésre felvenni szándékozott 10 milliárd eurós hitellel kapcsolatban.

„Önriogatás volna azt mondani, hogy “besodródunk az orosz medve ölébe”. Magyarország a NATO és az unió tagja, és az “a legnagyobb bajunk”, hogy a külkereskedelmi mérleg több mint kétharmada az unió felé irányul, ami egészségtelen arány.

Orbán szerint „az lenne az egészséges, ha ez 50 százalék lenne, a másik fele pedig a világ más pontjaira irányulna, hogy “több lábon álljunk” – fűzte hozzá. Ami most történik Oroszország és a nyugati világ viszonyában, az nagyon rossz Magyarország számára, “az volna az érdekünk”, hogy ne szakadjanak le a nyugati társadalmi fejlődéstől – mondta.

Orbán véleménye szerint a 2008-as gazdasági világválság ugyanolyan jelentőségű változást indított el, mint ami az első és második világháború után, illetve 1990-ben zajlott le. A jóléti állam és a társadalom kimerítette erőforrásait. Manapság az eladósodottság által önmagát emészti fel a Nyugat, és tovább már nem fenntartható ez a létforma. Nem érdemes egy nem fenntartható modellt követni – mondta Orbán. Szerinte provincializmus a Nyugat másolása, amin túl kell lépni, ez ugyanis “megöl bennünket”.

Orbán elismerte, hogy számos magyar nemzetiségű szavazatával sikerült helyreállítani a “morális egyensúlyt”, hiszen 2004 decemberében az államhatárokon kívül élő magyarok visszafogadása ellen szavazó erők “úgy nyerték el méltó büntetésüket”, hogy a határon túli magyarok voksaival jött össze a Fidesz-KDNP kétharmada.

“Megpróbáljuk megtalálni a Nyugat-Európában elfogadott dogmáktól és ideológiáktól elszakadva azt a közösségszervezési formát, azt az új magyar államot, amely képes arra, hogy a mi közösségünket évtizedes távlatban versenyképessé tegye a nagy világ-versenyfutásban” – fogalmazott Orbán Viktor.

Az új Magyarország egy „munkaalapú állam lesz, amely tiszteletben tartja a kereszténységet, a szabadságot, az emberi jogokat”. A liberális államszerveződés korszakának vége, tette hozzá Orbán és felsorolta Kínát, Indiát, Oroszországot, Törökországot és Szingapúrt, mint követendő, inspiráló példákat Magyarország számára. “Eljön a mi időnk” – zárta mondandóját.