Orbán Viktor Magyarország újraválasztott miniszterelnöke

május 12, 2014

orban8

Orbán Viktor politikai nagygyűlésen a parlament lépcsőin, miután harmadszor választották miniszterelnöknek

Szombaton az új magyar országgyűlés 130 igen és 57 nem szavazat mellett Orbán Viktort választotta miniszterelnöknek. Tartózkodás nem volt, a Demokratikus Koalíció négy képviselője szándékosan nem vett részt a szombati ülésen, ezzel tiltakozva az ellen, hogy Orbán nem hirdetetett programot a következő négy évre azt leszámítva, hogy folytatják az elmúlt négy év politikáját. Sem Orbán, sem pedig Kövér László házelnök nem szavazott.

Az eskü és a beiktatás után gratulált Orbánnak Áder János köztársasági elnök, Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke, Darák Péter, a Kúria elnöke, valamint a Fidesz, a KDNP, a Jobbik és az LMP vezetői. A miniszterelnök meglepetésére Szabó Tímea független képviselő is odasietett hozzá, és amikor gratulált, átadta neki az EU zászlaját (feltehetőleg, hogy helyettesítse a Gaudi-Nagy Tamás és Novák Előd, a Jobbik képviselői által az előző parlament utolsó ülésnapján az ablakon kidobott  zászlót).

Míg a miniszterelnök fogadta a gratulációkat, az MSZP mind a 29 képviselője csendben elhagyta a termet.

Ezután Orbán Viktor negyven perces beszédet tartott, melyet szólásmondásokkal fűszerezett, és annak néhány részletét a két nappal korábban Berlinben tartott Európa Fórumon elhangzott beszédéből vett át.

A miniszterelnök azzal kezdte beszédét, hogy bár a most megalakítandó kormány kétharmados parlamenti többséggel rendelkezik, mindig “a háromharmadot, vagyis minden magyart képvisel majd”, minden magyar szolgálatára törekszik, politikai hovatartozástól függetlenül.

A választásról szólva azt is kiemelte, hogy mivel azon az egész magyar nemzet részt vett, így mind a parlament, mind a kabinet joggal tekintheti magát a nemzet kormányának és a nemzet Országgyűlésének. Ez nem túlterjeszkedés, hanem elkötelezettség – tette egyértelművé, köszönetet mondva az anyaországon kívül élőknek is, akik, szavai szerint, elsöprő többséggel támogatták a nemzet egyesítésének törekvését. Most a győzelemmel és a sikerrel kell szembenéznie, és tudja, folytatni kell a négy éve megkezdett munkát. Az elmúlt négy év Orbán szerint nagyon kemény volt: államadósság, bürökratákkal és bankárokkal kikövezett akadálypálya volt.

Orbán szerint az alapkérdések eldőltek és a kormány politikája a nemzeti együttműködés, az egység és európai közép megerősítésére irányul majd. Kiemelte: a másodszori megerősítés után nem vita az alaptörvény, az emberi méltóság tiszteletére épülő társadalomszervezés, a szabadságot és felelősséget összekapcsoló politika, nem vita tárgya a munkaalapú gazdaság és a nemzetegyesítés politikája sem.

A hogyanról és a részletekről lesznek és kellenek viták, de az alapkérdések eldőltek, a választók a vitát lezárták – jelentette ki Orbán Viktor.
Rámutatott: ez a választás megerősítette a 2010-ben végrehajtott második rendszerváltást, hogy a magyar gazdaság spekuláció helyett munkára épüljön, a liberalizmus doktrínái helyett a kölcsönös felelősség eszméjét kövessék, a globális erők előtti behódolás helyett küzdjenek a nemzeti függetlenség megtartásáért, internacionalizmus helyett a haza szeretetére neveljék a gyermekeiket.

„Új Közép-Európát építünk Európa közepén”

Orbán az országgyűlés előtt elmondta: Magyarország középre tart, “Európa közepén egy új Közép-Európát építünk”, amely felzárkózhat a kontinens nyugati feléhez. “Az európai életszínvonal és életminőség közepe felé tartunk a következő négy évben” – jelentette ki, megjegyezve, hogy ugyan “még nem érjük el a felsőbb szintjét, de felfelé haladunk, a középosztály, vagyis a magyarok nagy többségének megerősödése felé tartunk”.

A kabinet politikája a nemzeti együttműködés, az egység és az európai közép megerősítésére irányul majd – vázolta fel. A miniszterelnök bejelentette, folytatni fogják a nemzeti konzultáció politikáját, majd ismertette társadalom- és külpolitikájuk alapjait. Eddigi és harmadik kormánya politikáját is jellemezve hangsúlyozta: nem fogadhatók el olyan közállapotok, amelyekben a lelkiismeretesen eljárók, a törvényeket betartók folyamatosan rosszul járnak, míg a lelkiismeretlen, a farizeus jól jár, előnyt szerez.

A “liberális alkotmánnyal” szemben, amely nem kötelezte a kabineteket a nemzeti érdekek szolgálatára, az ő kormánya munkáját az a nemzeti, keresztény alapú társadalomértelmezés adja majd, amely szerint “a társadalom nem egyének puszta halmaza, hanem közösség, szerves szerkezet” – fogalmazott. “Olyan kormány megalakítására törekszem, amely képes egyszerre igazságos és versenyképes Magyarországot teremteni” – mondta.

A szélsőségek elleni küzdelem meghatározása

Orbán a szélsőségekről szólva elmondta: a következő négy évben határozottan, következetesen fel fog lépni a szélsőségekkel szemben. Orbán szerint szélsőség minden olyan politika, ami veszélyes a magyarokra; szélsőség, ha valaki a bűnözők jogait az áldozatok elé sorolja, de szélsőségnek tekinti az olyan gazdaságpolitikai javaslatokat is, aminek nincs józan alapja, továbbá azt, ha valaki azért akar pénzt elvenni a dolgozóktól, hogy olyanoknak adja, akik munkaképesek, de nem dolgoznak, azaz aki a munkanélküliséget akarja támogatni. Veszélyesnek és szélsőségesnek tekinti továbbá a magyar népre azt a politikát, amely az 1000 éves Magyarországot valamilyen Európai Egyesült Államok oltárán fel akarja áldozni, és ide sorolta az unióból való kilépés programját is. Orbán azt ígérte, ezen jelenségek ellen következetesen, határozottan és kitartóan fel fog lépni.

Orbán elmondta, fontos, hogy Magyarország az Európai Unió része maradjon, figyelmeztetve arra, hogy „Aki nem ül az étkezőasztalhoz, az könnyen az étlapon találhatja magát”.

A kormány Európa- és külpolitikájáról Orbán úgy fogalmazott, hogy azt a tisztánlátás, a nyílt párbeszéd és a bátor gondolkodás jellemzi majd. Hangsúlyozta, hogy Magyarország a NATO és az Európai Unió része, efelől pedig kormányzásuk idején sem lesz kétség. Jelezte ugyanakkor, hogy az ország ezen szövetségekben tag, nem pedig túsz, Magyarországnak megvannak a saját javaslatai, “senki nem várhatja el tőlünk, hogy némának tettessük magunkat. Azt sem várhatja el tőlünk senki, hogy tökfilkónak tettessük magunkat, akinek nincs egyetlen épkézláb gondolata arról, mit kell, kellene tennünk” – fogalmazott.

Orbán kifejtette: kormánya nem akar bevándorlást támogató politikát, ehelyett szorgalmazza a gyermekvállalás segítését, a népességfogyás természetes úton való megfordítását.

A külpolitikára kitérve azt mondta, hogy annak középpontjába a gazdaságpolitikai kapcsolatok, valamint a markáns nemzetpolitika kerül majd. Utóbbival kapcsolatban kijelentette: a Kárpát-medencében élő magyarokat megilleti a kettős állampolgárság, a közösségi jogok és az autonómia. Az ukrán válság ügyében felhívta a figyelmet az Ukrajnában élő 200 ezres magyar közösségre, amelynek – mint mondta – meg kell kapnia a kettős állampolgárságot és az önigazgatás lehetőségét.

A gazdaságpolitikáról szólva közölte, folytatódik a keleti nyitás politikája, és az ország növelni kívánja gazdasági súlyát a Kárpát-medencében.

Beszéde végén feltette a kérdést: hova érhet el Magyarország négy év alatt? Válasza szerint “messzire és magasra juthatunk. Most itt az esély, hogy hátrahagyjuk mindazt, ami lehúzott bennünket”: a nagy közös és egyéni adósságot, a nem vagy csak félig használható tudást, a csak papíron megszerzett szakképesítést, a kibírhatatlan rezsiköltségeket, a mindennapi élet kiszolgáltatottságát. Elérhető lesz a biztonság, a munkahely, az otthon, és megszerezhető lesz a jó képzettség, a minőségi tudás – sorolta.

Orbán azzal zárta beszédét, hogy: “Szeretnék jól szolgálni, szeretnék jó miniszterelnöke lenni ennek a különös, egyedi, tehetséges, de sokat szenvedett népnek, ennek a bátor, leleményes, lovagias és iparkodó nemzetnek. Szeretném, ha nem kellene több áldozatot hoznia, hiszen így is mértéken felül kellett szenvednie annyi évszázadon keresztül”.

Csatába kell menni

Beszéde után Orbán a Parlament előtt tartott Fidesz-KDNP nagygyűlésen a több tízezer egybegyűlt előtt elmondta: az európai parlamenti választáson újra meg kell küzdeni azokkal, akik veszélyesek Magyarország érdekeire – jelentette ki. A politikus miniszterelnöki eskütétele úgy fogalmazott, akiknek itthon nem sikerült elgáncsolni Magyarország megújítását, azok most Brüsszelben akarják ugyanezt. Ismét csatába kell mennünk, az ünneplés napjai itt és most véget érnek, ébresztőt kell fújnom – hangoztatta Orbán. A kormányfő szerint “a bukott baloldal” mindig kész arra, hogy Magyarország ellen uszítson. Olyanokat se engedjünk Brüsszelbe, akik “fejjel mennének a falnak”, akik azt mondják, Magyarország helye nem Európában van – tette hozzá.

Azzal vádolta a „bukott baloldalt”, hogy az „mindig kész Magyarország ellen agitálni”, de figyelmeztetett, hogy vannak, akik szerint Magyarország helye nem az Európai Unión belül van.

Tiszteletet a magyaroknak

Orbán a tömeg előtt elmondta, “az európai választáson hangosan és határozottan meg kell üzennünk Brüsszelbe: tiszteletet a magyaroknak! Mint mondta, küldjünk olyan képviselőket Brüsszelbe, akik tudják, mit akarnak valójában a magyarok, “olyanokat, akik nemcsak azt tudják, hogy gyáva népnek nincs hazája, de azt is tudják, hogy a bátornak van”. Úgy folytatta: olyanokat, akik becsülettel, férfiasan és alázattal fogják szolgálni Magyarországot, akikkel közösen a következő négy évben a magyar kormány itthonról és ők kint Brüsszelben, “kivívjuk a tiszteletet a magyaroknak a világban és itthon egyaránt”.

A miniszterelnök köszönetet mondott a jelenlévőknek, akiknek támogatása nélkül, mint mondta, nem tudták volna végigcsinálni az elmúlt négy évet. Mint fogalmazott, a tanulság egyszerű és világos: nincs nagyobb erő az egységnél. Úgy folytatta, a közös erő lehetetlennek látszó akadályokkal is megbirkózik, az a nép, amely összeadja az erejét, korábban mozdíthatatlannak hitt sziklákat is elgörgethet az útjából.
Hozzátette: ezt a magyarok a 2010-es és a 2014-es sikerből tanulhatták meg.

Véleménye szerint Magyarország rendszerváltást követő két évtizede is azzal telt, hogy oly sokan megpróbáltak bennünket eltéríteni céljainktól. “El akarták velünk hitetni, hogy nekünk, magyaroknak úgysem sikerülhet. Megpróbáltak minket lebeszélni arról, hogy a saját kezünkbe vegyük a sorsunkat és a saját történelmünket magunk irányítsuk” – fogalmazott. Azt akarták, hogy a történelem irányítsa a jellemünket – folytatta -, és ne a jellemünk a történelmet. Orbán szerint az eredmény nem is lehetett más, mint “egy helyben topogás, kiábrándultság és leszegett fej”.

Közölte, az elmúlt négy évben valóban forradalom történt az országban, nem az utcákon, tereken, hanem a lelkekben, nem karddal és vérrel, hanem szívvel és hittel vívták. A kormányfő szerint létrejött egy lelki egyetértés a magyarok, a határon inneni és túli, sőt bal- és jobboldali emberek között. “Hinni kezdtünk önmagukban és egymásban, összeadtuk az erőnket, és megmozdítottuk a mozdíthatatlannak látszó kősziklákat. Legyűrtük a múltunkat, végleg lezártuk a posztkommunizmus éveit és legyőztük a kishitűséget és a megalkuvást” – tette hozzá.

Orbán azt mondta, együtt sikerült, hogy négy év alatt a csőd széléről visszahozzák Magyarországot, hogy “visszaemeljük Európa fejlődő és elismert országai közé”. “Legyőztük a nekünk úgysem sikerülhet mentalitást és végre felemeltük a fejünket”. Lehetetlennek tűnt, hogy visszaszerezzék Magyarország tekintélyét, amit “a baloldal oly csúnyán megtépázott”, de ma már számolni kell az országgal, Magyarország ismét elfoglalhatja helyét a megbecsült ország között.

Hivatkozás:

Ezt ígéri Orbán a harmadik ciklusára, napi.hu, 2014. május 10.