A leglegitimebb törekvés a nemzet összetartozásának erősítése, és ott ahol hiányzik, annak megteremtése. … Az elvek fontosak, az értékek is fontosak, de a nemzeti érdekeket sem lehet zárójelbe tenni. … A nemzeti érdeket elokvensen, de határozottan kell képviselni az EU-n belül. Ezt jelenti Európainak lenni. … Magyarország, miután tagja a Nato-nak és az Európai Uniónak, lojális lesz szövetségeseihez, akkor is lojális lesz, ha a közös politikaként megalkotott lépéseikkel nem értünk teljes mértékben egyet. – Orbán Viktor Orbán, Magyarország miniszterelnöke
Orbán Viktor miniszterelnök a Diaszpóra Tanács budapesti találkozóján tartott beszédet szerda este, ahol elmondta, kormánya sikeresen védte meg Magyarország szuverenitását, és a “keresztény nemzeti értékeit ” az európai irányvonallal szemben. Hozzátette, kormánya nem akar újabb hideg-háborút Európa közepén.
A magyar diszpóra legnagyobb érdekképviseleti szervezete, a Diaszpóra Tanács szerdán kezdte meg éves konferenciáját a nemrég felújított budai Várbazárban. Orbán egyórás nyitóbeszédében meghatározta kormánya kulcsfontosságú, hosszú-távú stratégiai álláspontját a világ különböző pontjain élő magyar nemzetiségűekkel kapcsolatban.
“A mostani kormány számára természetes érzés az, amit nemzeti összetartozásnak nevezünk, bárki bármit is mond, hivatkozik modernségre és megváltozott világhelyzetre, számunkra a leglegitimebb törekvés a nemzet összetartozásának erősítése, és ott ahol hiányzik, annak megteremtése. Következésképpen az a kormány, amely Magyarországon a köz ügyeit igazgatja, nemzeti és patrióta kormány, amely abból indul ki, hogy magyarok vagyunk, következésképpen összetartozunk, és ha összetartozunk, akkor ebből világos feladatok és kötelezettségek származnak a közhatalmat gyakorló kormányzat számára is.”
Orbán beszélt az „új falak és politikai frakciók” kérdéséről Európán belül. Megemlékezett a 25 évvel ezelőtti rendszerváltásról, és elmondta, akkor ő és a 89-es generáció más tagjai álmodtak a szabad Európáról és a szabad és független Magyarországról is. „Azt gondoltuk, hogy a nyugati modellek kritikátlan átvétele automatikusan megoldják a gondjainkat, azt gondoltuk, hogy az akkor éppen divatos neoliberális fölfogás szerinti piac automatikusan el fog bennünket juttatni a jóléti államhoz. Okkal gondoltuk ezt. Ez volt a korszellem és világhangulat” – mondta Orbán.
A miniszterelnök úgy véli, azonban, hogy az 1990 és 2010 közötti új magyar demokrácia történelme – ide nem értve az 1998-2002 közötti polgári kormányzás időszakát – arról szólt, hogy „kiárusították az országot, majd hitelekből tartották fenn a jóléti állam illúzióját, aminek következményeként másodjára is a legvidámabb barakká váltunk, csak most már az Európai Unión belül”.
Orbán szerint az állam eladósodottsága és a devizahitelek miatti „adósrabszolgaság” oda vezetett, hogy Magyarország a 2008-as gazdasági válság idején elsőként omlott össze pénzügyileg, megelőzve Görögországot. Európa számára a válságból a kilábalás most is tart, és az Eurózóna nem fog teljesen felépülni az elkövetkező években, melynek hatását Magyarországon is érezni fogjuk. Orbán szerint ennek hatására a jelenlegi kormány elkezdte a józan ész filozófiáját követni. “Ha van erőnk, akkor szabad és gazdag életet fogunk életet élni. Ha gyengék vagyunk, akkor el fogunk bukni.” Orbán, mint mindig, hozzátette: Magyarországnak magának kell megoldani a problémáit. „A kívülről remélt megoldások iránti illúzió nem volt része nagyszüleink életének, ez kifejezetten a szovjet megszállás és a kommunizmus itt maradt maradványa.”
Orbán a gazdasági válság elemzését azzal zárta, hogy elmondta, „nehéz szakítani azzal a szokással, hogy folyamatosan a nagy birodalmi hatalmaktól függünk a problémáink megoldásában, ahelyett, hogy magunk megoldanánk azokat.”
Hangsúlyozta, okkal áll kormánya politikájának középpontjában a nemzeti érdek, és a szuverenitás helyreállítása. Részletezte, hogy Magyarországnak azért volt szüksége új Alkotmányra, hogy leszámoljon a kommunista múlttal, és megjegyezte, hogy a korábbi keleti-blokk országai már jóval az EU csatlakozás előtt új alkotmányt fogadtak el, és így számos vitát megspóroltak maguknak, míg a 2013 előtti magyar alkotmányról sokáig folyt a vita a kommunista öröksége miatt. A lengyel, cseh és szlovák alkotmányt nem tárgyalták olyan részletességgel az EU-ban, mint a miénket, mivel amikor ezekben az országokban az új alkotmányt hatályba léptették, akkor még nem voltak az EU tagjai,- mondta Orbán, és hozzátette, az új alkotmány sikeresnek tekinthető.
Hazai és külföldi alkotmányügyi szakértők azonban egyáltalán nem értenek egyet a miniszterelnökkel az új magyar alkotmány értékelésében.
Orbán nem feledkezett meg arról sem, hogy kritizálja a jelenkori Európa értékeit, liberalizmusát, szemben az általa elképzelt „tradicionális élettel” és a „nemzeti hűséggel”:
“Az alkotmányunk tökéletesen összhangban van az EU alapelveivel jogrendjével, azonban a mi alkotmányunkban nem szerepel az európai korszellem, hogy az ember megszabadul nembéli mivoltától, megszabadul a teremtettség tényéből fakadó mivoltából, és megszabadul a hazához és a nemzethez kapcsolódásból fakadó kötelezettségeitől is… Az igazán szabad ember az, akinek a nemét sem tudjuk, hitbeli kötöttségek nem tartják vissza semmilyen fantasztikusnak gondolt cselekvéstől, és a hazához tartozás is inkább egy homályosuló emlék, mintsem egy a napi munkát, életet, kötelezettségeket meghatározó természeti tény. Ez a korszellem ma Európában, persze sarkítok és némileg igazságtalan vagyok.”
Orbán elmondta, hogy a Fidesz alkotmánya a „nemzeti, keresztény értékekre és a család tiszteletben tartására épülő új magyar alkotmány bombaként robbant az európai korszellemben.
A gazdasági önrendelkezés fontos a globalizált gazdaság keretein belül is. Orbán felidézte azt a vitát, amely a magyar parlamentben is folyik a kérdésről. Megjegyezte, „ha megnézzük, hogy mit csinálnak a németek, mit csinálnak az amerikaiak, ugyan ezt teszik, a nemzeti érdek, a nemzeti gazdasági mozgástér megteremtését”. Hozzátette, “a nemzeti önrendelkezés, a gazdasági önrendelkezés tagadása egy kizárólag kommunista gondolat”. Elmondta, hogy a magyar önrendelkezés politikájának a megvalósítása azt eredményezte, hogy 2010-ben kimenekültünk az IMF csapdájából. A miniszterelnök ez utóbbi lépést nagy sikerként értékelte.
Orbán a szuverenitással kapcsolatban elmondta, hogy „újragomboltuk az uniós kabátot”, „szervilis megfelelési kényszer helyett elkezdtünk európaiként viselkedni Európában”. Úgy véli, ez akkor következett be, amikor 2010-ben hatalomra került a kormány. “Az Európai Unióban, ha valaki európaiként akar viselkedni, akkor ki kell állnia a nemzeti érdekek mellett, és elokvensen, de egyértelműen képviselni kell a haza érdekeit.”
A kormány terveit az elkövetkező négy évre úgy foglalta össze, hogy „példa nélküli gazdasági növekedési programot” hajtanak végre, minden magyar háztartásba szélessávú internet kerül bevezetésre, kibővítik az autópálya hálózatot minden magyar nagyváros felé, és radikális állami bürokráciacsökkentést visznek végbe, és 2018-ra el kívánják érni a teljes foglalkoztatottságot.
Az orosz-ukrán konfliktusról a magyar állásponttal kapcsolatban a miniszterelnök számos támadásra reagált. “Geopolitikai tények vannak. … Szeretnénk, ha a szomszédjaink nem adnák ki a többszörösünket, jó volna ha senki sem volna nagyobb nálunk. Jobbra a germánok, körös körül a szlávok. Kicsit balra el az oroszok. Ebben a térben kell nekünk azt a politikát kitalálnunk, ami Magyarország érdekeit szolgálja. Természetesen az eszmék fontosak, az értékek is fontosak, de a nemzeti érdekeket sem lehet zárójelbe tenni. Következésképpen, Magyarország, miután tagja a Nato-nak és az Európai Uniónak, lojális lesz szövetségeseihez, akkor is lojális lesz, ha a közös politikaként megalkotott lépéseikkel nem értünk teljes mértékben egyet.” Orbán szavait azzal zárta, hogy mindenki figyelmébe ajánlotta Ausztria csendes, ravasz, sikeres és célszerű politikáját. Ausztria is része a Déli Áramlat projektnek, de nem tagja a NATO-nak. “Nem akarunk olyan politikát, amely visszahozza a hidegháborút. Én a hidegháborúban nőttem fel, és nem akarom, hogy az életem megint abban érjen véget. […] De ki fogjuk fejezni egyet nem értésünket bárkinek, ha úgy látjuk, hogy sérül az ország geopolitikai érdeke. Nem akarjuk azt látni, hogy újabb fal épül keleten, zárta Orbán szavait.
Mivel a sajtó csak Orbán nyitóbeszédéről tudósíthatott, az azt követő beszélgetésről nem, az nem ismeretes, hogy a magyar diaszpóra milyen mértékben értett egyet Orbán nézeteivel. Számos prominens amerikai-magyar szerint, beleértve Balogh Évát, a Hungarian Spectrum kiadóját, valamint az amerikai külpolitikai szakértőt, Charles Gatit is, Orbán keresztény-nemzeti politikája óriási kárt okoznak Magyarországnak. Véleményüket osztja számos magyar expatrióta is, beleértve a média szabadság és az emberi jogok szakértőjét Haraszti Miklóst is.
Forrás:
“Orbán Viktor miniszterelnök beszéde a Magyar Diaszpóra Tanács IV. ülésén” 2014. november 19. http://video.kormany.hu/vod/20141119_orban_diaszpora_tanacs_HD_sajto.mp4
Hivatkozás:
http://www.kormany.hu/hu/a-miniszterelnok/hirek/alapveto-celunk-a-nemzet-hatarok-feletti-egyesitese