A miniszterelnöki sajtóirodát vezető helyettes államtitkár három kérdést kapott Boross Péter volt kormányfőnek a Magyar Hírlapban megjelent interjújával kapcsolatban a Propellertől, ám Havasi Bertalan nem válaszolt érdemben.

Mint arról a Budapest Beacon korábban beszámolt, a szerdai Magyar Hírlap terjedelmes interjút közölt Boross Péter volt miniszterelnökkel (képünkön jobbra). Boross bírálta az Egyesült Államokat az európai bevándorlási válság miatt, valamint egyebek közt az alábbiakat mondta: „Ma még senki nem meri kimondani, hogy a bevándorlás nem kulturális és civilizációs, hanem etnikai probléma. Ugyanis különböző nyelvű népek, az európaiaktól eltérő bőrszínű emberek érkeznek milliószámra Európába. Nagyon fontos, hogy nemcsak a kultúrájuk más, hanem az ösztönrendszerük, biológiai, genetikai adottságaik is. Már közhely, hogy Nyugat-Európában a bevándorlók harmadik generációja áll szemben az őket befogadó nemzetekkel. Akkor milyen következtetést vonjunk le ebből? Kulturálisan ugyanis már rég be kellett volna illeszkedniük, hiszen a befogadó államok iskolájába jártak, tisztában vannak a közeggel, a viszonyrendszerrel, az európai emberek viselkedési szokásaival. De ez kudarcot vallott, a kulturális integráció nem kecsegtet semmi jóval. Sajnos, ha ez a több száz éve velünk együtt élő cigányság esetében sem nagyon sikeres folyamat, akkor nem sok esély van arra, hogy a most a zöldhatáron érkező muzulmánok tömege esetében az lehet.”

Mint arról a Budapest Beacon ugyancsak beszámolt, Bokros Lajos, a Modern Magyarország Mozgalom elnöke nagyon keményen nekiment Borossnak. Mint fogalmazott, „Magyarország volt miniszterelnöke az öncélú erőszak, a faji alapú nemzetfelfogás elkötelezett híve és büszke szószólója”. A szabadelvű-konzervatív politikus azt írta: „amit az Orbán-kormány nem mer kimondani, azt nyíltan kimondja helyette Boross Péter”. A Modern Magyarország Mozgalom elnöke arra volt kíváncsi, hogy Orbán Viktor miniszterelnök (képünkön balra) elhatárolódik-e Borosstól.

A Demokratikus Koalíció (DK) szóvivője, Gréczy Zsolt a volt miniszterelnök szavait rasszistának és nácinak nevezte: „Boross Péter úgy beszél, mintha 1944-ben élnénk. Ez egy rasszista, náci nyilatkozat volt. Az ilyen jellegű diszkrimináció elfogadhatatlan egy olyan országban, amely magát demokratikusak nevezi” – fogalmazott az ellenzéki politikus.

A DK annyira kiakadt, hogy felvetették: érdemtelenség címén fosszák meg Borosst minden állami pozíciójától és juttatásától, beleértve havi másfélmilliós nyugdíját, melyet volt kormányfőként kap.

Rétvári Bence kereszténydemokrata emberminisztériumi államtitkár szerint Boross csak az őszinte véleményét mondta el. Trócsányi László igazságügy-miniszter pedig arra hivatkozott, hogy az alaptörvény szerint minden ember egyenlő, ő is ezt tanítja az egyetemen.

Boross Péter Antall József halála után, 1993-tól 1994-ig volt miniszterelnök. 1994-től 1998-ig, valamint 2006-tól 2009-ig a Magyar Demokrata Fórum (MDF) parlamenti képviselője volt, akkor azonban szakított a párttal és lemondott mandátumáról.

Boross a második és harmadik Orbán kormány hangos támogatója volt, és tanácsadói posztot tölt be a kormány által támogatott Veritas Történelemkutató Intézetben is. Az intézetet a sok vitát kiváltó hadtörténész, Szakály Sándor vezeti.

Boros véleményét nem osztja minden történész. Miután egy bő két évvel ezelőtti interjúban kifejezetten megértéssel nyilatkozott Horthy Miklós 1944-es szerepéről, Karsai László, a Szegedi Tudományegyetem történészprofesszora mondatról mondatra utasította végig a volt kormányfő állításait. „Horthy […] háborús és népellenes bűnös volt, a tömeggyilkos náci rendszer szövetségese” – írta Karsai.

Mint arról szintén beszámoltunk, decemberben Boross az állami rádióban azt nyilatkozta, hogy a két világháború közötti időszakban a magyarok többsége nem volt antiszemita, és akik azt a korszakot, a hitlerizmus termékeny táptalajaként akarják bemutatni, azok vagy tájékozatlanok, vagy pedig szándékosan félretájékoztatnak.

Balogh Éva, a Hungarian Spectrum újságírója, aki tíz éven át közép-európai történelmet tanított a Yale Egyetemen, akkor a Budapest Beaconnek azt nyilatkozta, hogy Boros nézetei nélkülözik a tényeket. Szerdai blogbejegyzésében a témával kapcsolatban Balogh megjegyzi: „Ezúttal a magyar média arra jött rá, hogy Magyarország korábbi miniszterelnöke rasszista. Számomra viszont ebben semmi meglepő nincs. Boross 1928-ban született és otthon érezné magát Gömbös Gyula és Teleki Pál Magyarországán, két olyan miniszterelnök országában, akik lelkes fajvédők voltak.”

A független, a kormánnyal szemben gyakran kritikus RTL Klub riporterének a nyilatkozattal kapcsolatos kérdésére válaszolva Boross elmondta, csak az állami médiának hajlandó nyilatkozni. (Ezek szerint Boross a Magyar Hírlapot állami médiának tekinti, és mivel a lap szinte kizárólag az állami hirdetésekből él, talán igaza is van – a szerk.)

A szerdai Boross-interjút követően a Propeller az alábbi kérdéseket küldte el Havasi Bertalannak, a miniszterelnöki sajtóirodát vezető helyettes államtitkárnak:

– Mi a véleménye az interjúról a kormányfőnek?
– Szerinte is rasszistának tekinthetők-e Boross állításai?
– Lesz-e Boross kinyilatkoztatásainak bármilyen következménye?

A lap az alábbi választ kapta a kérdésekre:

„Orbán Viktor miniszterelnök már számos alkalommal, számos fórumon kifejtette saját álláspontját a bevándorlás témájával kapcsolatban, e korábbi nyilatkozatokat ajánlom szíves figyelmébe.”