A Déli Áramlatra az oltárnál mondott nemet Putyin Orbánnak

december 2, 2014

wedding

“Két szék közül a pad alá.”

Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn bejelentette, hogy Ororszország nem folytatja a Déli Áramlak gázvezeték projektet. A meglepő bejelentésre alig néhány héttel azelőtt került sor, hogy a gázvezeték tenger alatt futó részének építése megkezdődött volna. A 40 milliárd dolláros csővezeték projekt földgázt szállított volna Közép- és Dél-Európába a Fekete-tengeren, Bulgárián, Szerbián és Magyarországon keresztül.

Az orosz vezető közlése szerint a Déli áramlat meghiúsulását kompenzálni tudják egy törökországi földgázelosztó létesítésével – fogalmazott a török kollégájával, Recep Tayyip Erdogannal közösen tartott sajtótájékoztatóján. Putyin azzal vádolta meg az EU-t, hogy akadályokat gördített a projekt útjába, és ezzel saját gazdasági érdekeit sérti. Azzal is vádolja az EU-t, hogy indokolatlan nyomást gyakorolt Bulgáriára a gázvezeték engedélyének visszatartásával. “Ha Bulgáriától megvonják a jogot, hogy szuverén államként viselkedhessen, akkor követeljék vissza az elbukott profitjukat az Európai Bizottságtól” – javasolta az orosz államfő.

Az Európai Bizottság megismételte, hogy a Déli áramlatról Oroszország és az érintett országok között kormányközi megállapodások nincsenek összhangban az uniós joggal, amely azt írja elő, hogy nem lehet ugyanazé a vezeték, mint akié a benne lévő földgáz. Júniusban Bulgária kormánya lemondott, miután a kormányfő bejelentette, hogy felfüggesztik a gázvezeték építését.

Magyarország válasza

A jelenleg Brüsszelben a NATO konferenciáján résztvevő Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kiemelte: Oroszországnak joga volt meghozni a döntést a Déli Áramlatról, és Magyarország ezt a döntést tudomásul veszi. Az MTI-nek azt nyilatkozta:

“Magyarország energiaellátásának biztonsága érdekében további lehetőségeket kell keresni, és e lehetőségek között kiemelt helyen szerepel az Azerbajdzsánból a déli folyosón keresztül érkező gáz Közép-Európába juttatása. Ugyanakkor ez csak egy a lehetőségek közül, és bár ennek nagy szerepet szánnak, most további lehetőségek után kell nézni, hogy Magyarország biztonságos energiaellátását hosszú távon meg lehessen oldani”.

Az orosz döntés vélhetően rosszul érintette Orbán Viktor miniszterelnököt, aki személyes és nemzeti presztízsét is kockára tette, mivel a projekt az Európai Bizottság ellenző szavai mellett került volna kivitelezésre.

Orbán szerencsejátéka

2013 márciusában Orbán ragaszkodott ahhoz, hogy a magyar állam tulajdonában lévő MVM Zrt. jelentős ráfizetéssel megvegye a német energiaóriás, az E.ON magyar leányvállalatait: az E.On Storage gáztározási céget és az E.ON Trade gáznagykereskedőt. A cégek megvételéhez Orbán ragaszkodott, az MVM igazgatói, sőt az Orbán kabinet tagjai közül is többen ellenezték azt.

Akkoriban az egyetlen értékelhető magyarázat a 380 millió euróra érékelt cégek  875 millió euróért történő megvételének alátámasztására az volt, hogy emiatt valamilyen módon Magyarország fontos szerepet fog játszani az orosz földgáz kelet- és közép-európai szállításában és tárolásában.

A vételáron kívül az ügylet kevés részlete került nyilvánosságra. Azonban 2014 júliusában a legfelsőbb bíróság határozata értelmében nyilvánosságra kellett hozni a tranzakció részleteit is.

A 2012. november 28-án aláírt szándéknyilatkozat, a 2013. március 12-i végleges adásvételi szerződés, illetve további, júliusban felszínre került dokumentumok alapján úgy tűnik, hogy az MVM 1,675 milliárd euróval fizetett többet az E.On magyar leányaiért, mint a piaci ár. (Figyelembe véve, hogy a cég értéke akár mínusz 800 millió euró is lehet.)

Megmagyarázhatatlan, hogy Orbán miért ragaszkodott ahhoz, hogy az MVM értéken felüli vásárolja meg az E.On Hungáriát, főleg annak tükrében, hogy a földgáz ára csökken, a tározási kapacitások pedig bőségesek Európában. Petschnig Mária Zita közgazdász vélekedése szerint a korrupció lehet a válasz. Ugyanakkor ő sem érti, hogy miért vitte végig a kormány az ügyletet azután is, hogy kiderült, az E.On Trade üzleti tevékenysége során több száz millió eurós potenciális kötelezettséget görget maga előtt.

A legrosszabb üzlet mintapéldánya

A 2015-ben lejáró E.On Trade és Gazprom közötti gázszállítási szerződés éves szinten határozza meg a megvásárolandó gáz árát és mennyiségét, ami független a világpiaci árak változásától és a gázigénytől. A szerződésben a beszámolók szerint az áll, hogy az E.On Trade a gáz árának 50 %-át elérő büntetést kénytelen fizetni, amennyiben nem veszi át a szerződésben szereplő éves gázmennyiséget.

A szándéknyilatkozat aláírását követően a kormány szakemberei felfedezték, hogy az E.On ahelyett, hogy ezt a büntetést megfizette volna, megállapodott a Gazprommal, hogy a jövőben ugyanannyival több gázt fog vásárolni. Valószínűleg erre nem került sor, mivel a 2013-2014-es tél szokatlanul meleg volt.

A jelenlegi világpiaci árak mintegy 30 százalékkal alacsonyabbak, mint a Gazprom szerződésében szereplő árak. Ez pedig azt jelenti, hogy az E.On Trade csak akkor tudja teljesíteni kötelezettségét, ha megveszi (emelt áron) azt a többlet gázt, amit valószínűleg nem fog tudni továbbértékesíteni, vagy 50 százalék büntetést fizet, mivel a leszerződött mennyiséget nem vette át. Akárhogy is lesz, az MVM tranzakciójának teljes költsége több száz millió euróval fogja meghaladni a vételárat.

A kritikusok rámutattak, hogy amikor minden harmadik magyar szegénységben él és az ország azért küzd, hogy az államadósság szintjét a GDP 80 százaléka alatt tartsa, aligha engedheti meg magának az ország, hogy 875 millió eurót adjon egy olyan cégért, melynek nettó értéke akár mínusz 800 millió euró is lehet.

Oroszországból ki, Azerbajdzsánba be

Nemrég Magyarország stratégiai megállapodást kötött a természetes energiaforrásokban gazdag Azerbajdzsánnal, melyben benne van egy 45 milliárd dolláros gázvezeték kiépítése is, amelyen keresztül azeri gáz érkezne Kelet- és Közép-Európába. A megállapodás időzítése, csakúgy mint a Paks II. projekté, a semmiből jött elő, ami azt sugallja, hogy Orbán tisztában lehetett a Gazprom azon szándékával, hogy leállítják a Déli Áramlatot. Mivel Orbán mindenáron olyan alternatív gázellátót szeretett volna, aki felkészült egy gázvezeték kiépítésére, a miniszterelnök Bakuba repült, hogy egyeztessen az ügyletről (legalábbis papíron), amely megmenthetné politikai arculatát, miután eltapsolt 875 millió eurót a magyar adófizetők pénzéből.

Egyelőre nem lehet látni, hogy mi valósulhat meg az azeri elnök budapesti látogatása során bejelentett 45 milliárd eurós csővezetékből, és, hogy Orbán grandiózus terve mennyibe fog kerülni a  magyar adófizetőknek.

Hivatkozás:

http://www.atv.hu/belfold/20141202-szijjarto-a-deli-aramlatrol-uj-lehetosegek-utan-kell-nezni

http://nol.hu/kulfold/putyin-lefujta-a-deli-aramlatot-1501923