Kovács Bélát, a Jobbik EP képviselőjét azzal vádolják, hogy az oroszoknak kémkedett

Magyarország szélsőjobboldali pártja, a Jobbik, komoly gondokkal küzd, miután a múlt heti sajtóhírek hatására összeült a parlament Nemzetbiztonsági Bizottsága, hogy megtárgyalják a Jobbik EP képviselőjének, Kovács Bélának a feltételezett orosz kémügyét.

A Nemzetbiztonsági Bizottság – zárt ajtók mögötti – ülésén hétfőn reggel tárgyalták Kovács ügyét. Röviddel az ülés után Németh Szilárd, a Fidesz lépviselője, a bizottság alelnöke bejelentette, hogy Kovács valóban szándékos és szervezett kapcsolatban állt az orosz titkosszolgálatokkal.

A bizottság más tagjai szintén nyilatkoztak a sajtónak az üggyel kapcsolatban. Szél Bernadett (LMP) és Molnár Zsolt (MSZP) is azt mondta, hogy a vádak nem alaptalanok, de a két képviselő nem kívánta részletezni a bizottság megállapításait. A két képviselőt meggyőződött arról, hogy itt „nem összeesküvés elméletről” van szó.

Németh Szilárd azt is elmondta, hogy a bizottság előtt bemutatott hangfelvételek és fényképek bizonyítják, hogy a feltevések igaznak bizonyultak.

A Jobbik és politikusai vehemensen ellenezték a Kovács ellen felvetett vádakat, mióta az ügy nyilvánosságra került. A Jobbik szerint a magyar titkosszolgálatok szándékosan rágalmazzák a pártot, hogy hiteltelenítsék azt a május 25-én tartandó Európai Parlamenti választások előtt. A párt külföldi kormányokat okol, amiért nyomást helyeznek a magyar kormányra, hogy lépéseket tegyen a Jobbikkal szemben.

Hivatalosan államtitok, hogy KGBéla kém volt

Kedd reggel Szél Bernadett, az LMP képviselője az ATV Start műsorában arról beszélt, hogy a bizottság előtt bemutatott bizonyítékok egyértelműen azt jelentik, hogy a Jobbik az oroszoknak kémkedik. Azonban Szél kritizálta Németh Szilárdot, a bizottság fideszes alelnökét, amiért a zárt ülés után a sajtó előtt beszámolt arról, hogy milyen bizonyítékokat mutattak be Kovács ellen.

Szél az ATV-nek elmondta, hogy számos magyar állambiztonsági és titkosszolgálati ügynökség képviseltette magát az ülésen. Kritizálta ugyanakkor a Fideszt, hogy leszavazta azt az indítványt, hogy a bizottsági meghallgatás egyes részei nyilvánosak legyenek.

Az ülés első részében a titkosszolgálatok és állambiztonsági szervek bemutatták és a bizottság áttekintette a Kovács ellen felhozott vádakat alátámasztó bizonyítékokat. Az ülés második felében a Jobbik elnöke, Vona Gábor, valamint a kémkedéssel vádolt Kovács Béla tett vallomást.

Az ATV-ben Szél arról is beszélt, hogy Mirkóczi Ádám, a Jobbik képviselője, a Nemzetbiztonsági Bizottság tagja az ülés mindkét részén jelen volt. Szél szerint érthetetlen, hogy a bizonyítékok bemutatása után a Jobbik miért védi és tartja ártatlannak Kovácsot. Úgy gondolja, hogy a Jobbiknak már akkor szorgalmaznia kellene Kovács lelépését, ha az elhangzott vádak akár csak egy huszada igaz.

Szél szerint Vona Gábor vallomása során tudni akarta, hogy őt miért hívták meg tanúskodni. Szél elmondta, hogy ugyan a bemutatott bizonyítékok kizárólag Kovács kém-tevékenységére fókuszáltak, azok szélesebb körben is jelentőséggel bírhatnak. Szél Bernadett azt is elmondta, hogy Kovács ellen 2009-óta nyomoztak.

Kovács feltételezett kémkedésének ügye akkor került nyilvánosságra, amikor a kémelhárítás, az úgynevezett Alkotmányvédelmi Hivatal bizonyítékokat terjesztett be a magyar ügyészségnek. Azonban Szél szerint a bizonyítékok már jóval a múlt hét előtt kerültek benyújtásra, bár nem mondta, hogy pontosan mikor. Az ügy múlt héten látott napvilágot, amikor a kormányoldali Magyar Nemzet a nyilvánosság számára nem elérhető információkat közölt az üggyel kapcsolatban.

Szél aggodalmainak adott hangot, hogy a Fidesz semmit nem tesz az orosz befolyás egyre növekvő mértéke miatt, még egy olyan ügy után sem, mint Kovács Béláé.

Szél szerint Vona Gábor is gyanúsan viselkedik. Elmondta, Vona a zárt ajtók mögötti ülés előtt a nyilvánosság előtt azt mondta, nincs problémája azzal, hogy tanúskodni kell az ülésen. Mikor azonban megérkezett a zárt ülésre, azt tudakolta, hogy miért hívták őt tanúskodni. Szél szerint Vona vallomásában olyan elemek is voltak, melyek úgy tűntek, mintha szerinte a bizottság azért ült volna össze, hogy az ő ártatlanságát vonja kétségbe. Szél nem értette, hogy miért akart ő az áldozat színeiben feltűnni, mikor valójában a bizottság őt csak tanúskodni hívta, hogy beszámoljon arról, volt-e tudomása Kovács kémkedési tevékenységéről.

Később aznap….

A Jobbik elnöke később aznap az ATV Egyenes Beszéd című műsorában jelent meg, első alkalommal. Kálmán Olga azzal nyitotta az interjút, hogy feltette a kérdést: „Igaz az, hogy önök Kovács Bélát a párton belül KGBélának hívták?” Vona arcára kényszeredett mosoly ült ki, mielőtt a kérdésre válaszolt volna. Majd azt mondta, a Magyar Nemzet tévedett, nem hívták így Kovácsot.

Vona azzal folytatta, hogy: „nem ért váratlanul ez a támadás, sőt az országgyűlési választás után kaptam is olyan jelzést, hogy elképzelhető, hogy Kovács Béla fejét fogják majd követelni kormánypárti körökből.” Kálmán Olga megkérdezte, hogy kitől kapott ilyen jelzést, mire Vona azt mondta: „Hagyjuk ezt, az utókornak majd talán egyszer megírom az emlékirataimban”.

“Az egész ügy nem más, mint egy külföldről – véleményem szerint Amerikából – ösztönzött, koholt vádak alapján szervezett, a kormány részéről végrehajtott, átlátszó és aljas rágalomhadjárat a Jobbik ellen, amelynek a kiváltó oka a Jobbik erősödése és az Európai Parlamenti választásokon való szereplésének a visszaszorítása.”

Vona szerint az egész botrány ellene irányul. Elmondta, megjelent a Nemzetbiztonsági Bizottság meghallgatásán, mert nincs mitől félnie és nincs mit rejtegetnie. Egyértelművé akarta tenni, hogy ő és pártja ártatlan. Vona elmondta, ezért szavazta meg a Fidesz, hogy vallomása ne legyen nyilvános, „most pedig úgy tűnik, kezd Vona Gábor ügy lenni, nem csak Kovács Béla ügy.”

Vona elmondta, hogy a Kovács elleni feltételezések hamisak, és valójában ellene irányulnak. Szerinte az egész ügy nevetséges, mert el sem tudja képzelni, hogy Oroszország miként tudná befolyásolna a Jobbik működését.

Vona ezután megkérte Kálmán Olgát, hadd mutassa be, mennyire abszurdak azok a feltételezések, hogy Oroszország támogatja a szélsőjobboldali pártot. Vona bemutatott egy képzelt telefonbeszélgetést közte és Vlagyimir Putyin orosz elnök között.

A Jobbik elnöke kihasználta az interjú adta lehetőséget, hogy saját személyes ártatlanságát alátámassza és a külföldi hatalmakat vádolja meg azzal, hogy beavatkoznak a magyar belügyekbe a Jobbik rombolása által.

Az emberek régóta tudnak a Jobbik viszonyáról

A politikai színtéren számos magyar forrás tudott a Jobbik és Oroszország közeli és megkérdőjelezhető kapcsolatáról. Tavaly a Budapest Beacon interjút készített Schöpflin Györggyel, a Fidesz EP képviselőjével, aki beszélt a kínos gyöngyöspatai fiaskóról is: „Van okom azt hinni, hogy az FSB (Orosz Titkos Rendőrség) állt az ügy mögött”.

Márciusban a Political Capital agytröszt adott ki egy elemzést arról, hogy az európai szélsőjobboldali szervezetek milyen orosz-barát kapcsolatot építettek ki az elmúlt években. A trend szembemegy azzal a hagyományosan elfogadott jobboldali meggyőződéssel, hogy Kelet-Európa távolodik Oroszországtól. Oroszország és az európai szélsőjobboldali csoportok nacionalista retorikája segített az európai szélsőjobboldali szervezeteknek abban, hogy erős orosz kapcsolatokat építsenek ki, mivel közös az érdekük az Európai Unió politikai befolyásának aláaknázásában.

Hivatkozások:

Vona Gábor: Az egész kémügy rólam szól, YouTube.com/ATVzrt; 2014. május 19.

A Nemzetbiztonsági Bizottság ülésezett Kovács Béla ügyében, YouTube.com/ATVzrt; 2014. május 20.

Tagadja a jobbikos Kovács, hogy kémkedett volna, MNO.hu; 2014. május 15.

Kovács Béla kórházba került, HVG.hu; 2014. május 20.

Külföldi titkosszolgálatok is rajta voltak Kovácson, Index.hu; 2014. május 20.