Galló Istvánné és Mendrey László a február 3-i miskolci pedagógustüntetésen.
Utóbbi szerint nem a sztrájkalap a megoldás. Fotó: Budapest Beacon

Sokat segítene a sztrájkalap a munkabeszüntetéskor, ám ahhoz sokkal több szakszervezeti tagra volna szükség. Azokban az országokban, ahol a munkahelyi érdekvédelemnek van kialakult kultúrája és szokásrendje, ott van sztrájkalap, Magyarország azonban nem ilyen ország – mondta Mendrey László. Galló Istvánné szerint megindult a nyílt fenyegetés.

Ahogyan arról a Budapest Beacon is beszámolt korábban, kétórás figyelmeztető sztrájkot tartott pénteken a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) és a Tanítanék mozgalom, Sándor Mária kérésére pedig az egészségügyi dolgozók és a velük, valamint a tanárokkal szolidáris emberek is fekete vagy kockás ruhát öltöttek magukra. A Budapest Beacon által megkérdezett pedagógusok egybehangzóan állították: olyan szakszervezetet szeretnének, amelyik a sztrájk miatt kieső bérüket is képes pótolni, ez azonban nem olyan egyszerű.

A hatályos sztrájktörvény szerint munkabeszüntetés esetén a sztrájkoló dolgozók – hacsak nem állapodnak meg erről másképp a munkáltatóval – nem kapnak fizetést, de a szakszervezetek a sztrájkalapból kiegyenlíthetik a veszteséget, ami fontos ösztönző lehet a sztrájkban való részvételre, különösen egy esetlegesen elhúzódó akció esetén. Korábban a Pedagógusok Szakszervezeténél (PSZ) például fölmerült, miszerint a szakszervezet országos irodájának bankban lekötött pénzét szükség esetén sztrájkalappá alakítanák át, ezért a Budapest Beacon mindkét nagy pedagógus-szakszervezetet megkereste, hogy kiderüljön: mi az álláspontjuk ezzel kapcsolatban most, hogy gyakorlatilag egymást érik az általuk szervezett munkabeszüntetések.

A PSZ finanszírozta a február 13-i tüntetést, ami alaphangon huszonötmillió forintba került – nyilatkozta Galló Istvánné a Budapest Beaconnek, utalva ezzel arra, hogy a szakszervezet lehetőségei meglehetősen korlátozottak. A megyei szervezetek a befolyt tagdíjak hetvenöt százalékával gazdálkodhatnak, de a viszonylag alacsony taglétszám miatt nincsenek nagy tartalékaik. A sztrájkalap ötlete mindig fölvetődik, ahogyan ez megtörtént a kormány és a pedagógusok sztrájkbizottsága közötti tárgyaláson is, a sztrájktörvény azonban lehetőséget ad a jogszabálytól eltérő megállapodásra, tehát például arra, hogy a sztrájk alatt se vonják meg a fizetést a sztrájkoló dolgozótól – magyarázta a szakszervezet elnöke.

A kormány ragaszkodott az elégséges szolgáltatáshoz minden intézményben, ami óhatatlanul magával vonja azt, hogy az a tanár, aki felügyel a gyerekekre, a fizetését meg kell, hogy kapja, ezért a sztrájkbizottság az április 20-i napra azt javasolta, hogy fizessék ki a pedagógusok bérét, ha már egyszer ragaszkodtak ahhoz, hogy mindenhol legyen gyerekfelügyelet. A kormány erre nem volt vevő, pedig nem jártak volna rosszabbul – mondta Galló Istvánné. Ráadásul, ha a munkáltató végül úgy dönt, hogy az elhalasztott órákat be kell pótolni, mondjuk egy szombaton, akkor azt túlóraként kell majd a pedagógusoknak és a technikai-adminisztratív dolgozóknak is elszámolniuk.

Galló Istvánné arról is beszélt, hogy néhány polgármester, és a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK) egyes tankerületi vezetői immár nyíltan fenyegetik az intézményeket. Péntek délután Békés megyében emiatt közel húsz intézmény lépett vissza a jövő szerdai sztrájktól. Mindezt annak ellenére, hogy a sztrájktörvény szerint sem rábeszélni a sztrájkra, sem lebeszélni a sztrájkról nem lehet senkit. A településvezetők elbocsátással vagy azzal fenyegetőznek, hogy a település nem nyer majd a pályázatokon több támogatást. A KLIK több helyen egyszerűen csak a kirúgást helyezte kilátásba, holott a sztrájkban való részvétel nem lehet oka a munkaviszony megszüntetésének, de sokan – főleg a kisebb falvakban – már nem tudnak ellenállni ennek a nyomásnak, és föladják. „Mi azt mondjuk, hogy akit ilyen atrocitás ér, azonnal jelezze a szakszervezetnek. Mi megvédjük a kollégákat, ne féljenek” – hangsúlyozta a PSZ elnöke.

Olyan országban, ahol a munkahelyi érdekvédelemnek van kialakult kultúrája és szokásrendje, valamint átlátható működése, ott van sztrájkalap, Magyarország azonban nem ilyen ország. Itt „a dzsungel törvényei érvényesülnek”, aki erősebb, az tudja elérni a célját. Esetünkben a kormány gondolja ezt magáról – nyilatkozta Mendrey László a Budapest Beaconnek. Ennek megfelelően a sztrájkok nem is igazán terjedtek el hazánkban, talán csak a vasutasok között a kétezres évek elején, de mint tudjuk, az ő nyomásgyakorló erejük rendkívül erős. „Ha megáll a vonat, megáll minden” – mondta a PDSZ elnöke.

A szakszervezetnek nincs sztrájkalapja, de Mendrey nem is hiszi, hogy ez lenne a megoldás, hiszen egyszer minden pénz elfogy, annak ugyanakkor nagyon örül, hogy magánszemélyek, alapítványok és cégek egyaránt keresik a PDSZ-t, mert szeretnének segíteni a tanárok bérének biztosításában.

A pénteki munkabeszüntetésről szólva a szakszervezet elnöke azt mondta: a figyelmeztető sztrájk lényege, hogy fölhívja a figyelmet a bajra, ez a cél vezérelte a csatlakozó pedagógusokat is. Érkezett hozzájuk panasz jogsértés, például fenyegetés miatt: ezeket ki fogják vizsgálni, és ha kell, megteszik a szükséges lépéseket – hangsúlyozta.

A sztrájkalap léte nem teljesen idegen Magyarországon. 2010 januárjában a Budapesti Közlekedési Vállalat (BKV) sztrájkalapja például csaknem egy hétig bírta a napi tízmilliós nagyságrendű kifizetést, igaz, a szakszervezetek kasszája teljesen kiürült. Általánosságban elmondható, hogy az érdekvédelmi szervezetek elsődleges bevételét a tagdíjak biztosítják, így a sztrájkalap főként abból gyarapszik, bár a szakszervezeti vagyontárgyak hasznosítása, például az üdülő kiadása is biztosíthat további forrást.

Időközben Sándor Mária, a feketeruhás nővérként elhíresült ápolónő is bejelentette, hogy folytatja a harcot, méghozzá erősebben, mint eddig. Olyan információk is eljutottak hozzá, miszerint egyes intézményvezetők nem engedték, hogy a kórházi dolgozók feketében legyenek, más pedig arról tiltotta le az alkalmazottakat, hogy képeket posztoljanak magukról. A fenyegetés nyilvánvalóan az egészségügyben is ott van, Sándor Mária pedig büszke azokra, akik ilyen körülmények között is vállalták a kiállást.