Anton Sehovcov szerint kilencven éve kooperál a nyugati jobbszél az
orosz, illetve a szovjet kormányzattal. Fotó: The Budapest Beacon

Az európai szélsőjobb orosz támogatottsága a Szovjetunió korai évei óta megfigyelhető – közölte a The Budapest Beaconnek adott angol nyelvű interjújában Anton Sehovcov, a Bécsi Humántudományok Intézetének vendégkutatója.

A Szovjetunió már a húszas években igyekezett beszivárogni a náci mozgalomba – mondta a The Budapest Beaconnek adott angol nyelvű videóinterjújában Anton Sehovcov. A Bécsben kutató szakember szerint ennek oka, hogy a szovjetek nem tudták megérteni, mely rezsimek voltak az igazi ellenségek, mindenesetre igyekeztek aláaknázni a brit és a francia kapitalisták befolyását azzal, hogy a német szélsőjobbot támogatták.

Az érzés kölcsönös volt. „A német szélsőjobb oldaláról is volt olyan érzés […], hogy együtt tudnának működni a Szovjetunióval” a kapitalista Nyugat ellenében – mondta Sehovcov, hozzátéve, hogy a szélsőjobboldali csoportok támogatása manapság kevésbé titkolt, mint amilyen a húszas, vagy akár az ötvenes években volt, mivel az átalakult az „orosz hazai érdekből az európai politika egyfajta befolyásolásává”.

Két módszer a Nyugat aláaknázására

Vlagyimir Putyin elnöksége idején a Kreml két eszközzel igyekszik az Európai Unió egységét és legitimációját aláásni: a választási megfigyelésekkel és az alternatív médiával – folytatta Sehovcov. A választási megfigyelések részeként szélsőjobboldali aktivistákat szerveznek be annak érdekében, hogy választási megfigyelőként szolgáljanak az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) által illegitimnek vagy nem igazságosnak tartott választásokon. A szakember szerint a 2014 márciusi krími népszavazáson részt vettek olyan szélsőjobboldali politikai csoportok képviselői is, amelyekkel Oroszország 2006 óta együttműködik. Példaként említette a Lengyel Geopolitikai Elemzőközpontot és a Belga Eurázsiai Választási Megfigyelőközpontot, mint olyan nyugati szervezeteket, melyek az orosz állami médiában a liberális nyugati intézményekétől eltérő nyugati nézőpontot képviselnek.

Bár az alternatív választási megfigyelőszervezeteknek a nyugati közvéleményre alig van hatása, ugyanez nem mondható el az alternatív médiáról. Ebben az esetben is az a cél, hogy a nyugati szélsőjobb segítségével „megmutassák az orosz közönségnek, miszerint Putyin Oroszországa rendben van”.

„A Putyin-rezsim számára nagyon fontos, hogy megmutassa az oroszoknak, miszerint Nyugaton sem mindenki annyira kritikus az oroszországi emberi jogokkal és a jogállamisággal kapcsolatban” – közölte Sehovcov.

A szakember hangsúlyozta: nem minden szélsőjobboldali párt Kreml-barát az Európai Unióban, de számos oroszpárti is van közöttük, többek között a francia Nemzeti front, az olasz Északi Liga, a bolgár Támadás, az osztrák Szabadságpárt, és a magyar Jobbik is.

Két „ellenforradalom”

Sehovcov úgy vélte: számos párhuzam látható aközött, hogy miként számolt be a 2014-es ukrán és az 1956-os magyar forradalomról az orosz állami média. Mindkét eseményt úgy mutatták be, mint a legitim államrend elleni államcsínyt, melyet a Nyugat által kiképzett fasiszták szerveztek.

Amennyiben tetszett a cikkünk, és a jövőben is olvasna hasonlókat, itt lájkolhatja az oldalunkat (ha már korábban lájkolt minket, akkor ne kattintson!):