Itt az ideje, hogy Orbán Viktor lemondjon

Az oroszok által támogatott szeparatisták Mariupol ukrán kikötőváros elleni támadása miatt az Egyesült Államok és az Európai Unió új gazdasági szankciókat dolgoz ki, melyek vélhetően tovább gyengítik Magyarország „keleti nyitását”. Egyelőre nem látható, hogy Oroszország tartja-e magát a megállapodáshoz, és 10 milliárd eurós kölcsönt ad-e Magyarországnak a Paksi Atomerőmű bővítésére.

Múlt héten a szeparatisták támadást indítottak Mariupol ellen, mely az egyik legjelentősebb város az Orosz szárazföld és a 2014-ben elcsatolt Krím-félsziget között.

Mariupol ostroma, az orosz katonai agresszió legutóbbi lépésével megszegték a minszki tűzszüneti megállapodást, melyet 2014 szeptember 5-én írtak alá.

Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára hétfőn elmondta, Ukrajna kérésére összehívták a NATO Ukrajna-bizottságának rendkívüli ülését, mivel a támadás az oroszok támogatását élvező szeparatisták által ellenőrzött területről indult a kelet-ukrajnai város ellen.

“Az ilyen válogatás nélküli támadások igazolhatatlanok és elfogadhatatlanok” – mondta Stoltenberg a sajtónak. „A szeparatisták agresszív lépései és provokatív állításai közvetlenül sértik a minszki megállapodást. Mégis, annak ellenére, hogy a békés megoldás melletti elkötelezettségét folyamatosan hangsúlyozza Oroszország, továbbra is támogatást, kiképzést felszerelést és állományt biztosít (a szeparatistáknak). Az utóbbi hetekben Oroszország több száz fejlett harci eszközt, beleértve rakétarendszereket, nehézfegyverzetet, tankokat, harckocsikat és elektronikus harcászati eszközöket adott át a szeparatistáknak. Felszólítjuk Oroszországot, hogy azonnal fejezze be a szeparatisták támogatását, Ukrajna destabilizálást, és tartsa be a nemzetközi szerződésekben a vállalásait.”

Stoltenberg „nonszensznek” nevezte Vlagyimir Putyin orosz elnök állításait, miszerint a „NATO légiói” az ukránok oldalán harcolnak Kelet-Ukrajnában.

Stoltenberg elmondta, még aznap találkozni fog Federica Mogherinivel, az EU külügyi biztosával, hogy számos kérdést megvitassanak, beleértve az ukrajnai helyzetet. A tárgyalások tartalmáról ugyanakkor nem adott tájékoztatást, de hangsúlyozta, hogy „fontosak a gazdasági szankciók, mivel ezek nyilvánvalóvá teszik Oroszország és a Kreml számára, hogy megszegik a nemzetközi törvényeket és nem tartják be a nemzetközi kötelezettségeiket”. Emlékeztette a sajtó megjelent képviselőit, hogy a NATO továbbra is teljes mértékben támogatja Ukrajna szuverenitását, függetlenségét és területi integritását a nemzetközileg elismert határain belül.

Az ukrán parlament kedden nyilatkozatot adott ki, melyben Oroszországot “aggresszor államnak”-, és a kelet-ukrajnai szakadár közösséget terrorszervezetnek nevezte, ami a parlamenti képviselők szerint a nemzetközi jog következményeit vonhatja maga után. Az ukrán parlament emellett további nemzetközi segítséget kért, valamint az Oroszország elleni szankciók mértékének növelését sürgette.

A fegyveres konfliktus kirobbanásával kapcsolatban Vladiszlav Szeleznyov, az ukrán katonai szóvivő elmondta, hogy a „helyzet továbbra is feszült, az elmúlt 24 órában 120 támadást hajtottak végre az illegális fegyveres csoportok kormányzati pozíciók ellen.”

Csütörtökön ül össze az Európai Unió Tanácsának külügyi tanácsa, ahol az EU külügyminiszterei a mariupoli civilek elleni bombázások és gyilkosságok miatt egyre romló ukrán humanitárius helyzetről is tárgyalni fognak.

A külügyminiszterek kiértékelik a helyzetet és megvitatják a lehetséges válaszlépéseket, különös tekintettel a „korlátozó intézkedésekre”, amelyek a minszki megállapodás gyors és teljeskörű betartatását célozzák.

Az Egyesült Államok és az Európai Unió közösen dolgoznak a további lehetséges gazdasági büntetőintézkedéseken.

“Megnéztük azokat a szektorokat, ahol Oroszországnak a legnagyobb szüksége van ránk, – a high-tech energia iparága, a védelmi eszközök kereskedelme és a hitellehetőségek területe” – mondta Victoria Nuland amerikai külügyi államtitkár Washingtonban kedden. “Több lehetőségünk is van ezekkel kapcsolatban, most vizsgáljuk ezeket a kérdéseket együtt Európával.”

Az Oroszországgal szemben bevezetett gazdasági szankciók megroppantották az orosz gazdaságot az utóbbi hónapokban. Bár a korábbi szankciók kifejezetten olyan cégeket és személyeket céloztak meg, akik Putyinhoz közel álltak, az USA és az EU most a szektorális szankciókat – teljes iparágak büntetését – mérlegeli, mondta Nuland.

Annak ellenére, hogy Magyarország a NATO és az Európai Unió tagja, a gazdasági szankciók enyhítése mellett állt ki, és hangsúlyozta, hogy azok közel ugyanakkora károkat okoznak Oroszország kereskedelmi partnereinek, mint magának Oroszországnak.

A magyar kormány már régóta a gazdasági és politikai „keleti nyitásról” beszél. Sokan úgy vélik, hogy Orbán Viktor miniszterelnök azért ellenzi az orosz gazdasági szankciókat, mert 2014 januárjában olyan megállapodást között Magyarország és Oroszország, mely a Roszatom állami energiacéget bízta meg a két új paksi atomreaktor felépítésével, és az ehhez szükséges 10 milliárd eurós hitelt is az oroszok biztosítják.

Putyin február 17-én látogat Budapestre. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Magyar Távirati Irodának azt nyilatkozta, hogy a találkozón a kétoldalú gazdasági és politikai kérdések mellett, az energiabiztonság és az ukrán fegyveres konfliktus is szóba fog kerülni.”

“Megértem, hogy Putyin miért látogat Budapestre”, mondta Valki László, a nemzetközi jog szakértője. “Csak néhány olyan EU tagállam van, amely azt gondolná, hogy érdemes Putyint látogatóba hívni olyan időkben, amikor katonái háborút folytatnak ukrán földön. Amit nem értek, hogy miért hívta meg őt Magyarország, és lehetetlenség pontosan kitalálni, hogy miről lesz szó a látogatás során”.

Valki szerint számos szakértő véli úgy, hogy Oroszország nincs abban a helyzetben, hogy finanszírozza a paksi bővítést. Úgy véli, megvan az esélye annak, hogy Putyin a látogatása során akár arról is tájékoztathatja Orbánt, hogy a projekt nem folytatható. Valki elmondta, Oroszország hasonló körülmények között jelentette be a Déli Áramlat leállítását.

Hivatkozás:

Ukraine’s parliament recognises Russia as aggressor, DPR, LPR as terrorists, belsat.eu; 27 January 2015.

NATO Secretary General statement on the extraordinary meeting of the NATO-Ukraine Commission, NATO.int; 26 January 2015.

Ukraine Rebel Leader Claims New Attack On Mariupol, NPR.org; 24 January 2014.

EU and U.S. Weigh More Sanctions Against Russia, Bloomberg.com; 27 January 2014.

Valki: Moszkva nincs abban a helyzetben, hogy finanszírozza Paks II-t, ATV.hu; 2015. január 27.