[Áder János előadása az ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnáziumban. Fotó: Kovács Tamás, MTI]

A trefortos diákokból még nem sikerült fejbólintó Jánosokat nevelni – nagyjából ez a tanulsága a köztársasági elnök keddi, a gimnáziumban tartott előadásának.

Klímaórát tartott Áder János a VIII. kerületi ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnáziumban. Az előzményekről röviden annyit: az intézmény hetvenöt tanára közül negyven tiltakozó nyilatkozatot írt alá a Lex CEU ügyében, keddig több mint százhetven jelenlegi, háromszáz egykori trefortos diák pedig jelezte: nem szeretnék, hogy az államfő az iskolájukba látogasson. Szintén megjegyzendő, miszerint valaki hétfő este a „Bajszos szar” feliratot festette az iskola előtti járdára.

Nincs ideje elolvasni? Hallgassa meg!

Magára az előadásra most nem pazarolnának a szót, annál fontosabb, hogy a végén a diákok szabadon kérdezhettek, és kérdeztek is.

Az egyik például arról, hogy a kormány miért lehetetlenítette el a szélerőművek építését, miközben Ausztriában furcsa módon egyre több van belőlük. Áder szerencsére nem emelkedett L. Simon Lászlói magasságokba – már ami a megújuló energiákkal kapcsolatos elképzeléseket illeti –, és jelezte: ebben a kérdésben nincs egyetértés közte és a kabinet között, mert utóbbi a napenergia pártján áll. A köztársasági elnök ugyanakkor azt nem állítaná, hogy ez az utolsó szó ebben a kérdésben.

Többen Paks II. ügyét pedzegették, például azt, hogy miért nem volt a kérdésről népszavazás, ha már egyszer hatvan évre kőbe véssük vele Magyarország energiastratégiáját. Mellébeszélés helyett – amiből később bőven kijutott a hallgatóságnak – cinikus válasz érkezett: mert nem adtak be megfelelő népszavazási kérdést. Vagyis a jogi lehetőség adott, csak hát ugye nem éltek vele.

Paks Áder álláspontja szerint egyébként biztonságos. Még jó, hogy most az, mert a tervezett orosz blokk minőségét tekintve a hírek szerint körülbelül olyan lehet, mint a felújított (vagyis új) metrókocsik. Csak az nem a festéket dobja le magáról.

Az államfő szerint alaperőműre szükség van, hiszen a megújuló forrásból származó energiát nem lehet hatékonyan eltárolni, és ha már alaperőmű, akkor atom – hazánk emellett tette le a voksát. Hogy az erősen sugárzó, kiégett fűtőanyagok miként lesznek tárolva évtizedek múlva, azzal kapcsolatban Áder olyan kérdést kapott egy, a témából láthatóan alaposan fölkészült gimnazistától, amire csak annyit tudott mondani, hogy ennek megválaszolása neki is meghaladja a felkészültségét, szóval továbbítja a kérdést Lázár Jánosnak.

Az agyzsibbasztó nemzeti konzultáció ökológiai lábnyomába is jó érzékkel belekérdezett egy trefortos, aki arra is kíváncsi volt, nem lett volna-e több értelme mondjuk azt kiplakátolni, hogy állítsuk meg a globális felmelegedést, ahelyett, hogy állítsuk meg Brüsszelt? Utóbbira Áder úgy reagált, hogy a politikai kampányokról nem foglalna állást, előbbire pedig úgy, miszerint környezeti szempontból megfontolandó, hogy jobban kiterjesszék az e-kormányzást.

Az államfőt természetesen a CEU-ról is kérdezték, aki ekkor azt javasolta, hogy először gyűjtsék össze a CEU-t érintő, illetve az egyéb közéleti kérdéseket, azokat pedig majd egyszerre megválaszolja.

Kollégáival alaposan megvizsgálták a törvényt, és azt nem találták alkotmányba ütközőnek – nem úgy, mint elődje, Sólyom László –, a törvény hatályba lépése után pedig ugyanúgy működhet majd a budapesti Közép-európai Egyetem, mint eddig. A módosítás nem sérti vagy veszélyezteti sem a tanulás, sem az oktatás, sem a kutatás szabadságát – magyarázta az államfő már-már kormányszóvivővé avanzsálva, de legalábbis egy alternatív valóságot elénk táró kormánypropagandát sokszorosítva. Lényegében fölsorolta mindazon fideszes érveket, amelyek szerint ezt a törvényt egyáltalán nem úgy kell érteni, ahogyan azt Nobel-díjas tudósok sora, vagy például a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke érti. Aki kíváncsi a kérdezz-felelekre, az alábbi videón a huszadik perctől megnézheti:

Arra a kérdésre, hogy a tiltakozásokat látva – minden magyar ember elnökeként – miért írta alá a Lex-CEU-t, a korábbiaknál is cinikusabban reagált: „legalább annyian lehettek volna az utcán, akik amellett tüntetnek, hogy tessék aláírni. Akkor most kinek az érdekét kell képviselni? Azokét, akik egyébként ellene tüntetnek, vagy azokét, akik mellette tüntetnek” – mondta Áder úgy, mintha egy fikarcnyi esélye is lenne annak, hogy valaki azért szervez tüntetést, hogy az államfő aláírjon egy törvényt. „Azt ne gondoljuk, hogy azért, mert volt néhány tízezer ember az utcán, […] az egyúttal már a társadalom összességének véleménye is” – fokozta tovább a köztársasági elnök.

Amikor aláírta a törvényt, szerinte a népszerűség és az elvszerűség között kellett döntenie, és ő ez utóbbit választotta. A kormány elveihez bizonyosan hű maradt – ezt bátran kijelenthetjük. Az egyetemet egyébként maga is fontos, értékteremtő intézménynek tartja.

A talán legerősebb kérdés a végére maradt: az egyik a diák azt firtatta, egy jogállamban miként maradhatnak következmények nélkül olyan esetek, mint a kopasz-gate, hogy nem engednek be mindenkit egy állami ünnepségre, vagy, hogy szexista megjegyzések hangoznak el a parlamentben. Saját bevallása szerint Ádernek ez utóbbi újdonságként hatott, a gyülekezési jogról szólva pedig azt állította: ha valaki a törvények szerint jár el, akkor „gyülekezhet, minden további nélkül”. Csakhogy, ez egyszerűen nem igaz, elég, ha az Együtt Putyin látogatása idejére időzített tüntetésére gondolunk, de a hétfő esti, orosz nagykövetség elé szervezett demonstráció is pont jó példa erre. A köztársasági elnök a véleménynyilvánítás szabadságáról is ejtett néhány szót, az elmúlt hetek tüntetéseit fölhozva igazolásként arra, hogy az valóban szabad.

Az élő közvetítés hozzászólásai között elvétve akadt olyan, amelyik – mondjuk úgy – szimpatizált a köztársasági elnökkel. Gazdagon akadtak nyomdafestéket nem tűrő megjegyzések is, nem úgy a trefortos diákok soraiban: ők végtelen türelemmel hallgatták végig a mellébeszélést, és a kormánypropaganda alternatív valóságának államfői interpretációját.

Amennyiben tetszett a cikkünk, és a jövőben is olvasna hasonlókat, itt lájkolhatja az oldalunkat (ha már korábban lájkolt minket, akkor ne kattintson!):