Az MSZP elnökhelyettese, Gőgös Zoltán. Fotó: Vasarnapihirek.hu

Pár nap alatt mintegy ötvenezer aláírást gyűjtöttek össze a szocialisták, pedig a boltzáras kérdésre még nem is gyűjtenek. Valószínűleg már nem is kell, a kormány ugyanis visszavonja a törvényt, méghozzá olyan gyorsan, hogy az üzletek akár már e hét vasárnapján kinyithatnak. A földeladások megállítását célzó kérdés benyújtója, Gőgös Zoltán a Budapest Beaconnek azt mondta: nem aggódik, hogy kiesett a sokak szerinti húzókérdés, mert az aláírásgyűjtésen az elmúlt hetekben a hangulat sokszor olyan volt, hogy az emberek nem is nézték, mit kell aláírni, csak aláírtak. Lattmann Tamás szerint a kormány későn engedte el a gumicsontot, ezzel pedig kihagyott egy nagy ziccert. Mindeközben kiderült: egy csomó kisbolt bezárt az elmúlt egy évben.

Alig pár nap alatt már több mint ötvenezer aláírást gyűjtött össze a Magyar Szocialista Párt (MSZP) a földeladásról, illetve a bérplafonról szóló népszavazási kérdésekhez. Előbbit Kész Zoltán független képviselő jegyzi, utóbbit pedig Gőgös Zoltán, az MSZP elnökhelyettese.

„Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés alkosson törvényt az állami tulajdonban álló termőföldek értékesítésének a tilalmáról?” – szól Gőgös kérdése, Készé pedig úgy hangzik: „Egyetért Ön azzal, hogy a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 2. számú mellékletében meghatározott gazdasági társasággal foglalkoztatási jogviszonyban álló természetes személy havonta legfeljebb bruttó 2 millió forint összegű javadalmazásban részesülhessen?”

A bérplafonhoz nem lehet túl sok dolgot hozzáfűzni, nyilvánvalóan nem kell győzködni arról az embereket, hogy állami cégnél ne legyenek irreálisan magasak a fizetések egy olyan országban, ahol egy ápolónőnek két-három állást kell vállalnia ahhoz, hogy képes legyen eltartani önmagát és esetleg a családját.

Az Orbán-féle földprivatizáció mikéntjének megértéséhez már némi utánajárás is szükséges lehet, túl sok magyarázatot azonban az sem igényel. Elég, ha valaki elolvas egy-két, témába vágó cikket, netán a napokban nyilvánosságra került Ángyán-jelentést, és rögtön világossá válik számára, hogy szemben a kormánypropagandával a földeladás nem a családi gazdaságok helyzetbehozásáról, vagy a helyi parasztok lehetőségeinek kitágításáról, sokkal inkább a kormányközeli baráti kör földesúri pozícióba való emeléséről szól. Fejér megye az egész rendszer állatorvosi lova: a tavaly év végén elárverezett birtoktestek összterületének csupán egyötöde került helyi lakos kezébe, huszonkilenc településen pedig egyáltalán nem volt helybeli nyertes.

Ahogyan arról a Budapest Beacon is beszámolt korábban, az üzletek vasárnapi zárva tartásának megszüntetést célzó népszavazási kezdeményezés a sorozatos botrányok után végül múlt hét szerdán átment, ám amíg a Kúria határozata nem jelenik meg a Magyar Közlönyben, addig ebben a kérdésben nem lehet megkezdeni az aláírásgyűjtést.

Kunhalmi Ágnes szerint az úgynevezett „háromigenes népszavazáson” a Fidesz egész politikájáról mondhatnak véleményt az emberek. Az MSZP budapesti elnöke az ügyeket jelképnek tekinti: a földeladás a lopást, a bérplafon az urizálást, a vasárnapi boltzár pedig a szabad döntés iránti igényt jeleníti meg – mondta Kunhalmi vasárnapi sajtótájékoztatóján Budapesten. A szocialisták a jövő héttől kezdve négy állandó aláírópontot hoznak létre Budapest fontosabb közlekedési csomópontjainál.

A kormány mindeközben más területekre is kiterjesztené a szabályozást – derült ki Orbán Viktor miniszterelnök szokásos péntek reggeli rádióinterjújából. A kabinet hétfőn kap jelentést a kiskereskedelem elmúlt egy évéről Varga Mihály nemzetgazdasági minisztertől, a további döntéseket pedig ennek fényében hozzák majd meg.

Eltörlik – mert az emberek véleménye mindent fölülír

Szemben azzal, amiről Orbán beszélt pénteken, a kormány hétfőn már azt a javaslatot tette, hogy az Országgyűlés vonja vissza a vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló törvényi szabályozást – jelentette be Rogán Antal miniszterelnöki kabinetirodát vezető miniszter hétfőn, a kormányülés szünetében.

A tárcavezető sajtótájékoztatóján a döntést egyebek mellett azzal magyarázta, hogy a vasárnapi munkavégzés tilalma megosztó kérdésnek bizonyult az elmúlt egy évben. „Fontosak az elemzések, fontosak a vélemények, de a legfontosabb mégiscsak az, hogyan gondolkodnak erről az emberek” – mondta Rogán. A kormánypártok eredeti célkitűzései egyébként megvalósultak, de az emberek vágya minden ilyet fölülír. Varga Mihály a már korábban említett jelentés tartalmát ismertette: eszerint a forgalom szerkezetében alapvető változás nem történt tavaly, és a foglalkoztatással kapcsolatos félelmek sem igazolódtak be.

A törvény tavalyi hatálybalépését megelőző, azaz a 2015. március 14-i állapot állhat helyre mind a munkavégzésre, mind a pótlékok szabályozására vonatkozóan. Az Országgyűlés már kedden, kivételes sürgősséggel szavazhat a most benyújtott előterjesztésről, így az akár a hétvégén hatályos lehet.

Nyakó István, a kopaszokkal viaskodó szocialista politikus a kormány döntésével kapcsolatban hétfőn az MTI-nek azt mondta: „egy despotikus hatalom nem viseli el azt, hogy a választók szavazatukkal mondhassák azt egy diktátumukra: na ne, ezt nem”. Az MSZP ózdi választókerületi elnöke szerint az emberek pontosan értik, hogy a másik két népszavazási kérdés is az „egész rendszerről” szól. A kormány ugyanakkor ezzel a lépéssel nem teszi meg nem történté a február 23-án a Nemzeti Választási Irodánál elkövetett bűncselekményt: amíg nem derül ki, ki volt a megbízó, a kitervelő, a konkrét szervező, „demokratikus vészhelyzet” van az országban – hangsúlyozta hétfőn, az MTI-nek adott interjújában Nyakó.

Gréczy Zsolt, a Demokratikus Koalíció (DK) szóvivője szerint Rogán indokai köszönőviszonyban sincsenek a valósággal, mert a számok is azt igazolják, hogy nem volt helyes bevezetni a boltzárat. Több ezren veszítették el az állásukat, többmilliárd forint adóbevétel esett ki azért, mert a határok mentén lakók külföldre jártak vásárolni – magyarázta hétfői budapesti sajtótájékoztatóján a politikus, aki mindenekelőtt a törvény mihamarabbi eltörlését sürgette.

A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) megérti a kormány szempontjait, és elfogadja a kabinet döntését a vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló törvény visszavonásáról – mondta Harrach Péter, a párt frakcióvezetője. Szerinte a döntés a KDNP szempontjából azért nem kudarc, mert az ötlet ugyan a párté volt, de a megvalósítás módja nem. Nem kevés energiát fordítottak arra, hogy ennek az igazságosságáról meggyőzzék az embereket, és úgy gondolták, hogy „a szolidaritás szempontja erősebb a kényelem szempontjánál” – tette hozzá Harrach.

A Nol.hu információi szerint a párt képviselői nem fogják megszavazni a vasárnapi boltzárról szóló törvény módosítását, a KDNP számára ugyanis a boltzár hét éve elvi kérdés, és más területekre – így a szolgáltatói szektorra – is szeretnék kiterjeszteni a vasárnapi munkavégzés tilalmát. A Fidesz részéről nagy nyomás nehezedik a KDNP-s politikusokra, hogy kedden mégis szavazzák meg a törvénymódosítást.

Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára szerint az ötvenszázalékos vasárnapi pótlék – amire visszaállítják a szabályozást – azért fontos, mert nem minden vállalkozás tudna száz százalék bérpótlékot biztosítani, ha ki akar nyitni. Szabó Tímea, a Párbeszéd Magyarországért (PM) társelnöke kezdeményezi a parlamentben, hogy a továbbiakban is maradjon meg a vasárnap dolgozók százszázalékos bérpótléka.

Lattmann Tamás nemzetközijogász, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) docense, valamint a számos népszavazási kezdeményezést elindító Új Magyar Köztársaság Egyesület (ÚMKE) alapító tagja szerint sokak elképzelésével szemben ebben az ügyben a Fidesz nem vereséget szenvedett, hanem elengedett egy gumicsontot. „Ebből hiba lenne ellenzéki győzelmet deriválni”, ugyanakkor látszik, hogy a kormánypárt fárad, és talán most először stratégiai hibát követett el, méghozzá az időzítéssel: kihagyott egy nagy ziccert, hogy újra éket verjen az MSZP és más ellenzéki csoportok közé – írja a Facebook-oldalán Lattmann.

Az ÚMKE e témát érintő kezdeményezése az Alkotmánybíróság (Ab) asztalán van; a párhuzamossági moratórium megszűnésének időpontja miatt élt alkotmányjogi panasszal a civilszervezet. Az ÚMKE szerint kérdésük jó eséllyel át is megy. A Vajda Zoltán ügyvivő által jegyzett kérdés így szól: „Egyetért-e Ön azzal, hogy törvény ne korlátozza a kiskereskedelmi tevékenységet folytató üzlet nyitvatartási idejét?” Az ÚMKE Lattmann szerint a kezdeményezést nem fogja visszavonni, mert az nem a jelenleg érvényben lévő törvényről szól. „Mindeközben pedig a magyar közélet – beleértve az ellenzéki diskurzust is – megszabadulhat egy rettentően primitív, bántóan szomorú közéleti stigmától, amely szerint a vasárnapi plázulás többet ér az embereknek, mint mondjuk a gyermekéhezés problémája” – tette hozzá.

Sokan a vasárnapi zárva tartás eltörlését célzó kérdést tartották húzókérdésnek, ezért félő, hogy még ha össze is jön a szükséges kétszázezer aláírás, akkor sem lesz érvényes a népszavazás, hiszen azon négymillió embernek kellene érvényes voksot leadnia. „Ha jól be tudjuk mutatni, miről szólnak a kérdések, akkor meg tudjuk majd győzni az embereket, hogy menjenek el szavazni” – nyilatkozta Gőgös Zoltán, az MSZP elnökhelyettese a Budapest Beaconnek. „Az aláírásgyűjtés már bő két hete tart, a hangulat pedig sokszor olyan volt, hogy az emberek nem is nézték, mit kell aláírni, csak aláírtak. Volt, aki kifejezetten kereste a boltzáras kérdőívet, míg más épp azt nem támogatta volna” – mondta az ellenzéki agrárpolitikus.

„Az emberek értik, hogy a föld, amit most el akarnak lopni, mindannyiunk közös vagyona, ezért ha a Fidesznek lenne esze, akkor abbahagyná az eladást, de nem hiszem, hogy meg fogják tenni” – mondta lapunknak a volt földművelésügyi és vidékfejlesztési államtitkár az általa benyújtott, állami földeladások leállítását célzó kérdése kapcsán.

Egy csomó kisbolt bezárt, a legkisebbeknek még a forgalma sem nőtt

Egy év alatt öt százalékkal csökkent az élelmiszerboltok száma Magyarországon, csak a déli megyékből közel ötszáz üzlet tűnt el – derül ki a Nielsen élelmiszer-kiskereskedelemről készült felméréséből. Főleg a hagyományos, kétszáz négyzetméteres és kisebb üzletek száma csökkent – a déli megyékben különösen nagy arányban –, ugyanakkor még működő egységek forgalma mintegy hét százalékkal nőtt. Az ötven négyzetméteres és kisebb üzletekre ez nem érvényes, forgalmuk súlya tovább csökkent.