A magyar paralimpiai csapat tagjai búcsúztatójuk után. Fotó: MTI, Koszticsák Szilárd

Vasárnap véget ér a 15. paralimpia Rióban, ennek kapcsán megnéztük, a korábbiakhoz képest hogyan szerepelt a magyar csapat, amely a 2016-os játékokat összesen egy arannyal, nyolc ezüsttel, és kilenc bronzzal zárta.

Nem a legjobb, de nem is a legrosszabb paralimpiáján van túl a magyar küldöttség, amely a 2016-os riói játékokat egy arany- mellett nyolc ezüst- és kilenc bronzéremmel zárta.

Ezzel Magyarország az összesített éremtáblázat 46. helyén zárt. Ez a 18 éremhez képest meglehetősen gyenge eredménynek tűnhet, csakhogy a sorrendet elsősorban az aranyak határozzák meg, abból pedig nekünk mindössze egy van. Így fordulhat elő, hogy például Horvátország 5 éremmel is Magyarország előtt végzett. Az éremtáblázat első helyét Kína szerezte meg 237 éremmel, melyből 105 arany. Talán meglepő lehet, de összesítésben Ukrajna lett a harmadik, 41 arannyal. Szomszédaink közül Szlovákia a 25., Szerbia a 31., Horvátország a 41., Ausztria a 49., Szlovénia az 58., Románia pedig a 75. lett. (Magyar szempontból már nem változhat az érmek száma, de több országnál még igen – L.Á.)

Forrás: MTI

A magyar küldöttség 2012-ben a 38., 2008-ban a 49., 2004-ben a 46., 2000-ben a 32., 1996-ban pedig a 29. helyen végzett az összesített éremtáblázaton.

Magyar szempontból az eddigi legsikeresebb paralimpia az 1984-es New York-i volt – ezzel az alábbiakban részletesebben is foglalkozunk. Barcelonában 4, Atlantában 5, Sydneyben pedig ismét 4 arannyal zártak sportolóink. Athénban és Pekingben – akárcsak idén – 1-1 aranyra futotta. Utóbbi az elmúlt húsz év leggyengébb eredményét hozta: az egyetlen arany mellett mindössze 5 bronzérem jött össze sportolóinknak. Legutóbb, Londonban 2 arany mellett 6 ezüstöt és 6 bronzot szerzett a magyar küldöttség.

Két korábbi olimpia is a politika áldozatává vált

Az első paralimpiai játékokat 1960-ban rendezték meg Rómában, ám akkor Magyarország még nem indult. Magyar versenyzőre egészen 1972-ig kellett várni: a németországi Heidelbergben Fejes András magánemberként vett részt, és ért el egy harmadik helyezést a kerekesszékes kocsiversenyen, ezzel megszerezve Magyarország első paralimpiai érmét.

Magyar küldöttség először 1976-ban indult hivatalosan a játékokon, ám Torontó mindmáig óriási csalódás: a 12 sportoló és a 3 kísérőszemélyzet a nyitóünnepséget követő harmadik versenynap után kénytelen volt elhagyni a játékok színterét, mert politikai okok miatt a Magyar Népköztársaság kormányának döntése alapján államköltségen hazautaztatták versenyzőinket. Az ok: Dél-Afrika sportolóinak jelenléte, pontosabban az, hogy feketék és fehérek közös csapatban indultak.

A három versenynap során Tauber Zoltán asztaliteniszező aranyérmet, Oláh József atléta pedig bronzérmet szerzett, ám a rendezők az elért magyar eredményeket törölték a hivatalos eredménylistából.

Magyarország a Torontóban történtek, valamint mert az 1976 és 1980 közötti négy év alatt egyetlen nemzetközi sportszervezethez sem kérte felvételét, nem kapott meghívást az 1980-as arnheimi játékokra. E politikai döntés nagyon sok magyar mozgás- és látássérült sportolót fosztott meg a legnagyobb sporteseményen való részvételtől.

A gödörből egyből a csúcsra

A következő paralimpiára 1984-ben, New Yorkban került sor, mely magyar szempontból mindmáig a legsikeresebb: sportolóink 12 arany-, 13 ezüst- és 3 bronzéremmel zártak. Ezzel Magyarország a 15. helyen végzett az összesített éremtáblázaton.

A magyar részvétel az előző játékokhoz hasonlóan kis híján a politika áldozatává vált. A paralimpia megrendezésénél akkor még nem alakult ki az a ma már bevett szokás, miszerint az olimpiai játékok lebonyolítását követően azonos helyszínen rendezik a parajátékokat. Mint az szinte minden sportkedvelő számára ismert: egészséges sportolóink politikai okból nem utazhattak el az 1984-es Los Angeles-i nyári játékokra, ám a kormány döntése már a New York-i parajátékok után született, így a mozgás- és látássérült magyar sportolók – ellentétben egészséges társaikkal – ott lehettek az 1984-es megmérettetésen.

A New York-i verseny azért is különleges, mert a paralimpiai játékok történetében először a paralimpiai fáklyát a Los Angeles-i  olimpiai lángról gyújtották meg, így a két esemény a történelemben először szimbolikusan is összekapcsolódott.

Tóth viszi a zászlót

A magyar küldöttség eddigi egyetlen aranyérmese, Tóth Tamás viszi majd a magyar zászlót a riói paralimpia vasárnap esti záróünnepségén, a Maracana Stadionban – jelentette be Szabó László, a Magyar Paralimpiai Bizottság elnöke pénteken.

A Vasas 24 éves, Totó becenévre hallgató úszója, aki az S9-es sérültségi kategóriában versenyez, négy éve, Londonban két ezüstérmet nyert, Rio de Janeiróban pedig a hétfői bronz (100 gyors) után pénteken este első lett 100 méter háton, megszerezve ezzel az első és egyetlen magyar aranyat.

Tóth Tamás az S9-es kategória 100 méteres hátúszásának eredményhirdetésén. Fotó: MTI, Koszticsák Szilárd

A záróünnepség magyar idő szerint hétfőn hajnali 1 órakor kezdődik.

A magyar sportolók számára pénteken díjátadó ünnepséget rendez a Magyar Paralimpiai Bizottság és a WestEnd City Center. A koncertekkel színesített ünnepség 18 órakor kezdődik a WestEnd Millennium Tetőkertjén. Az esemény keretében díjazzák a riói paralimpiáról hazatérő érmes sportolókat.

Amennyiben tetszett a cikkünk, és a jövőben is olvasna hasonlókat, itt lájkolhatja az oldalunkat (ha már korábban lájkolt minket, akkor ne kattintson!):