Kevesebb, mint 12 órával azután, hogy a készenléti rendőrök és a tüntetők a parlament lépcsőin néztek hosszan farkasszemet egymással a hétfői „Közfelháborodás Napja” tüntetést követően, kedden a magyar parlament elfogadta a vitatott adótörvényeket, 128 igen és 30 nem szavazat mellett.

A politikai ellenzék egyetlen tagja sem szavazott a törvény mellett.

A teljes MSZP-frakció képviselői nem nyomtak gombot, a zárószavazáskor ugyanis kivonultak az ülésteremből, egy „STOP 2/3”, narancssárga alapú fekete feliratot hagyva az első üléssorukban.

Az új adórendszer alapjai nem változnak, a személyi jövedelemadó továbbra is egykulcsos, 16 százalékos lesz, a társasági adó pedig – 500 millió forintos adóalapig – 10 százalékos, fölötte pedig 19.

Maradnak a bankokra, telekommunikációs cégekre és nagy kiskereskedelmi láncokra kivetett különadók. A magyar államkincstár által vezetett nemzetgazdasági számlák és azok alszámláinak fizetési műveletei mentesülnek a pénzügyi tranzakciós illeték alól. Az NGM a bankkártya-használat ösztönzésével indokolta az ugyanazon kártyához tartozó éves kártyaműveletek után a jelenlegi pénzügyi tranzakciós illeték helyett egyszeri, éves szinten 800 forintos illetékfizetési kötelezettség bevezetését. Az érintés nélküli használatot biztosító kártya esetén szintén egyszeri, éves szinten 500 forint lesz az illeték.

Az új adórendszer számos új adót tartalmaz, amellett, hogy a meglévő adókat kiterjesztik, illetve mértéküket növelik.

Megadóztatják ezentúl a befektetési alapokat is. Az adó alapja a külföldi kollektív befektetési értékpapír esetén annak forintban meghatározott értéke, a befektetési jegynél pedig a negyedévben összesített érték és a negyedév naptári napjai hányadosaként számított érték. Az adó éves mértéke 2015 január 1-től az adóalap 0,05 százaléka.

Januártól sávos, 0 és 6 százalék közötti mértékű lesz az élelmiszerlánc-felügyeleti díj. A napi fogyasztási cikkeket értékesítő üzletekre kirótt díj mértékét az e tevékenységükből származó, jövedéki adó és népegészségügyi termékadó nélkül számított előző évi nettó árbevétel alapján számolják ki. 500 millió forintos nettó árbevételig nem kell fizetni. A legmagasabb, 6 százalékos a 300 milliárd forintot meghaladó árbevétel fölött lesz a teher.

Az adótörvények elfogadásával a parlament arról is határozott, hogy bevezetik a közúti áruforgalom elektronikus ellenőrző rendszerét, amelynek célja az áruk valós útjának nyomon követése, valamint az, hogy Magyarországon ne lehessen forgalomba hozni olyan árut, amely előzetesen nem volt bejelentve az adóhatósághoz.

Szigorodnak az áfabevallási szabályok is, így havi áfabevallási kötelezettsége lesz az újonnan alakult vállalkozásoknak. Emellett bizonyos árbevételi szint felett megszüntetik az éves áfabevallás lehetőségét, helyette gyakoribb, negyedéves bevallást kell majd készíteni. Mindkét intézkedés célja, hogy már év közben ki lehessen szűrni a visszaéléseket.

Az adóhatóságnak emellett lehetősége lesz, hogy megkeresésre adatot kapjon az internetes vásárlások forgalmi adatairól telekommunikációs cégektől.

Újdonság, hogy 2015-ben társaságiadóalap-kedvezményt vehetnek igénybe a felsőoktatási intézményeket támogató vállalkozások.

Az agráriummal kapcsolatos változás, hogy a mezőgazdasági termelők beszerző és értékesítő szövetkezeteit mentesítik a helyi iparűzési adó alól, a köztes terméknek minősülő, nagy testű élőállatok (szarvasmarha, juh és kecske) értékesítésére alkalmazandó áfakulcs pedig 27-ről 5 százalékra csökken. (Ez nem a bolti árat terhelő áfát jelenti, hanem a feldolgozók, termelők által fizetettet.)

Jogharmonizációs kötelezettségek miatt módosul a bérfőzés és magán-pálinkafőzés szabályozása. A jelenlegi 200-ról 50 literre csökken a magánfőzésben előállítható párlat mennyisége, a magánfőzéshez kapcsolódó kedvezmények pedig csak a gyümölcstermesztő magánszemélyekre vonatkoznak.

A bérfőzés jövedékiadó-mértéke az alkoholtermékek normál adómértékének 50 százalékára változik – az eddigi adómentesség helyett -, vagyis egy liter 50 százalékos alkoholtartalmú párlat esetében 1670 forint jövedéki adót kell fizetni. A magánfőzésben előállított párlat után a magánfőzőnek jövő évtől évi 1000 forint átalányadót kell fizetnie.

Változik az alkoholtermék, a sör, a bor, a pezsgő és a köztes alkoholtermék esetén a jövedéki biztosíték összege, amely sávosan alakul majd 22 és 150 millió forint között az éves nettó árbevétel függvényében.

2015. január 1-jétől egy új termékkör, az alkoholos italok után is népegészségügyi termékadót kell majd fizetni, a pálinka és az adalékanyagot nem tartalmazó, legalább 7 fajta gyógynövény felhasználásával készült szeszes italok kivételével. A legkevesebbet – literenként 20 forintot – az 5 térfogatszázaléknál kisebb alkoholtartalmú italok után kell majd fizetni, a legtöbbet a 45 térfogatszázaléknál nagyobb alkoholtartalmúaknál, literenként 900 forint.

A környezetvédelmi termékdíjjal sújtott termékek köre kiegészül bizonyos műanyag és vegyipari termékekkel – például a művirággal és tisztálkodási, szépségápolási cikkekkel -, valamint az irodai papírral. Ugyanakkor a kézműves termékeket előállító mikrovállalkozások és kistermelők árui kikerülnek a termékdíj hatálya alól.

Bővül a települési önkormányzatok adómegállapítási mozgástere, így a helyhatóságok 2015-től egy vagy több települési adót is bevezethetnek, ha azt törvény nem tiltja nekik, és további korlát, hogy a települési adó alanya nem lehet szervezet vagy vállalkozó. A települési adó nem vonatkozhat olyasmire sem, amire törvényben meghatározott – akár központi, akár helyi – közteher vonatkozik.

Mentesülnek a helyi iparűzési adó alól azok a szövetkezetek, amelyeknek a nettó árbevétele legalább 95 százalékban a tagjainak történő értékesítésből vagy tagjai termékeinek értékesítéséből származik.

A teljes életre szóló életbiztosítások rendszeres díjának adómentessége 2017 után megszűnik.

A családokat érintő változás, hogy a házasságkötést adókedvezménnyel fogják ösztönözni. A kedvezmény mértéke két éven át, de legfeljebb a családi kedvezményre való jogosultságig együttesen havi 5 ezer forint, feltéve, hogy a pár legalább egyik tagja első házasságát köti. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) korábbi közlése szerint az adótörvényben már most megjelenik a kétgyermekes családok kedvezményének fokozatos emelése, amely 2016-tól lép majd életbe. Esetükben ettől az időponttól kezdve évente 2500 forinttal nő a havonta és gyermekenként érvényesíthető családi kedvezmény mértéke, így 2019-re megduplázódik, 10 ezerről 20 ezer forintra nő a gyermekenkénti kedvezmény.

Az adócsomag módosítja a szerencsejáték-szervezési törvényt is, a nem liberalizált távszerencsejáték szervezésen belül az online sportfogadás szervezését kizárólag a Szerencsejáték Zrt., míg az online kaszinó- és kártyajáték szervezését csak játékkaszinó üzemeltetésére szóló koncessziós jog jogosultja végezheti. Bár név szerint a törvény természetesen nem említi, de Andy Vajna és Szima Gábor gyakorlatilag monopolhelyzetbe kerül az on-line szerencsejáték-piacon.

Adóvisszatérítés az ukrajnai veszteségek miatt

Az adótörvény lehetőséget teremt az ukrajnai helyzetet destabilizáló orosz intézkedések miatti – maximum ötmilliárd forintos – adó-visszatérítésre kompenzációképpen. A visszatérítésre indok lehet például az adózó ukrajnai székhelyű kapcsolt vállalkozásában fennálló, tulajdoni részesedést jelentő befektetés értékvesztése vagy kivezetése. Az eredeti tervek szerint a kompenzáció csak hitelintézetekre vonatkozott volna – különadó-csökkentés formájában -, végül azonban „szektorsemleges” lett a rendelkezés.

Az ellenzéki pártok reakciója

A Párbeszéd Magyarországért (PM) szerint a kedden elfogadott jövő évi adócsomag a korábban „bejelentett, Varga Mihály-féle, 1700 milliárdos megszorítás” kezdete. Erről Szabó Tímea független képviselő beszélt keddi, budapesti sajtótájékoztatóján. A PM társelnöke azt mondta, nem lehet olyan gazdaságpolitikát folytatni, amelynek során egyre több adót vezetnek be. Az ellenzéki politikus felszólította a kormányt, hogy ehelyett olyan gazdaságpolitikát válasszon, amelynek nyomán megerősödik a forint és működő tőke áramlik be. Egyúttal azt kérte, hogy állítsák meg az elszegényedést és gondolkozzanak el a többkulcsos adórendszer visszaállításán.

Fodor Gábor, a Magyar Liberális Párt elnöke szerint a kedden elfogadott jövő évi adótörvények az unortodox gazdaságpolitika sikertelenségéről szólnak. A párt elnöke, a független képviselő Fodor Gábor keddi, budapesti sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy a kormánypárti kijelentésekkel ellentétben nem adócsökkentés, hanem folyamatos adóemelés zajlik, és a vállalati szektorra kivetett adók előbb-utóbb a lakosságot terhelik majd. Bodnár Zoltán, a párt gazdaságpolitikai főtanácsadója azt mondta, a mostani csomagnak több olyan eleme is van – például az élelmiszerfelügyeleti díj megemelése vagy a dohánytermékekre kirótt egészségügyi hozzájárulás -, amelynek az a célja, hogy bizonyos szereplőket kiszorítsanak a magyar piacról.

Az MSZP elnök-frakcióvezetője, Tóbiás József szerint „az orbáni csomag” az elszegényedés évét hozza 2015-ben, a jövő évi adótörvényekkel és a költségvetéssel közel ötmillióra nőhet a létminimum körül élők száma Magyarországon. Tóbiás József kedden Budapesten sajtótájékoztatón közölte, a költségvetés és az adótörvények 2015-ben nem ötmillió dolgozó ember, hanem ötmillió létminimum körül élő ember jövedelemviszonyait határozza meg. Az ellenzéki politikus elfogadhatatlannak nevezte, hogy 2015-ben az élelmiszerek adója brutálisan emelkedik, hogy a társadalom döntő többségének „szappan- és higiéniaadót” kell fizetnie, és kifogásolta, hogy a 27 százalékos áfakulcs nem csökken, az továbbra is a legmagasabb Európában.

Volner János, a Jobbik frakcióvezető-helyettese keddi sajtótájékoztatóján arról beszélt: a kormány a lakosságot és a vállalkozásokat sújtó extraterhek formájában gondoskodott a költségvetés bevételi oldaláról, ezzel együtt viszont arról is, hogy a saját gazdasági hátországát kormányzati eszközökkel, protekcionista módon pluszbevételhez juttassa. Volner emlékeztetett, csak Andy Vajna és Szima Gábor cégein keresztül lehet online kaszinót működtetni, az átalakítások nyertese a CBA és a hasonló helyzetű áruházláncok, a dohánykereskedelem területén pedig olyan peremfeltételeket alakítottak ki, ami nyomán a külföldi dohánygyártókat brutális közteherrel sújtják, míg a kormánnyal jó viszonyt ápoló magyar gazdasági szereplőnek ehhez képest alig kell adóznia. A központi dohányellátó szintén a Fideszhez köthető cégek profitjának növelését garantálja – mondta el Volner. A jobbikos politikus szerint a kormány a saját tetszése szerint osztja újra a médiapiacot, s személyre szabott jogalkotással ró ki extraadókat, amelynek „riasztó példája” az RTL-t terhelő mérték.

Hivatkozás:

http://www.atv.hu/belfold/20141118-elfogadta-a-parlament-a-jovo-evi-adocsomagot

http://propeller.hu/itthon/3021396-jol-kitomi-kormany-barati-cegeket