[Római-part. Fotó: MTI, Mohai Balázs]

Felelőtlen döntés született a Rómairól a Fővárosi Közgyűlésben – állítja a Greenpeace, de aki egy kicsit is utánanéz annak, milyen információk birtokában hozták a képviselők azt a döntést szerdán, hogy a tervezett mobilgát a parton, és ne a Nánási út-Királyok útja nyomvonalon épüljön meg, annak a környezetvédő szervezet álláspontja nélkül is világos, hogy ez a helyzet.

A Fővárosi Közgyűlés ma úgy szavazta meg a parti mobilgát nyomvonalát a Római-parton, hogy a parti védmű tervei máig nem nyilvánosak, és még csak nem is véglegesek, így például sem a költségvetésről, sem a tereprendezés terveiről nem áll rendelkezésre elegendő információ – hívja fel a figyelmet szerdai közleményében a Greenpeace Magyarország.

Csupán a Nánási út-Királyok útja nyomvonal megvalósíthatósági tanulmányát és a két nyomvonalat összehasonlító tanulmányt hozták nyilvánosságra, ez utóbbiról azonban már korábban kiderült, hogy elég könnyen bele lehet kötni – már ami a szakmaiságát illeti. Ahogyan a Fák a Rómain azt korábban írta: „A Főváros nem volt hajlandó független szakértőket bevonni a készítésébe, a két geotechnikai szakértő szerző pedig nem habozott véleményt nyilvánítani a szakmáján túlmutató társadalmi, urbanisztikai, városfejlesztési kérdésekben sem (lásd: ingatlanárak – L.Á.). A tanulmány alapjául szolgáló tervek máig nem ismertek (illetve nem léteznek), így az elemzés becslésekre, benyomásokra alapoz”.

Más gond is van azonban az ominózus dokumentummal, például, hogy végkövetkeztetésében kimondja: műszakilag mindkét nyomvonal alkalmas a védmű kialakítására, ennek ellenére a parti védművet javasolja. Ezzel a Greenpeace szerint a dokumentum sérti Óbuda-Békásmegyer Városrendezési és Építési Szabályzatát, amely kimondja, hogy „a Római part és a Kossuth Lajos üdülőpart árvízvédelmi töltéssel nem védett partszakaszán a part menti fás ligeteket, galériaerdőket meg kell óvni. A partrendezés során előnyben kell részesíteni a partvédelem biológiai és kertészeti eszközökkel való megvalósítását.”

Ezzel azonban még nincs vége: a tanulmány az Európai Unió Vízkeretirányelvét is figyelmen kívül hagyja. Ebben az áll, hogy amennyiben egy folyó állapotába való beavatkozás esetében műszakilag több alternatíva lehetséges, akkor mindig az ökológiailag kedvezőbb megoldást kell választani, vagyis ennek alapján a projekt nem lehetne jogosult uniós támogatásra sem – jegyzi meg a környezetvédő szervezet.

Az összehasonlító tanulmány mindemellett hiányos, ugyanis nem tér ki többek között az árvízi biztonság kérdésére, nem tartalmaz kockázatelemzést, nem hasonlítja össze a két nyomvonal esetében szükséges felkészülési időket árvíz esetén, és nem tartalmaz műszaki tervnek minősíthető munkarészt sem.

Egy kedden nyilvánosságra került elemző tanulmány mindezek alapján – nem túl meglepő módon – arra a következtetésre jutott, miszerint a Kortárs Építészeti Központ felkérésére készült, a BME két geomérnöke által készített összehasonlító tanulmány alkalmatlan arra, hogy annak alapján lehessen dönteni az elsőrendű védvonal helyéről.

A környezetvédő szervezet szerint a parti mobilgát elpusztíthatja Budapest egyik utolsó természetközeli Duna-partját – a fák nagy részét biztosan ki kell vágni –, és semmi sem bizonyítja, hogy biztonságosabb lenne egy Nánási úti–Királyok úti védműnél.

Tegyük hozzá: sőt!

Ahogyan arról a Budapest Beacon is beszámolt, a bő egy héttel ezelőtti, rengeteg helyik lakos részvételével zajló tüntetésen Tosics Iván városkutató, szociológus – aki több mint három évtizede foglalkozik Budapest fejlesztésének kérdésével, és egyik vezetője volt annak a konzorciumnak, mely a 2003-ban elfogadott városfejlesztési koncepciót megalkotta – arról beszélt, miszerint semmi sem bizonyítja, hogy a parti gát védene az uszadékfák vagy a jeges ár ellen, márpedig ha a gát valahol megsérül, akkor a jelenlegi hullámteret nyolc óra alatt elöntené a Duna. Ha a képviselők a jelenleg elérhető, erősen hiányos információk alapján a döntést mégis meghozzák, „a vörösiszap-katasztrófa rémét előrevetítő helyzetet teremtenek” – vázolta az általa drámainak titulált helyzetet Tosics.

Úgy tűnik tehát, hogy nemcsak a parti sáv eredeti szépségének elvesztésével kapcsolatos aggodalmak vagy a figyelmeztetés, miszerint a dokumentumok hiányosak és nem felelnek meg a szakmai követelményeknek, de a nyilvánvaló veszélyre való figyelmeztetés sem jutott el a képviselőkhöz. A helyieket bezzeg nem nyugtatta meg, hogy szeptemberben tervezőt kellett váltani, mert a parti nyomvonalnál a nehéz szerkezet miatt fennáll a hidraulikus talajtörés veszélye.

A Greenpeace Magyarország jelezte: továbbra is mindent meg fog tenni azért, hogy olyan megoldás szülessen a Római-part védelmére, mely egyaránt garantálja a lakosok és az ártéri erdő védelmét, és a döntésbe bevonja az állampolgárokat, valamint minden érintett szakma képviselőjét.

„A csatát elvesztettük. A háborút nem” – írja a múlt hétfői tüntetést, és a szerdai, azaz a mai demonstrációt is szervező Fák a Rómain csoport a Facebookon.

Amennyiben tetszett a cikkünk, és a jövőben is olvasna hasonlókat, itt lájkolhatja az oldalunkat (ha már korábban lájkolt minket, akkor ne kattintson!):