Szerdán a Kossuth téren megalakult a Szabó Gábor „Tuareg” vezette, az Ország Gyűlése Mozgalomból kinőtt Nincs Alku Párt. A párt szerint a demokrata ellenzék képviselői vissza kellene, hogy adják a mandátumaikat, ahelyett, hogy asszisztálnak egy diktatúrához. A párt – mint az alapításon elhangzott – országos turnéra indul annak érdekében, hogy a Jobbik náci mivoltáról győzze meg a választópolgárokat. Az Ország Gyűlése Mozgalom aktivistái kilenc hónapja sátraznak a Parlament előtt, ezt csütörtökön befejezik.

A Szabó (képünkön) vezette Ország Gyűlése Mozgalom (OGYM) Orbán Viktor miniszterelnök júliusi tusnádfürdői, az illiberalizmust megpendítő beszéde után települt le a Kossuth térre, hogy állandó jelenlétével igyekezzék fölhívni a figyelmet a magyar demokráciára leselkedő veszélyekre.

Az azóta eltelt kilenc hónapban a rendőrség számos alkalommal – időnként nevetséges indokokkal és teljesen jogszerűtlenül – bontotta le a sátraikat, a bíróság mindig Szabóéknak adott igazat, amikor újból és újból be kellett jelenteni két hónapra a tüntetést. A legutóbbi területfoglalási igény – amely a május 1-től június 30-ig terjedő időszakra vonatkozott volna – már nem ment át a bíróságon: a bíróság ugyanis helybenhagyta a rendőrség döntését, miszerint „az életvitelszerűen megtartott rendezvény túllépi a véleménynyilvánítási szabadság kereteit”.

Szabó Gábor ezzel kapcsolatban a pártalapításon azt mondta: szomorú, hogy a demokrata sajtó egy az egyben átvette „a Magyar Hírlap nevű Orbán-lap” által lehozott hírt, miszerint végre vége a sátorozásnak. A helyzet szerinte ugyanis az, hogy a jogállam végének tapsolnak épp a demokraták. Az nem demokrácia, ha aszerint állunk egy eseményhez, hogy az kikkel történik – jegyezte meg. „Az a Balkán, illetve már az sem, csak tessenek délkelet felé körbenézni: lassan ők magyarozhatnak.” Sajnos sokan nem látják: “az ő szabadságjogaikat is ugyanígy fogják kivégezni” – tette hozzá.

Szabó hétfőn a blogjában azt írta: „Ilyen helyzetből két dolgot lehet: kihátrálni, vagy előremenni. Mi az utóbbit választottuk.” Szerinte az ellenzéki pártok nem teszik kockára a parlamenti mandátumaikat, a párt-, és magánkasszák feltöltését olyan apróságokért, mint az ország teljes szétesése. Szabó úgy véli: a hiteles demokrata politika hiánya mindenütt a világban felerősíti a szélsőségeket, ezért „a kérdés már nem az, hogyan lehet Orbánt elűzni, hanem az: hogyan lehet úgy elűzni, hogy ne a Jobbik vegye át az országot”. Ha nem történik változás, Magyarország „az őzikesimogató náciké lesz” – figyelmeztet Szabó. A Jobbikot támadni kell a gyenge pontján, ami szerinte nem más, minthogy „bent ülnek biodíszletként Orbán parlamentjében”. Márpedig ha ők az alternatíva, akkor mit keresnek a diktatúra bábszínházában – teszi fel a kérdést az aktivista, aki szerint közben persze a többi parlamenti melegedőről is kiderül, hogy éppannyira megélhetési bábok, mint Jobbik.

Április 30-án tehát eltűnnek a sátrak a Kossuth térről, és lesz helyettük egy új párt, amelynek huszonnégy pontos alapszabálya „a világon a legrövidebb”. Azért ilyen rövid, mert a pártalapításhoz feltétlenül szükséges minimumot írták bele, így amit a bíróság kiegészítésként kér, azt beteszik majd egy az egyben – elkerülendő ezzel azokat a köröket, amiket az OGYM alapításánál már lefutottak. Ott harmincegy oldalba lehetett belekötni – négyszer meg is tették –, itt háromba – tette hozzá az újdonsült elnök, akit egyedüli jelöltként nem meglepő módon elsöprő többséggel választottak meg a párt vezetőjének. Az elnökön mellett a két alelnök alkotja a háromfős pártelnökséget. Bár az alapító ülésen mind az emblémáról, mint a pártalkotmányról volt némi vita, végül egyhangú többséggel fogadtak el mindent. A Nincs Alku Pártnak (NAP) harminchárom alapítója van, és körülbelül annyi szimpatizánsa, mint amennyi az OGYM-nek volt.

A hatpontos pártalkotmány az alapszabály második pontja, rögtön az alapadatok után:
„1., A párt célja a magyar politika alapvető erkölcsi normákhoz való visszatérítése, a társadalom további szétesésének megállítása érdekében.
2., A párt a demokratikus jogállam, és az európai értékek helyreállításáért küzd, ennek részeként a hatalmi ágak teljes szétválasztását, a mindent átható politikai befolyás felszámolását tűzi ki elérendő célként.
3., Szövetséget csak olyan magánszemélyekkel és szervezetekkel köt, melyek mind erkölcsi, mind politikai alapértékek tekintetében ugyanezen elveket vallják, ezeket a gyakorlatban is, megalkuvásmentesen képviselik.
4., A párt részt vesz az országos választási folyamatokban, ám elnyert mandátumait kizárólag akkor veszi át, ha alapelveit többségi támogatással tudja maradéktalanul érvényre juttatni.
5., A párt saját szervezetén belül is meghirdetett demokratikus elveinek megfelelően jár el: a jelöltkiválasztásban a helyi szervezetek és azok egymás közötti megállapodásai döntenek, az országos központ e folyamatokban semmilyen szerepet nem játszik.
6., A Pártalkotmány az Alapszabály nem megváltoztatható része.”

Azaz a negyedik pont szerint, ha a párt valamelyik képviselőjelöltje parlamenti mandátumot szerez, azt csak akkor veheti át, ha a párt alapelveit többségi támogatással maradéktalanul érvényre tudja juttatni az Országgyűlésben. Persze a mandátumhoz jutott képviselő a lefektetett elv nem teljesülése esetén is átveheti a mandátumát, de akkor aznap lesz kizárva a pártból – mondta Szabó.

Kimásznak a lövészárkokból, és elindulnak a sátrakkal vidékre, „ott ugyanis nem hiszik el, hogy a Jobbik náci” – fogalmazott a pártelnök. Támadásba lendülnek, „mert a Jobbik már régóta ezt teszi”. Időnként persze visszatérnek majd a Kossuth térre, és mostantól a szavazólapokon is szembe fognak jönni.