Kétéves mélyponton a magyar cégek várakozásai, miközben egyre nagyobb problémát jelent a megfelelő végzettségű és szaktudású munkaerő biztosítása – derült ki a Nemzetközi Üzleti Főiskola és a Policy Agenda által végzett felmérésből.

A Nemzetközi Üzleti Főiskola (IBS) és a Policy Agenda (PA) által készített felmérés szerint a kis- és középvállalkozások (KKV) konjunktúra-indexe kétéves mélypontra süllyedt. A cégek többsége nem vár növekedést sem a magyar gazdaságtól, sem pedig saját vállalkozásától.

A Policy Agenda korábbi felméréseiből az látszott, hogy a tavalyi országgyűlési választás előtt a magyar cégvezetők optimistábbak voltak, ezért a 2014 harmadik negyedéves KKV-index még 57,1 ponton állt. A kedvező hangulat azonban alábbhagyott, és a növekvő GDP, a kedvező infláció, valamint a javuló foglalkoztatás sem segített, így esett mostanra vissza a KKV-index értéke a 2013 negyedik negyedévi szintre, 46,9 pontra.

A szervezet korábban többször is hangsúlyozta, hogy a gazdaság helyzetének megítélésében mutatkozó javulás nem tekinthető általánosnak. A húzóágazatok – mint például a külföldi tulajdonú gépjárműgyártás, vagy az uniós beruházásokkal megtámogatott építőipar – nyilvánvalóan segítik a gazdasági növekedést, ám ennek pozitív hatását a teljes magyar kis- és középvállalkozói szektor nem érzékeli.

Nem tudják pótolni a munkaerőt

A kutatás során megkérdezett cégvezetők kétharmada számolt be arról, hogy az elmúlt év során érezhető mértékben új munkaerőigény jelentkezett, azaz a kis- és középvállalkozások egy részében új dolgozókat kellett, vagy kellett volna felvenni. A kutatás megjegyzi, hogy ez nem feltétlenül jelent új munkahelyet, mert a kilépők helyére és új embereket kellett keresni.

A munkaerőt kereső cégek hatvan százaléka úgy nyilatkozott, hogy általában nehezen sikerült a megfelelő embert megtalálni, egyharmaduknál pedig volt olyan pozíció, amire egyáltalán nem találtak alkalmas, az elvárásaiknak megfelelő munkaerőt.

A vállalkozások közel hatvan százaléka úgy gondolja, azért nehéz megfelelő embert találni, mert a képzett szakemberek vagy már elmentek külföldre, vagy oda készülnek, közel negyedük szerint pedig a nem megfelelő oktatási rendszert nevezte meg legfőbb akadályként.

A válaszadók mindössze bő egytizede vélekedik úgy, hogy az alacsony bérek miatt nem tudnak jó ajánlatot tenni a megfelelően kvalifikált szakembereknek, hét százalékuk szerint viszont a jelenlegi bérek és munkakörülmények mellett a munkát keresők nem is igazán akarnak munkát vállalni.

A cégek többsége egyre inkább tart attól, hogy a megfelelő munkaerő megtalálása a jövőben még nagyobb probléma lesz Magyarországon.