A Political Capital vezető elemzője, Juhász Attila elmondta, az összeesküvés elméletek minden valószínűség szerint érzelmi válaszok a korlátozó jogszabályokra és társadalmi szintű kirekesztésre.

A zsidóellenes érzelmek leginkább a Jobbik szavazói között terjedtek el, de a magyar politikai táborok mindegyikénél jelentős mértékben fellelhető – állítja a hétfőn kiadott Political Capital és Szonda felmérés.

A PC Magyarország politikai elemzője szerint a zsidó összeesküvés elméletek a legvalószínűbb kiváltó okai az erőszakos tetteknek. A közeljövőben kiadásra kerülő felmérés pedig azt mutatja, hogy a cigányellenes érzelmek és a faji előítélet a magyar szavazók 60 százalékánál érhetőek tetten, politikai hovatartozástól függetlenül.

A Political Capital blogján közzétett elemzés az alábbi hat állításra adott tipikus válaszokra fókuszált:

• A zsidók uralni akarják a világot
• A zsidók ki akarják terjeszteni befolyásukat a világgazdaságban
• A zsidók gyakran titokban találkoznak, hogy megbeszéljenek nekik fontos dolgokat
• A zsidók gyakran titokban, a színfalak mögött tevékenykednek
• A zsidók döntő szerepre akarnak szert tenni a nemzetközi pénzügyi intézményekben
• A zsidók közös céljaikat titkos megállapodások révén akarják elérni

A válaszadók egytől-öt pontot adhattak válaszként a kérdésekre, ahol az öt az állítással történő teljes egyetértést, a három a semlegességet, az egy pedig a teljes elutasítást jelentette.

Krekó Péter vezető elemző szerint a PC Magyarország kutatása a „összeesküvéssel kapcsolatos antiszemitizmusra” fókuszált, ami a politikailag aktív állampolgárok komplex zsidó összeesküvés elméletekkel történő azonosulását jelenti (szemben az érzelmi motivációból fakadó zsidógyűlölettel).

A felmérés eredményei szerint az összes válaszadó 29 százaléka egyetértett az állításokkal, 15 százalékuk messzemenően. Az állításokkal azonosulók aránya jelentősen nagyobb volt a Jobbik válaszadóinak körében, 46 százalékuk hisz a zsidó összeesküvés elméletekben, és csak 31 százalékuk utasítja el azokat.

A PC Magyarország szerint a közvélemény-kutatás eredménye magyarázatot ad arra, hogy a Jobbik vezetői miért alkalmazzák a “kettős beszédet”, amikor az antiszemitizmussal kapcsolatban kommunikálnak. Egy korábbi kutatás, amely az érzelmi reakciókra fókuszált, azt mutatta, hogy a Jobbik támogatóinak 75 százaléka találja „unszimpatikusnak” a zsidókat. Bár a Jobbik szimpatizánsainak csak 7 százaléka ellenkezett az állításokkal szemben, a PC Magyarország megjegyzi, hogy „a Jobbik szavazóinak jelentős része nem antiszemita“.

A Jobbik politikusainak zsidókról és antiszemitizmusról tett állításainak sorozatát idézve, az elemzés vitatja azt, hogy alap szavazótábor megtartása érdekében a szélsőjobboldali pártnak fenn kell tartania antiszemita retorikáját, ugyanakkor „enyhítenie” kell a róluk, mint erősen zsidóellenes szervezetről kialakult képet.

Amellett, hogy a kutatás magyarázatot ad arra, hogy a Jobbik stratégiája milyen módon kapcsolódik a támogatók által elfogadott politikai ideákhoz, arra vonatkozó fontos adatokat is tartalmaz, hogy milyen széles körben elterjedtek a zsidó összeesküvés elméletek a politikailag aktív magyar népesség körében: a baloldali ellenzéki szavazók 31százaléka és a Fidesz támogatóinak 30 százaléka fogadta el a zsidó összeesküvés elméleteket igaznak.

A PC Magyarország vezető elemzője, Juhász Attila a Budapest Beacon-nek elmondta, a felmérés hasonló a Varsói Egyetem által elvégzett felméréshez. A politikai pszichológiai Varsói tanulmány arra a következtetésre jutott, hogy az összeesküvés elméletek a legvalószínűbb kiváltó okai a korlátozó jogszabályozásoknak és a társadalmi kirekesztésnek. A zsidó összeesküvés elméletek kapcsán pozitív válaszokat adó megkérdezettek nagyobb arányban támogatják a zsidók földszerzéshez való jogának korlátozását és számos más diszkriminatív lépést, mint azok, akik érzelmi alapon neheztelnek a zsidókra. Juhász hozzátette, a „zsidó összeesküvés elméletet” támogatók aránya a magyar társadalomban lényegesen alacsonyabb, mint az érzelmi antiszemitizmus, ami azt sugallja, hogy a magyar szavazók többsége nem támogatna zsidóellenes jogszabályokat, és kicsi annak a valószínűsége, hogy hosszútávon a szóbeli gyalázkodás erőszakos tettekké fajulna.

Juhász elmondta, az is fontos, hogy Lengyelországban, Magyarországon vagy Bulgáriában a zsidóellenes érzések sokszor egy tágabb kulturális és történeti környezetbe ágyazódnak be, ahol a különböző válságdiskurzusoknak mindig vannak antiszemita elemei. Másrészről a zsidók ritkán válnak a szélsőjobboldali tömeges erőszak célpontjává. Ezzel szemben Franciaországban vagy Belgiumban az egyre növekvő iszlám fundamentalizmus azt eredményezte, hogy egyre több támadás, sőt gyilkosság is a zsidók ellen irányul.

A PC Magyarország vezető elemzője szerint a magyar szélsőjobboldali Jobbik megpróbálja összekapcsolni a zsidó és cigányellenes érzelmeket, mint az egyesült szélsőjobboldali világnézet részeit. Az előzetes számok alapján a magyar szavazók 60 százaléka pozitívan válaszolt azzal a gondolattal kapcsolatban, hogy sokkal több erőszakos bűnöző van a romák között, mint máshol, és hasonló arányban fogadták el a „cigánybűnözés”-t, mint a helyzetről pontos képet adó kifejezést. A megállapítások azt mutatták, hogy nincs jelentős különbség a különböző pártok szavazói között a cigányellenes előítéletek számában, ami azt jelenti, hogy ugyanannyi baloldali, liberális vagy éppen jobboldali szavazó fogadta el a „cigánybűnözés” jelenlétét.

A PC vezető elemzője arra a következtetésre jut, hogy a Jobbik enyhíti rasszista és antiszemita retorikáját nemzeti szinten, annak érdekében, hogy megerősítse és kiterjessze mérsékelt bázisát, tekintettel arra, hogy a párt 2018-tól kormányzati teendőket láthasson el. Azonban a párt erőszakos, rasszista agitációja és antiszemitizmusa továbbra is fontos eszközök a párt szervezetének regionális szintjein. Juhász arra számít, hogy a Jobbik többet fog mutatni radikálisabb arculatából a közelgő októberi önkormányzati választások előtt.