„A politikusok java része szarik a fejünkre” – akciócsoportokkal bontanák le a NER-t a civilek

[Az esemény kezdetén még elég sokan voltak. Fotó: Budapest Beacon, Lestyánszky Ádám]

Fékezett habzású, tüntetésre csak helyenként emlékeztető eseményen szerveződtek a civilek akciócsoportokba, hogy aktívan tegyenek egy szabadabb sajtóért, a választások tisztaságáért, hatékony érdekképviseletért és közös fellépésért a kiszolgáltatottakat sújtó politika ellen. „Egy országban élünk, más közös pontot nem látok sem Pörzsével, sem Zagyvával” – mondta a Budapest Beaconnek rövid interjút adó Törley Katalin, akit a Jobbik két volt országgyűlési képviselőjével közös szerepléséről kérdeztünk.

Eljöttem, mert azt hittem, itt csinálni fogunk valamit, de már másfél órája csak beszélnek – mondta egy férfi a tömegben kissé túlzóan, bár megállapítása annyiban mindenképp helytálló volt, hogy sokan elmentek, mire a vitára és az akciócsoportok megszervezésére sor kerülhetett volna.

Vasárnap kora estére ugyanis demonstrációval egybekötött „mozgalomszervezésre” gyűltek össze civilek Budapesten, a Március 15. téren. A társadalmi ellenállás hatékonyabb eszközeit keresve négy nagy téma mentén szerveződtek csoportokba.

Az első a választásokról szól – ebben a kettős választás, a választási rendszer reformja és a választási csalások megakadályozása is felbukkan a célok között. A második egy szabadabb, a hatalmat valóban elszámoltatni képes sajtóért szerveződik. A harmadik az érdekképviselet kiüresített formái helyett új lehetőségeket és eszközöket keresők összekapcsolását célozza, míg a negyedig közösségi, mozgalmi cselekvést sürget a kiszolgáltatottak ellen irányuló politika megfékezésére. Az akcióterekben zajló megbeszéléseken mások mellett részt vett Vágó Gábor egykori országgyűlési képviselő, Gulyás Márton aktivista, Heindl Péter jogász, Berg Dániel, a CEU-tüntetések állandó szónoka, Törley Katalin, a Tanítanék képviselője és L. Ritók Nóra, az Igazgyöngy Alapítvány vezetője.

„Az a célunk, hogy veled együtt hozzunk létre egy támogató mozgalmat, amely közösségi munkában segíti mindazokat, akik fellépnek a közélet erkölcsi megújulása érdekében, a hatalom pártállami törekvéseivel szemben” – írták a szervezők az „Itt van a tettek ideje” elnevezésű esemény meghívójában.

Az említett, négy területet érintő, egymással egy időben zajló megbeszélések előtt többen is felszólaltak – a tüntetésekről, a Nemzeti Együttműködés Rendszerének bűneiről és az új kezdeményezésről is szó esett.

Pardavi Márta, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke például arról beszélt, hogy az erkölcsös embereknek felelősséget kell vállalniuk a társadalomban, továbbá arról biztosította a jelenlévőket, hogy a Helsinki továbbra is megvédi azokat, akiket sérelem ér amiatt, mert kiállnak az igazukért. Nagy taps fogadta, mikor említést tett arról, hogy nem tesznek eleget az általa jogellenesnek nevezett civiltörvény rendelkezéseinek. A Civilizáció nevű kezdeményezéshez már 217 szervezet csatlakozott – tudatta.

Horgas Péter díszlettervező, a Nemzeti Minimum Program életre hívója az Orbán rendszer bűneiről beszélt, de szóvá tette a változást akarók tehetetlenségét is: az apátiával, a félelemmel mi magunk tartjuk fenn ezt a „fasizálódó rezsimet”. Már csak azért is itt az ideje a cselekvésnek, mert szerinte  a választások közeledtével „végzetes provokációk” lesznek.

Varga Andrea, az Autonóm Területi Szakszervezet elnöke az érdekképviselet ellehetetlenítését emelte ki, és ő is megjegyezte, miszerint közös dolgainkért felelősséggel tartozunk: „a közéletben szerepünk és feladatunk van, és ha ez politika, akkor mindannyiunknak politizálnia kell” – mondta.

Ma azért nincs sajtószabadság, mert a valódi tények az emberek többségéhez nem jutnak el – hangzott el a sajtó helyzetét illetően, Tarnay Kristóf diákújságíró pedig arról beszélt, hogy bár a megyei lapokat felvásárolta a Mészáros Lőrinchez köthető Mediaworks, de a közösségi és online médiában meglehetősen gyengén muzsikál a kormánypropaganda – ezért is nagyon fontos, hogy a megmaradt, valódi tényeket közlő sajtót támogassák.

Vágó Gábor az oktatás és az egészségügy lezüllesztéséről, valamint a botrányosan alacsony fizetésekről beszélt. „A politikusok java része szarik a fejünkre” – jellemezte a helyzetet röviden, majd rátért a választások tisztaságának elemzésére. A legnagyobb ellenfél nem a pártállam, hanem az apátia és a rezignáltság – értett egyet Vágó Horgas Péterrel.

A hallgatóság soraiban feltűnt többek közt Horváth András, az adóhivatal egykori, áfacsalásokat nyilvánosságra hozó munkatársa, Karácsony Gergely, a Párbeszéd zuglói polgármestere és Demeter Márta korábbi szocialista, jelenleg független országgyűlési képviselő.

[A Vágó beszédét félbeszakítani akaró férfi egy rendőrrel „egyeztet”. Fotó: Budapest Beacon, Lestyánszky Ádám]

Nagy felzúdulást keltett a hallgatóságban, amikor egy megafonos férfi, aki az alaptörvény érvénytelensége mellett kampányolt, megpróbálta Vágó beszédét félbeszakítani, aki azonban nem hagyta magát, és folytatta mondandóját. A rendőrség néhány perces szóváltás után végül kivezette a férfit a térről.

A tüntetés hagyományos, tüntetéses része után következett a közönség aktivizálása. Bizonyos időbeli korlátokat figyelembe véve mindenki szót kaphatott. A magát volt Gyurcsány-hívőnek bemutató Takács József szerint „el kell kezdeni egy közös civil szövetséget alkotni”. Az ellenzéki tüntetéseken rendszeresen látható Takács szerint „ne pártpolitikusok induljanak” a 2018-as parlamenti választáson.

Többen – köztük Vajda János, a Magyar-Izraeli Baráti Társaság Kulturális Egyesület Szentendre-Dunakanyar elnöke – abbéli véleményüknek adtak hangot, hogy a vidékkel is foglalkozni kell. „Ősszel megyünk vidékre. A kulcs, hogy hogy tudunk helyi közösségeket, akciócsoportokat akarunk létrehozni” – reagált a fölvetésre a moderátori szerepet vállára vevő Vágó Gábor.

Egy kérdésre Vágó úgy reagált: a választási rendszert a parlament tudja megváltoztatni. Amíg nem változtatja meg, „ezen szabályok alapján kell nyernünk”. A Korrupcióellenes Szövetség (Kellesz) titkára szerint olyan képviselőjelöltekre van szükség, akik legyőzik „az állampárt jelöltjét”. Hozzátette: ahol pártjelölt nem nyerhet a Fidesz jelöltje ellen, ott induljon civil, „mi őt fogjuk minden erőnkkel támogatni”. A mostani választási rendszert egy libikókához hasonlította, amire ha az ember fölmászik és elér a közepéig, onnan egyszer csak átbillen.

Meglehetős értetlenséget generált valaki, aki szerint a 2018-as választás célja a trianoni határok megváltoztatása lesz. Ugyanő arra hívta föl a figyelmet, hogy az elmúlt száz évben Magyarországon kilenc rendszerváltás volt, ebből nyolc véres. Ha tudósítónk jól fogta az adást, a polgártárs arra utalt – bár ezt expressis verbis nem mondta ki –, hogy véráldozat nélkül a Nemzeti Együttműködés Rendszerét nem lehet lebontani.

Sütő Kálmán hajléktalanpolitológus szerint a gengszterpártokat be kellene tiltani, és akkor a Fidesz nem indulhatna 2018-ban.

A tavaszi CEU-s tüntetéseken föltűnt Berg Dániel politológus úgy vélte: fontos lenne, hogy mind a tizenegyezer szavazókörben legyen az ellenzéknek legalább egy, de inkább két megfigyelője.

A választási rendser megváltozatása a legfontosabb – mondta Heindl Péter jogász, tanár. Hozzátette: nyomást kell gyakorolni a hatalomra, „de csakis erőszakmenten”. Heindl szerint kettős választásra lenne szükség: a 2018-as parlamenti választáson fölálló parlament csak a az arányos választás legfontosabb föltételeit biztosítaná, majd pár hónap után föloszlana és új választás jönne – már az arányos választási rendszer alapján.

Ha az ellenzék nagyon fragmentált, a Fidesz a mandátumok akár négyötödét is viheti – vette át a szót Románné Bolba Márta evangélikus lelkésznő, aki saját esetével példálózott. Mint arról a Budapest Beacon akkor beszámolt, egy április 23-i józsefvárosi időközi választáson a Fidesz jelöltje azért nyerhetett, mert a két független jelölt, ő és Pityinger „Dopeman” László sikeresen lemészárolta egymást. „A többes jelöltállítást muszáj elkerülni. Koordinált indulás kell, egy demokratikus ellenzéki jelölttel. Ha ez így lesz, akkor meg tudjuk nyerni a választást” – mondta.

Ma nincs lehetőség szabad és demokratikus választás megtartására – mondta Gulyás Márton. A Közös Ország Mozgalom spiritusz rektora úgy vélte: az összes párttal együttműködésben a választási rendszer átfogó reformjára van szükség.

Egy kérdésre, hogy miért nincs előválasztás, Vágó Gábor úgy felelt: a pártok részéről nincs meg hozzá a politikai akarat. Valaki arra volt kíváncsi, hogy mindebbe hogy fér bele a Jobbik. Vágó szerint „ezt majd Vona Gábortól kell megkérdezni”.

Ugyanő egy másik kérdésre úgy felelt: a Facebook-tagság nem elég, le kell menni a kocsmába és muszáj beszélgetni az emberekkel.

A meglehetősen unortodox tüntetés kiscsoportos foglalkozásként folytatódott. A sokaság egy-egy téma körüli több kisebb – tíz-harmincfős – csoporttá alakult át. Munkatársunk a Heindl Péter által vezetett csoport vitájában vett részt. E csoport tagjai a rendszerválasztás érdekében lebonyolítandó úgynevezett kettős választásról vitatkoztak.

A kettős választás – derült ki Heindl szavaiból – abból állna, miszerint az első parlamenti választáson kétharmaddal győztes ellenzéki kifejezetten arra kérnének és kapnának mandátumot, hogy a választási rendszert arányossá alakíthassák át. Ha ez megtörténik, a parlament föloszlana, majd az új választási törvény szerint kiírnák az új választást, amely már arról döntene, hogy négy évig kik kormányozzák az országot. Heindl szerint van Magyarországon egymillió Fidesz-ellenes, ám pártot választani nem tudó választópolgár, akiket meg kellene szólítani az ügy sikere érdekében. Heindl szerint azonban van Magyarországon vagy kétszáz párt. Ha arányos lenne a választási rendszer, megnőne a kis pártok jelentősége, onnan kezdve mindenki tudna kire szavazni, „és nagy átrendeződés lenne várható” a pártok között.

A vita egyik résztvevője szerint a kettős választás „elképesztő méretű bizalmat föltételez a résztvevők közt, és ez a bizalom nincs meg”, ráadásul szerinte „ez az üzenet borzasztóan absztrakt, csak kevés emberhez eljuttatható el”.

Fölmerült még az előválasztás lehetősége, amely adott esetben „kikényszeríthető” az ellenzéki pártoktól, s amely kitermelné magából az adott választókerület legesélyesebb ellenzéki jelöltjét. Heindl azonban ezzel kapcsolatban szkeptikus volt: mivel Botka László, a Magyar Szocialista Párt (MSZP) miniszterelnök-jelöltje lesöpörte az előválasztás ötletét, az előválasztás lehetősége elúszott.

A vitába itt bekapcsolódó Horváth András, a Kellesz elnöke szerint „az előválasztás még összejöhet, de a pártok pozitív hozzáállása kellene hozzá”. A mostani ellenzéki pártoknak azonban nem érdekük az előválasztás, mert nem akarnak kockáztatni – vélte Horváth, aki szerint ezért kellene civil nyomást gyakorolni rájuk.

Heindl arra is kitért, hogy a kettős választás első választásán fölálló parlament szerinte ne alkotmányozzék: az alkotmányozást bízza a második, az arányos választási rendszerrel fölálló parlamentre.

A hagyományosnak csak erős megszorításokkal nevezhető tüntetés végén az egyes munkacsoportok vezetői összefoglalták az általuk vezetett csoport vitáit.

Tarnay Kristóf Ábel szerint a nyilvánosság helyi szegmenseit kellene erősíteni, tudásokat kellene átadni egymásnak, legyen szó ételosztásról vagy helyi blog alapításáról. Szerinte a független helyi blogok hálózattá állhatnának össze a helyi nyilvánosság erősítése érdekében.

A Berg Dániel vezette választási megfigyelési csoport arra jutott, hogy a 2018-a választásnak tisztának, igazságosnak és átláthatónak kellene lenni – ezt maga Berg jelentette ki. Úgy folytatta: a szükséges tizenegyezer szavazatszámláló bizottsági tagból tíz már megvan. „Remélem, hogy többen is csatlakoznak hozzájuk” – tette hozzá.

A függetlenjelölt-állítási csoportot vezető Románné Bolba Márta lakossági csoportok – ha jól értettük, lényegében polgári körök, csak a lelkésznő nem így hívta – létrehozását sürgette. „A Józsefvárosban három éve csinálunk ilyet” – mondta. „Szerveződjetek, találkozzatok, offline csináljátok, nézzetek egymás szemébe” – mutatott utat lutheránus lelkésznő, aki szerint „demokráciát nem lehet játszani demokratikusan gondolkodó és cselekvő állampolgárok nélkül”.

Vladimír Mečiar szlovák miniszterelnök 1998-as megbuktatásában nagy szerepet játszott, hogy mindenkit aktivizáltak, akit csak lehetett. Aki azt mondta, hogy csak negyedórát hajlandó kampányolni, azt befogták negyedórára – ezt már a Románnét a színpadon váltó Vágó Gábor jelentette ki. A Kellesz titkára szerint fontos, hogy mindenki elmondhassa a saját problémáját és arra kapjon is választ.

Helyi ügyekkel kell kezdeni: el kell intézni, hogy legyen kréta az iskolában és szappan a kórházban – folytatta Vágó. Ha az emberek azt látják, hogy a civilek ilyen ügyeket el tudják intézni, akkor megnő utánuk a bizalom – vélte.

A volt LMP-s képviselő mag akarja szólítani a külföldön élő, magyar állandó lakcímmel bíró magyar állampolgárokat. Szerinte nem arra kellene szervezni kampányt, hogy az edinburgh-i magyar utazzék Londonba szavazni, hanem hogy – ha már úgyis hazajönne tavasszal szabadságra – jöjjön a választás idejére.

„Nyáron kidolgozzuk a pontos kampánytervet és szeptembertől indul a munka” – tette hozzá.

A Budapest Beacon rövid interjút készített Törley Katalinnal. A Tanítanék képviselőnőjét arról az, a Gulyás Márton vezette Közös Ország Mozgalom (KÖM) által jegyzett, a Budapest Beacon által korábban említett videóról kérdeztük, amelyben számos közéleti személyiség – köztük Törley, de a Jobbik két volt országgyűlési képviselője, Pörzse Sándor és Zagyva György Gyula is – az arányos választási rendszer mellett kampányolt. Utóbb számos bírálat érte Gulyást, amiért a két újnyilas politikust is szerepeltette filmjében.

„Megértem azokat, akik emiatt támadták a filmet: valóban sokkoló ez a társaság, így, együtt” – reagált munkatársunk kérdésre Törley. „Miközben sosem találkoztunk. olyan emberek kerültek egy filmbe, akik valószínűleg mindig ellenfelei voltak, vannak, lesznek egymásnak. Azonban van egy közös pont, ahol találkoznak az érdekeink: változást szeretnénk, és azt gondoljuk, hogy ehhez többek közt a választási rendszert kellene módosítani. Egy országban élünk, más közös pontot nem látok sem Pörzsével, sem Zagyvával” – hangsúlyozta az oktatáspolitikai aktivista. „Mondhatnám, hogy nem szívok velük egy levegőt, de egy levegőt szívunk” – tette hozzá Törley.

Amennyiben tetszett a cikkünk, és a jövőben is olvasna hasonlókat, itt lájkolhatja az oldalunkat (ha már korábban lájkolt minket, akkor ne kattintson!):