Szél Bernadett, az LMP, Korózs Lajos, az MSZP parlamenti képviselője és Krémer Ferenc szociológus (balról jobbra) beszélgetnek a közmunkáról és a szegénységről.

Egy friss felmérés statisztikai adatokkal bizonyította, hogy Magyarország körte-formájú lett. Szó szerint.

A magyar körte

A magyar vagyoni eloszlás miatt „Magyar körte” néven kiadott friss felmérés szerint a csúcson mintegy 200.000 fős elit található (a lakosság 2%-a), körülbelül 1 millió diplomásból és vállalkozóból álló felső középosztály (a lakosság 10%-a) létezik, és több, mint 2 millióan élnek szegénységben.

Ugyanakkor a Tárki felmérése szerint 250.000 gyermek nem megfelelően táplált, és közülük 50.000-en rendszeresen éhesek maradnak.

A hiányzó magyar középosztály

Korózs Lajos, a Magyar Szocialista Párt (MSZP) politikusa, szociológus, az ATV-n elmondta, nagyjából 4,8 millió magyar, vagyis nagyjából a lakosság fele, ma a hivatalos létminimum szintje alatt él, vagyis havi 87.510 forintnál kevesebből. 2010-ben még 3,7 millióan voltak a létminimum szintje alatt. Elmondta, hogy Európában tipikusan a lakosság 44%-át teszi ki a középosztály, míg Magyarországon a lakosság kevesebb, mint 14%-a tekinthető középosztálybelinek.

A legnagyobb problémát a jól fizető állások hiánya jelenti, különösen az ország gazdaságilag hátrányosabb helyzetben lévő északi, dél-nyugati, és középső területein.

Közmunka

Orbán Viktor miniszterelnök nemrég azt állította, hogy a közmunkaprogram keretében 250.000 munkahely jött létre a Fidesz 2010-es választási győzelme óta, és hozzátette, „meg kell becsülni a közmunkát, mert sokan 10-15 évig nem dolgoztak, ezért nagyon fontos, hogy út nyílt számukra a munka világába”. Eközben Lázár János, a Fidesz kancellárja elmondta, a kormány célja minden munkaképes korú ember bevonása a közmunkaprogramba, legkésőbb januártól.

A gond az, hogy ezek az állások általában alantas munkát takarnak, kevesebbet fizetnek, mint a minimálbér, és ritkán tartanak tovább néhány hónapnál. A Központi Statisztikai Hivatal szerint a magyar munkanélküliségi ráta májusban 8%-ra esett. Azonban ebbe nem tartozik bele az a 300.000 munkakereső, aki nem regisztráltatta magát munkanélküli segélyre és az a több százezer magyar, aki külföldön vállal munkát a jól fizető hazai munkahelyek hiánya miatt.

Ideiglenes megoldás?

A javuló munkanélküliségi rátával kapcsolatban Török Bálint közgazdász áprilisban elmondta, „az esés kétharmada a közmunkaprogramoknak köszönhető, ami ideiglenes megoldást jelent addig, amíg a gazdasági növekedés új munkahelyeket hoz létre a privát szektorban.”.

A közmunkára fordított közpénzek megnégyszerezése miatt az ellenzéki politikusok azzal vádolták a kormányt, hogy a közmunkát a munkanélküliségi statisztikák kozmetikázására használja.

“Az állami közmunkaprogram támogatásához szükséges pénz most négyszer annyi, mint amennyi eredetileg volt”, mondta el Szél Bernadett, az LMP képviselője az ATV Start reggeli műsorában. “A kormány további 47 milliárd forintot biztosított a programra, de már ez sem elég” – tette hozzá, és sokkal fókuszáltabb megoldást sürget a szegénység elleni küzdelemben és a foglalkoztatottság megoldásában.

A közmunkaprogram résztvevői 78.100 forintot (255 euró) kerestek havonta 2014 első két hónapjában, ami a Tárki felmérése szerint harmada az átlagos havi teljes munkaidős foglalkoztatottak keresetének. Azokat tekintik szegénynek, akik havi 260 eurónál kevesebbet keresnek, tehát akik közmunkát végeznek, ide sorolhatóak, csakúgy, mint a magyar társadalom közel fele.

“Elveszítjük az egyenlőtlenség ellen vívott küzdelmet” – mondta Szél. „Több új munkahelyre van szükség. A Fidesz 2010-óta semmit nem csinált, csak kozmetikai változtatásokat”. Megkérdőjelezi a belügyminisztérium hatáskörét is a séma áttekintésével kapcsolatban: “Ez nem jogrendi kérdés, ez egy szociális kérdés”.

Szél szerint nem csak, hogy kozmetikai jellegű a kormányzat politikája, az rövidlátó is. “Nincs látszata a hosszú-távú foglalkoztatottsági fejlődésnek a közmunkában résztvevőknél. Bevezetnek több százezer embert a közmunkába, amikor nekik erre szükségük van”. Ez azt jelenti, hogy épp a közelgő önkormányzati választások előtt.

Szél szerint „régóta szükség van a reformokra, és azokat fenntartható módon kell megvalósítani, hogy ajtót nyissanak a szabad munkaerőpiacra”.

“Teljes hazugság”

Krémer Ferenc szociológus az ATV Start-ban elmondta, „az az elképzelés, hogy a közmunkaprogram valamiféleképpen visszavezeti a hosszabb ideje munkanélkülieket a munkaerőpiacra, egy teljes hazugság”. Elmondta, a közmunka egy szegregált munkaerőpiac, amely függetlenül működik a valódi munkaerőpiactól, és gyakorlatilag nincs a kettő között átjárás.

Krémer elismeri, hogy a megyei munkaerőközpontok viszonylag jó munkát végeznek, a munkakeresők végzettségének, hátterének és készségeinek megfelelő elérhető közmunkák összepárosításával, ugyanakkor kritizálja, hogy a rendszer támogatja vidéken a nagyarányú függést a polgármesterek döntéseitől. Krémer szerint ez a helyzet elfogadhatatlan.

Hivatkozás:

http://www.atv.hu/gazdasag/20140627-8-szazalekra-csokkent-a-munkanelkuliseg

http://www.vg.hu/kozelet/tarsadalom/nyolc-szazalekra-csokkent-a-munkanelkuliseg-430200

http://www.boon.hu/ksh-80-szazalekra-csokkent-a-munkanelkuliseg-marcius-majusban/2586677

http://www.origo.hu/itthon/20140612-magyar-tarsadalom-felmeres-osztalyletszam-2014.html

http://www.atv.hu/videok/video-20140710-at-kell-alakitani-a-kozmunkaprogramot

http://www.atv.hu/videok/video-20140710-milliok-a-letminimum-alatt