Mengyi Roland. Fotó: MTI, Vajda János

Polt Péter kezdeményezte Mengyi Roland fideszes parlamenti képviselő mentelmi jogának felfüggesztését. A döntéshez kétharmados parlamenti többség szükséges.

Polt Péter legfőbb ügyész kezdeményezte Mengyi Roland fideszes országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését csütörtökön – jelentette be Fazekas Géza, a Legfőbb Ügyészség szóvivője budapesti sajtótájékoztatóján.

Az uniós forrásból finanszírozott pályázatokkal kapcsolatos fiktív teljesítések, túlárazott szerződések, többmilliós kenőpénzek miatt folyó eljárásnak már öt gyanúsítottja van – közölte a szóvivő. Közülük ketten előzetes letartóztatásban, hárman pedig házi őrizetben vannak. Közülük senki nem közszereplő.

A nyomozást korábban a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Dél-alföldi Regionális Bűnügyi Igazgatósága folytatta, ám miután mentelmi joggal érintett személy érintettsége merült fel, a nyomozást felügyelő Bács-Kiskun Megyei Főügyészség július 11-én az ilyen esetekben eljáró Központi Nyomozó Főügyészséghez tette át az ügyet – folytatta Farkas.

A mentelmi jog felfüggesztését különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, bűnszövetségben, bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás kísérlete és vesztegetést állítva elkövetett befolyással üzérkedés miatt kéri az Országgyűlés elnökétől a legfőbb ügyész. A bűncselekmények a törvény szerint 2-től 8 évig, illetve 5-től 10 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethetők.

Ahogyan arról a Budapest Beacon is beszámolt korábban, 10 milliós „alkotmányos költséget” kért, és Voldemort nagyúrnak szólíttatta magát Mengyi Roland fideszes országgyűlési képviselő. A 168 óra tanúvallomásokra és lehallgatási jegyzőkönyvekre alapozott cikke szerint az uniós pályázati csalás miatt kellett távoznia posztjáról Köpeczi-Bócz Tamás uniós fejlesztéspolitikáért felelős államtitkárnak. Mengyi tagadta, hogy köze lenne az ügyhöz, a gyanúsítottként vallomást tevők szerinte visszaéltek a nevével és a pozíciójával.

A Magyar Szocialista Párt (MSZP) a cikk megjelenése után feljelentést tett a képviselő ellen különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, bűnszövetkezetben elkövetett költségvetési csalás bűntettének kísérlete, valamint hivatali vesztegetés és hivatali visszaélés büntette miatt.

Az ügyészség ugyancsak csütörtöki sajtóközleményében részletesen is föltárta az ügyet.

A felmerült megalapozott gyanú lényege szerint Mengyi Roland barátja – 2015 tavaszát követően, Mengyi révén – tudomást szerzett arról, hogy a közeljövőben a szociális szövetkezetek számára egy mintegy 800 millió forint összegű, Európai Uniós (EU) forrásból származó támogatás elnyerésére szóló pályázatot fognak kiírni.

Mengyi Roland a pályázat kiírásáért, valamint azért, hogy a pályázati összeget az érintettek által koordinált szövetkezetek nyerhessék el, 5 millió forint úgynevezett. „alkotmányos költséget” kért a vele kapcsolatban álló döntéshozók részére, illetve további 5 millió forintot akkor, ha a pályázatuk nyer. Az érintettek összegyűjtötték a kért 5 millió forintot, melyet Mengyi barátjának juttattak el.

Az ügyben érintetteknek nem állt szándékában a végül 500 millió forint összegre kiírt pályázati cél megvalósítása, a pályázat útján elnyert összegeknek a támogatási célnak megfelelően történő felhasználása. Ezzel szemben szándékuk szerint az elnyerni kívánt összegek meghatározott része a saját vagyongyarapodásukat szolgálta volna.

A kidolgozott módszer alapján a szövetkezetek meghatározott vállalkozókkal kötöttek volna valótlan tartalmú, fiktív, illetve túlárazott szerződéseket a pályázati célok megvalósításával kapcsolatos feladatok látszólagos elvégzésére, majd az így hozzájuk jutott összeg jelentős részét visszaosztották volna az elkövetői kör részére. Azt, hogy az egyes elkövetőkhöz a támogatási összegből mekkora rész jutott volna, Mengyi Roland az egyeztetések során többször módosította. A végleges megállapodás szerint a támogatás mindössze 10 százaléka maradhatott volna a szövetkezeteknél.

A pályázati kérelmek benyújtása kapcsán az érintettek részéről eljáró személy a megjelölt szövetkezetek közül egyes szövetkezeti képviselőket tudatosan tévedésbe ejtett, míg más esetekben a szövetkezeti képviselők aláírását a pályázati kérelmek benyújtása során meghamisította – áll a közleményben.

A pályázatokat – a befogadási kritériumok nem teljesítése, illetve a pályázati kérelmek formai hibái miatt – elutasították, így azokat nem fizették ki. A sikertelen pályázatot követően az érintettek visszakérték Mengyi Rolandtól az 5 millió forintot, aki azt a barátján keresztül visszafizette.

Mengyi „tisztában volt azzal, hogy a benyújtott pályázatok valótlan tartalmúak. Tisztában volt azzal is, hogy az elkövetőknek nem céljuk a pályázatok megvalósítása”. Az ügyészség szerint a cél ezzel szemben az volt, hogy fiktív számlákat kibocsátó cégek bevonásával a támogatási összeg túlnyomó részét jogtalanul megszerezzék. Az összeg elosztását döntően Mengyi Roland határozta volna meg, amelyből ő maga is részesült volna – írja a Legfőbb Ügyészség.

A 168 Óra csütörtöki, legújabb számában azt írja: „egyre több jel utal arra, hogy valaki pozíciójánál fogva Mengyi Rolandnak, valamint minisztériumi kapcsolatrendszerének kedvezve befolyásolta a képviselőt is érintő korrupciós büntetőügy nyomozását. A belső jelentések hálójában kibogozhatatlan, ki áll a háttérben: Tállai András NAV-vezető vagy Polt Péter legfőbb ügyész?” A lap ezt a birtokába került nyomozati anyagokra alapozza, amelyek szerint a NAV nyomozói nemcsak hogy megfigyelték Mengyi Rolandot, amikor kenőpénzt vett át, de azt tervezték, hogy ott helyben el is kapják, az utolsó pillanatban azonban le kellett fújniuk a tervezett akciót, mert feletteseiktől nem kaptak engedélyt a rajtaütésre.

Fazekas Géza határozottan visszautasította, hogy a Legfőbb Ügyészség bármilyen befolyást gyakorolt volna a nyomozásra. Szerinte ezt mi sem bizonyítja jobban, minthogy az iratok áttanulmányozása után azonnal benyújtották az indítványt a mentelmi jog felfüggesztésére.

A szóvivő a nyomozás érdekére hivatkozva nem válaszolt arra a kérdésre, hogy lesznek-e újabb gyanúsítottak, illetve, hogy miért nem került sor az ügyben korábban tettenérésre, holott tervezett ilyet a nyomozóhatóság.

Mengyi az ügyészségi sajtótájékoztató után nem sokkal az MTI-vel tudatta, hogy teljes mértékben együttműködik az eljáró hatóságokkal, és maga fogja kérni az Országgyűlést mentelmi jogának felfüggesztésére a „valóság mielőbbi tisztázása érdekében”.

Futó Barnabás, a képviselő ügyvédje az atv.hu-nak azt mondta: miután a legfőbb ügyész kezdeményezte védence, Mengyi Roland mentelmi jogának felfüggesztését, Kövér László házelnöknek haladéktalanul továbbítania kell a megkeresést az Országgyűlés mentelmi bizottságának, amelynek 30 napja van, hogy határozati javaslatot terjesszen a parlament elé.

Az Országgyűlés az ügyben vita nélkül határoz, de az érintett képviselő jogosult ismertetni álláspontját. A mentelmi jog felfüggesztése tárgyában hozott döntéshez a jelenlévő képviselők kétharmadának a szavazata szükséges. Az ügyvéd szerint a képviselők döntése független a bizottság által benyújtott határozati javaslat eredeti tartalmától, tehát akár más következtetésre is juthatnak, mint a bizottság.

Amennyiben a kormánypárti többség úgy dönt, hogy nem adják ki Mengyit, akkor vele szemben nem indulhat sem szabálysértési, sem büntetőeljárás, a mentelmi jog megléte ugyanis büntethetőséget kizáró ok – magyarázta Futó Barnabás. Ettől még az ismeretlen tettes ellen már megindult vizsgálatok vagy eljárások akadálytalanul folytatódhatnak az ügyben.

Ha a parlament úgy dönt, hogy felfüggeszti Mengyi Roland mentelmi jogát, akkor a képviselő egy átlagos magyar állampolgárhoz hasonlóan válhat terheltjévé egy büntetőeljárásnak, amelynek végén a bíróság a vádirat alapján hozza meg vele kapcsolatos ítéletét.