A szerkezet. Fotó: Ekint/Facebook

Professzionális poloskát talált az irodájában az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet — közölte a szervezet a Facebookon. Nem tudják, kitől származik az eszköz, amely az irodában elhangzó beszélgetések, valamint a telefon- és adatforgalom továbbítására is alkalmas lehet.

„Az elmúlt napokban gyanúsnak tűnő készüléket találtunk az irodánkban” — közölte az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet (Ekint) szerdán a Facebook-oldalán. A szerkezetet — ami egy kábelárnyékolónak volt álcázva — az Ekint megvizsgáltatta: a szakértői vélemény szerint egy olyan nehezen beszerezhető készülékről van szó, amely alkalmasnak tűnik a belső és a kimenő telefon- és adatforgalom, illetve az irodában elhangzó beszélgetések továbbítására is. A szervezetnél nem tudják, hogy a lehallgatóeszköz kitől származik és hogyan került az irodájukba.

Az Ekint egyelőre nem tesz feljelentést — közölte Somody Bernadette az Index kérdésére. A szervezet igazgatójának elmondása szerint azután döntöttek az iroda átvizsgálása mellett, hogy a kormány bejelentette, civilekről szóló titkosszolgálati jelentések vannak a birtokában, konkrét okuk ugyanakkor nem volt a gyanakvásra. (Lázár János korábban azt mondta: természetesen nem publikusak, de léteznek titkosszolgálati jelentések a menekülteket segítő, Soros György által támogatott civilekről — a szerk.)

A lehallgatóeszköz belseje. Fotó: Ekint/Facebook

Az Ekint egyébként nem foglalkozott közvetlenül a menekültekkel, csak állásfoglalást adott ki a helyzetről, a kancelláriaminiszter kijelentése alapján azonban nem elképzelhetetlen, hogy az eszközt magyar titkosszolgálat telepítette. Ebben az esetben a megfigyelés valószínűleg jogtalan, nehéz ugyanis elképzelni, hogy léteznek olyan bizonyítékok, melyek alapján egy bíró vagy a szolgálatot felügyelő miniszter engedélyezte volna, hogy egy közpolitikai kutatásokat végző és állásfoglalásokat kiadó, nyíltan működő szervezetet titkosszolgálati eszközökkel megfigyeljenek — írja az Index.

Egy másik lehetőség, miszerint az eszközt magyar titkosszolgálat telepítette, de arra volt engedélye. Ebben az esetben előbb-utóbb ki kell derülnie, milyen bizonyítékok alapján engedélyezték a lehallgatást.

Egy harmadik lehetőség szerint a poloskát egy másik ország titkosszolgálata telepítette, bár figyelembe véve a szervezet tevékenységét, erre vajmi kevés esély van, mint ahogyan arra is, hogy az Ekintet nem állami szerv hallgatta le.

Az orgánum kérdésére a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szakmai igazgatója, Szabó Máté azt mondta: évek óta szó van arról, hogy átvizsgáltatják az irodát, azonban eddig ezt nem tették meg, elképzelhető azonban, hogy most mégis elvégeztetik.

Az ügy azért is különösen pikáns, mert Strasbourgban éppen kedden utasította el a magyar állam fellebbezését az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB). A TASZ jogászai, Vissy Beatrix és Szabó Máté azért fordult Strasbourghoz, mert a Terrorelhárítási Központ (TEK) jelenleg bírói engedély nélkül, csupán miniszteri megbízás alapján is átkutathatja bárkinek a lakását, lehallgathatja, elolvashatja a leveleit, és még csak szólnia sem kell az illetőnek.

Bár 2013-ban az Alkotmánybíróság (AB) nem találta alkotmányellenesnek a jogszabályt, az EJEB szerint az sérti az Emberi Jogok Európai Egyezményének a magán- és családi élet tiszteletben tartásához való jogát, és hiába fellebbezett az idén januári döntés ellen az állam, a strasbourgi testület hajthatatlannak bizonyult.

Az EJEB döntése alapján a magyar parlamentnek törvényt kell módosítania, méghozzá úgy, hogy a miniszteri engedély kizárólag különösen sürgős esetben legyen elegendő a TEK-nek, és még ebben az esetben is szükséges legyen egy utólagos bírósági felülvizsgálat.

Az EJEB döntésének tiszteletben tartására szólította föl a kormányt Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért (PM) Európa-parlamenti (EP) képviselője. A politikus közleményében azt írja: a PM fölszólítja a kormányt, hogy azonnal terjessze be az európai emberi normáknak megfelelő törvénymódosítást, amely a titkos megfigyelést nem az uralkodó politikai kurzus játékszereként kezeli, hanem szigorú feltételrendszerhez köti, és csak független bírói ellenőrzés mellett teszi lehetővé.

Nem a sarki boltban szerzik be a titkosszolgálatok az információgyűjtéshez szükséges eszközöket, márpedig a Ekint fotóján látható szerkezet húszezer forintért a kiskereskedelemben is kapható — közölte a Belügyminisztérium (BM) azt sugallva ezzel, hogy nem a magyar titkosszolgálatok hallgatták le a szervezetet.

Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági tanácsadója is a BM álláspontját igyekezett megerősíteni, amikor azt mondta, biztos benne, hogy nem a magyar szolgálatok hallgatták le az irodában zajló beszélgetéseket, ugyanis ha ők hallgatták volna le az Ekintet, akkor azt a poloskát biztos nem lett volna ilyen egyszerű megtalálni.