Tarsoly Csaba, bár szeretett volna, sosem tudott a brókerszakma krémjébe bekerülni – írja a Napi.hu. A Hír 24 szerint Tarsolynak, illetve a Quaestornak legalább hat off-shore céghez van köze.

Március 9-én a budapesti székhelyű pénzügyi szolgáltató, a Quaestor kötvénykibocsájtó cége bejelentette, hogy nem tudja visszafizetni mintegy három-négy milliárd forint értékű kötvény ellenértékét. Úgy tűnik, a csődöt az idézte elő, hogy a Külügyminisztérium alá tartozó Magyar Nemzeti Kereskedőház 3,8 milliárd forintos betétjét kivette a Quaestorból. A beszámolók szerint a cég visszakérte a letétbe helyezett állampapírokat, de valójában azokat a cég a tulajdonos tudta, illetve beleegyezése nélkül már korábban eladta.

A következő napon az MNB bejelentette, hogy a Quaestor Hruria Zrt. mintegy 150 milliárd forint értékben bocsájtott ki fiktív kötvényeket, ami annyit tesz, hogy a kötvényeknek nem volt közük semmilyen lehetséges értékteremtő befektetéshez. Ez és az MNB által jóváhagyott 58 milliárd forintos kötvénycsomag azt eredményezte, hogy a Quaestor a befektetőinek összesen 210 milliárd forinttal tartozott, ami a magyar GDP 0,7 százalékát tette ki, amikor csődöt jelentett.

Megmagyarázhatatlan módon a csőd hivatalos bejelentésére annak ellenére két hétig nem került sor, hogy Tarsoly Csaba, elnök-vezérigazgató kétszer is azt nyilatkozta, hogy a cég csődöt jelentett. Amikor arra végül mégis sor került, a bíróság azt technikai okok miatt visszautasította.

A Napi.hu arról ír, hogy Tarsoly gyakran panaszkodott, amiért a brókerszakma igazi krémje soha nem fogadta be igazán. „Sem a tőzsde tanácsába (később igazgatóságába), sem felügyelőbizottságába nem került be” – írja az orgánum. Sikeres ingatlanbefektetés – eladásról nem lehetett nagyon hallani a csoporttól, viszont több projekt is jelentős veszteséggel zárult.

„A kötvénykibocsátás a kilencvenes években még kicsiben kezdődött” – írja a lap. A sorozat induló kamata 13,75 százalék volt. „A finanszírozási cél először egy ma is meglévő – de már régóta nem működő – kis dunakanyari szálloda volt, majd 2001-ben a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete tízmilliárd forintos kötvényprogramot engedélyezett, a kötvényeket a tervezett három év helyett másfél év alatt eladták” – olvasható a portál cikkében. A napi.hu szerint a kamat mindig magas, de soha nem kiugró volt. „Rendre az évi havi dkj-hozam felett két százalékot ígértek, de kezdetben még a kamatprémium is előfordult” – olvasható a gazdasági portálon.

„A kötvények értékesítése több száz fős értékesítési hálózattal folyt, az utazási iroda is az ügyfélkör bővítését szolgálta. A 2013-ig a tőzsde parkettjén szereplő, de végig alvó papírnak számító Quaestor kibocsátója, a brókerház a kétezres években végig 10-200 millió forint közötti éves eredményt produkált, a csoport többi tagja sem sokkal többet” – írja a Napi.hu.

Rejtély

„Hogy néhány szállodából és félbemaradt ingatlanprojektekből, valamint egy közepes nyereségszintű brókercégből hogyan lehetett előteremteni a kétezres évek elején évi 1-2, a végén már 3-4 milliárd forintot kötvénykamatokra, illetve később évi fél milliárdot a győri focira, rejtély” – folytatódik a portál írása. Mindez biztos jele annak, hogy a cég vezetősége kiváló politikai kapcsolatokat ápolt magas szintű politikusokkal, és kormányzati tisztviselőkkel.

„Az utolsó kötvényprogramot tavaly novemberben engedélyezte az MNB – ekkor a korábbi ötvenről hetvenmilliárdra emelték a folyamatosan kibocsátható kötvények limitjét” – közli a lap.

Off-shore cégek

Egyelőre nem lehet tudni, hogy mennyi pénzt utaltak át off-shore cégekhez. A Hír 24 grafikonokka hat, Tarsollyal, illetve a Quaestorral kapcsolatba hozható off-shore céget sorol föl. Ezek – zárójelben az adott cég székhelye:
– Insula Management Establishment (Liechtenstein, Vaduz)
– Quaestor USA (Wilmington, Delaware, Egyesült Államok)
– OCS Investment Establishment (Liechtenstein, Vaduz)
– SH Securities (Zug, Svájc)
– Ypso Financial S. A. (Brit Virgin-szigetek)
– Gerlando Investment Corporation (Panama)

A lap emellett egy szövevényes céghálózati ábrát is közöl.